Örök nyugalomra helyezték Szendi Józsefet

Örök nyugalomra helyezték Szendi Józsefet

Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek földi maradványait július 31-én délelőtt ravatalozták fel a veszprémi Szent Mihály-bazilikában, ahol papok, a rokonság és a hívek sokasága várakozott csendes imádságban. A közös rózsafüzér után szentmisét mutattak be az elhunyt főpásztor lelki üdvéért, ahol a Görögkatolikus Metropóia hierarchái közül jelen volt Kocsis Fülöp metropolita, Szocska Ábel apostoli kormányzó és Dr. Keresztes Szilárd nyugalmazott püspök.

Forrás: Magyar Kurír, fotó: Veszprémi Főegyházmegye2017. augusztus 1. 13:08

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 567 napja íródott

A főcelebráns Erdő Péter bíboros, prímás volt, aki a szentmisét együtt mutatta be a Szentszék képviselőjével, Alberto Bottari de Castello nunciussal, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megjelent tagjaival és a jelen levő atyákkal, akik az ország egész területéről és a határokon túlról is érkeztek. A bazilika megtelt hívőkkel és tisztelőkkel, világi méltóságokkal, sokan kivetítőn követték végig a szertartást a ferences templomban. Testvérfelekezetek képviselői, közéleti szereplők, valamint társadalmi szervezetek vezetői egyaránt lerótták kegyeletüket az elhunyt főpásztor előtt.

A szentmise kezdetén Erdő Péter köszöntötte a megjelenteket, és hálát adott az isteni gondviselésnek mindazokért a kegyelmekért, amelyet Szendi József papi és püspöki szolgálatán keresztül ajándékozott Egyházunknak és népünknek.

Ferenc pápa üzenetét, melyben imádsággal teli részvétét fejezte ki a főegyházmegye papsága és a hívek felé, Alberto Bottari de Castello nuncius tolmácsolta.

Homíliájában Márfi Gyula érsek ismertette elődje több mint másfél évtizedes főpásztori munkáját, felsorolta a sok oktatási, kulturális és szociális intézményt, amelyek alapítása Szendi érsek nevéhez fűződik, aki több mint harminchárom évvel ezelőtt lett a Veszprémi Egyházmegye főpásztora.

Hit és hűség. Ez jellemezte őt. Erősen ragaszkodott papi és püspöki feladataihoz. Bírta a munkát és nagyon szeretett dolgozni. Amit tett, azt szívből tette, valamiféle szenvedéllyel végezte mindig a munkáját. Nyílt és őszinte ember volt. Volt benne alázat is, önmagáról is kritikus szavakkal beszélt. A nehéz időkben is hűségesen szolgálta az Egyházat – méltatta elődjét Márfi Gyula.

Szendi József püspököt a veszprémi bazilika kriptájában helyezték örök nyugalomra a szentmise végén.

A papság nevében Nagy Károly c. apát, kanonok, a bazilika plébánosa búcsúzott az elhunyt főpásztortól. Felidézte, álltak a püspöki palota lépcsőjénél fiatal papként, hogy a beiktatási szentmisén részt vegyenek. Amikor a lépcsőn meglátta Szendi Józsefet, olyan érzés volt számára, mintha Mózes jött volna le a hegy tetejéről.

Elé állt az egyik kanonok köszönteni, az volt az egyik kérdése: „Püspök úr, hány évig tetszik itt maradni? Hiszen innen mindig érsekek mennek tovább.” Megváltozott az arca, azt mondta: „Vegyék tudomásul, engem ide nevezett ki a Szentatya, én ide jöttem, itt maradok és itt is fogok meghalni” – emlékezett vissza Nagy Károly Szendi József beiktatására. 

Egy másik történet szerint amikor 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, a díjról azt mondta: „Ezt a kitüntetést emberek adták, ez az Istennek szól, én mást nem szolgálok, csak Őt.”

Károly atya a papság nevében megköszönte az elhunyt főpásztor hitét, munkáját és bátorságát. Hangsúlyozta: Szendi József itt marad közöttünk, ő egy határozott ember, aki a mennyben közbenjár értünk.

* * *

Szendi József 1921. október 31-én született Székesfehérvárott. Teológiai tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1944. december 24-én szentelték pappá. Káplánként szolgált Zsámbékon, Csákváron, valamint Pesthidegkút-Remetekertvárosban. 1946-tól teológiai doktor. Székesfehérváron hitoktató (1946–48), teológiai tanár (1948–52), prefektus (1949–52), szentszéki jegyző és kórházi lelkész (1952–57) volt. Lelkészként működött Csepel-Királyerdőn (1957–59), majd plébánosként Pákozdon (1959–69). Kerületi esperes, szentszéki bíró (1969–82), ugyanakkor spirituális és teológia tanár Esztergomban (1969–82), valamint székesfehérvári kanonok (1980–82). Spirituálisként számos ma is szolgáló papjának volt lelkivezetője.

Stephaniacumi címzetes püspökké és a Veszprémi Egyházmegye apostoli kormányzójává nevezték ki 1982. április 5-én, és Esztergomban szentelték püspökké április 21-én. Megyéspüspöki kinevezését – a Veszprémi Egyházmegye századik püspökeként – 1983. szeptember 3-án kapta, beiktatására december 7-én került sor. 1993. május 30-án II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű bullájával új érsekséggé és metropolitai székhellyé tette a veszprémi püspökséget, amelynek így első érseke lett. Az érseki palliumot 1993. június 29-én vette át.

A rendszerváltást követő időkben az egyházmegye oktatási rendszerének kialakítása is a nevéhez fűződik, óvodák, iskolák, kollégiumok, főiskola, valamint a Boldog Gizella Szeminárium újraindítása is.

1996-ban az Érsekség kiemelkedő ünnepe volt Boldog Gizella ereklyéjének Veszprémbe kerülése, szintén ekkor ünnepelte a Főegyházmegye Szent István és Boldog Gizella házasságkötésének, valamint az Egyházmegye alapításának ezredik évfordulóját. Ugyanebben az évben a Főegyházmegyei Zsinat összehívására is sor került.

A főpásztor tizenöt évnyi szolgálata idején huszonnégy új templomot szenteltek.

1997 óta nyugállományban van, a veszprémi papi otthon lakója.

2005-ben megkapta a Hit Pajzsa díjat. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

2014-ben ünnepelte pappá szentelésének 70. évfordulóját.

2016-ban Székesfehérvár tiszteletbeli polgára lett.

Egészen az utolsó hetekig naponta mutatott be szentmisét a Papi Otthon melletti ferences templomban.

Forrás: Magyar Kurír, fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye

Szendi József, érsek, temetés




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2019 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert