Aranyosapáti

Aranyosapáti

Főesperesség:Székesegyházi Főesperesség
Esperesi kerület:Kisvárdai Esperesi Kerület
A parókia címe:4634 Aranyosapáti, Petőfi Sándor utca 63.
Postacím:4634 Aranyosapáti, Petőfi Sándor utca 63.
Telefonszám:(45) 482 137
Titulus:Szent Miklós püspök
Templombúcsú:december 6.
Alapítás éve:XVI. sz. közepe
Anyakönyvek:1781
Az egyházközség rövid bemutatása:A község mai nevét 1950-ben kapta, mikor Kopócsapáti és Révaranyos egyesült. Ez utóbbi korábban Aranyos és Bács összeolvadásából jött létre. A helybéli bizánci szertartású keresztények már 1555-ben telket kaptak a helyi földesúrtól, hogy azon templomot építsenek.

1705-ben Aranyoson Lasztoveczky Jánosnak hívták a parókust. A 18. század közepéről származó összeírások téglából épült, de rossz állapotban lévő görögkatolikus templomot jeleznek a településen, 1774-ben úgy tudják, hogy húsz éve épült a templom, húsz év múlva azt állítják, hogy 1749–53 között épült. Az 1770-es években a gyürei és apáti filiákban élő hívekkel együtt mintegy száznegyven gyónásra képes görögkatolikus tartozott a parókiához. A 19. század elejére a hívek létszáma jelentősen emelkedett, s megközelítette a hétszázat. Ma is álló, a korábbi épület fölhasználásával újjáépített templomukat 1838-ban szentelték fel. Baldachinos oltárát, ikonosztázionját, szószékét 1839 és 1841 között Molnár Demeter faragta, vele egy
időben Suller Károly festő is dolgozott itt, feltételezhetően a lemezre festett képek egy része az ő munkája. Az előkészítő oltár képéért 1847-ben fizettek. Az ikonosztáz festményeit Révész György készíthette az 1850-es években. 1853-ban a templomot újhelyi kővel burkolták. A főoltár nagyméretű, vászonra festett Keresztre feszítés képét Berky Ferenc alkotta 1879-ben. A tornyot 1889-ben kisvárdai mesterek újjáépítették, keresztjét október 13-án szentelték meg és húzták fel. 1936-ban az egész épületet kívül-belül felújították, új padok készültek, a főoltárt átalakították, az ikonosztáziont megújították, a kész templomot július 19-én szentelték fel. Az új falképeket Papp Ferenc debreceni iparművész alkotta, a többi festést Kertész Sándor kisvárdai mester készítette. 1958-ban a belsőt újították fel, ami a faberendezést is érintette. A külsőt a 20. század második felében többször megújították, 2005-ben a tornyot állították helyre. A parókiához tartozó települések közül Gyürén a Máriapócsi Könnyező Istenszülő tiszteletére épült 1997-ben a korábbi helyén egy kápolna.

Tiszaadonyban 1907. augusztus 20-án szentelték fel az új templomot Szent István apostoli király tiszteletére, így az első olyan görögkatolikus templom lett, amelynek magyar szent a patrónusa.
A templom/kápolna címe:

4634 Aranyosapáti, Petőfi Sándor utca 61 (templom) műemlék

4812 Gyüre, Vasút utca 1 (kápolna)

4833 Tiszaadony, Kossuth Lajos utca 67 (kápolna)

Templomépítés:1836
Filiák és misézőhelyek:Gyüre (gk. kápolna)
Tiszaadony (gk. kápolna)
A parókiához tartozó összes település:Gyüre
Tiszaadony
Tiszaszalka
Tiszavid
Szociális alapszolgáltatás:Szent Miklós Hálója Szolgálat
Szolgálattevő személy(ek):
1922-1938 Mosolygó Sándorparókus
1948-1955 Kádár Györgyh. lelkész
1955-1960 Tóth Jánosparókus
1986-1991 Angyal Lajosparókus
1991-2000 Szemán László parókus
2000- Kocsis Istvánparókus

Google Maps

ÖN ITT VAN JELENLEG: PARÓKIÁK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert