WEEKLY THOUGHTS

Jézus barátja ikon

Virághétfő

A csacsi élete legizgalmasabb napjának utóízével ébredt. Soha azelőtt nem érzett még ilyen gyönyörűséget, ilyen büszkeséget. Besétált a városba, és látott egy csoport embert a kútnál állni. „Megmutatom magam nekik” – gondolta. De nem vették észre. Tovább húzták a vizet, és nem is figyeltek rá. „Dobjátok elém a felsőruhátokat” – mondta mérgesen. „Nem tudjátok, ki vagyok?” Meglepődve néztek rá. Valaki rácsapott a farára, és arrébb küldte. „Nyomorult pogányok!” – motyogta magában. „Elmegyek a piacra, ott vannak a jó emberek. Ők emlékezni fognak rám.” De ott is ugyanaz történt. Senki nem figyelt a csacsira, ahogy az végigbaktatott a főutcán a piac előtt. „A pálmaágak! Hol vannak a pálmaágak?” – kiáltott. „Tegnap pálmaágakat lengetettek!” Megbántva és összezavarodva ért haza a csacsi az anyjához. „Ostoba gyermek – mondta ő szelíden. Hát nem veszed észre, hogy Nélküle te csak egy egyszerű szamár vagy?”

HERE YOU ARE: SPIRITUALITY / WEEKLY THOUGHTS

BACK TO TOP


FOLLOW US ALSO IN THE SOCIAL MEDIA:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2020 Eparchy of Nyíregyháza

Development: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert