A bábeli zűrzavar óta az idegen nyelv ismerete elengedhetetlenné vált a kommunikálni akaró ember számára, és nem utolsó sorban elengedhetetlen a diplomára várók számára sem. Ennek a nyelvtudásnak mérőfoka a nyelvvizsga, amelynek megszerzésére kiváló lehetőséget nyújt A Szent Atanáz Hittudományi Főiskolán zajló Theolingua nyelvvizsgarendszer. Évfolyamtársaimmal rá is szántuk magunkat a vizsga megszerzésére, már csak azért is, mert a felkészüléshez is több hónapon át tartó rendszeres segítséget kaptunk Inántsy Ágnestől a lektorátus vezetőjétől. Az egész készületben külön pozitívum, hogy itt szakmai nyelvvizsgáról van szó, tehát speciálisan olyan témakörökről tanultunk meg idegen nyelven beszélni, amelyek keresztény- és egyházi életünkhöz szervesen hozzátartoznak. Család és munka mellett erőnkhöz és időnkhöz képest maximálisan felkészülve – a Szentléleknek is helyet hagyva, hiszen a nyelvek adománya mégiscsak Tőle származik – vágtunk neki a megmérettetésnek. A közös cél a feszültség és az izgalom hamar összehozta a várakozókat, így aztán igazán jó hangulat alakult ki már a gyülekezés során is.

A szervezés kifogástalan volt, érezni lehetett, hogy nem ez az első vizsgaalkalom.  Mind a lebonyolítók, mind a vizsgáztatók a bíztatást és a reményt sugározták jelenlétükkel, személyiségükkel.

A feladatok az előzetes várakozásoknak megfelelő nehézségűek, megfelelő és tisztességes felkészüléssel és jó időbeosztással jól megoldhatóak voltak. Úgy tapasztaltam sokaknak a hallás utáni szövegértés okozta a legnagyobb nehézséget, tehát sokat kell filmet nézni idegen nyelven.

Remélem, hogy ez alkalommal is sok sikeres vizsga született (köztük az enyém is), mindenkit csak bíztatni tudok, hogy vágjon bele ebbe a megmérettetésbe.

A vizsga után a kápolnába betérve az jutott eszembe, hogy vajon az Isten nyelvéből: az imádságból milyen szintű nyelvvizsga letételére lennék képes?

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum