HÍRARCHÍVUM

A névtelenség arcátlanná tesz, az arctalanság pedig gonosszá

A névtelenség arcátlanná tesz, az arctalanság pedig gonosszá
2010. december 29. 11:04

Ez a gondolat fogalmazódott meg bennem, amikor munkatársaimmal olykor szörnyülködve olvastuk a honlapra érkező beírásokat. Éppen azért indítottunk több rétegű fórumot, azért nyitottuk meg a cikkek utáni hozzászólások lehetőségét, hogy minél többen bekapcsolódhassanak az Egyházunkat építő, útkereső, nemes törekvéseinkbe. Elképedve vettük észre, hogy ez az egyszerű módszer miféle szenvedélyeket, indulatokat tárt és keltett föl. Szomorúan állapítottuk meg, hogy a vélemények nem egy esetben ártó szándékkal íródtak, egymás gondolatainak, véleményének, sőt, személyének támadására irányultak. Vajon mi ennek az oka? Ilyen gonosz emberek vannak közöttünk? Sajnos, szomorúbb a helyzet: ilyen gonoszok vagyunk. Fájdalom, de nem tagadhatjuk le, mindnyájunkban van jó- és rossz szándék, jó, és rosszindulat egyaránt. Ősszüleink engedetlensége óta az akaratunk hajlik a rosszra. Minden jóra törekvésünk ellenére fel-feltör belőlünk a gonoszság is. Mikor tűnik föl?

Alattomos módon, amikor nem kell félnünk a következményétől. Ilyen az emberi természet. Ezért hozza felszínre gonoszságainkat, ha névtelenek maradunk, ha arctalanokká válunk.

Sajnos öntudatlanul is ennek nyitottunk utat, amikor a névtelen hozzászólások terét hoztuk létre. Jól tudom, hogy mai világunkban meglehetős elterjedt ez a gyakorlat, ám éppen a világhálón is jó szándékkal dolgozó, jóra törekvő egyházi munkánk nyomán szikrázott föl ennek visszássága is. Ezért voltunk kénytelenek bezárni a névtelen hozzászólások csatornáját. Bízunk abban, hogy nem zárjuk be azonban a nyílt párbeszéd, az építeni akaró vélemények és javaslatok folyamát.

Arra kérek mindenkit még most, a karácsonyi ünnepkörben, hogy őrizzük és építsük tovább a nyílt és őszinte együttmunkálkodás szellemét. Figyeljünk föl saját gyöngeségeinkre is, mely sokszor érzékenységünkben, a másik meg nem értésében mutatkozik, ugyanakkor önmagunkból is próbáljuk meg kihozni a legtöbbet, a legjobbat. Figyeljünk oda egymásra jobban, de legfőképpen a közénk született Gyermek-Isten szavára és szeretetére, hogy Hozzá is, egymáshoz is közelebb juthassunk.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert