A Boldogasszony nevét veszi fel a székely menekültek emlékhelye Hajdúnánáson

A Boldogasszony nevét veszi fel a székely menekültek emlékhelye Hajdúnánáson

Hetedik alkalommal tartották meg Hajdúnánáson a székely menekültek emléknapját szeptember 10-én. Az idei ünnepségsorozatot az első világháború idején átmenetileg a városban otthonra lelt székelyek 1917. évi hazatelepülésének századik évfordulója jegyében szervezték.

Forrás és fotó: Varga Gabriella/ Magyar Kurír2017. szeptember 14. 01:56

A Juhász Imre hajdúnánási és Fejér Lajos kilyénfalvi plébánossal együtt bemutatott szentmisén a főcelebráns Vencser László szentbeszédében kiemelte: ahogyan a szülőföldjükre 1917 tavasza és 1918 ősze között visszatérő székelyek szíve tele volt a hajdúnánási befogadók iránti nagy hálával, úgy most is meg kell ismételnünk eleink szavait: „Isten fizesse meg a nánásiak jóságát!” „Köszönjük, hogy ápolják a székely menekültek emlékét, és sokat tesznek azért, hogy a székelyek és hajdúk ma is egymásra találjanak, egymást segítsék, bátorítsák” – fogalmazott a ditrói születésű, jelenleg Ausztriában élő és szolgáló pap.

A szentmisével párhuzamosan a református templomban ünnepi istentiszteleten vettek részt a gyülekezet tagjai hazai és külhoni vendégeikkel; igét Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházmegye püspöke hirdetett. Ezt követően a két közösség a református templom előtti téren, a trianoni emlékmű közelében újonnan felállított székely kapunál folytatta megemlékezését. A kaput Csíkszereda város és a Csíki Székely Múzeum a Mikó Ferenc Alapítványon keresztül ajándékozta Hajdúnánásnak; alkotója két csíki faragómester, Székely Csaba és Török Csaba.

Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök levélben mondott köszönetet a hajdúnánásiaknak, amiért száz évvel ezelőtt 3200 székelyt befogadtak, pedig a székelyekhez hasonlóan nehéz időket éltek meg ők is akkoriban.

Tiba István, a térség országgyűlési képviselője ünnepi köszöntőjében rámutatott: a város példát adott emberségből, összetartásból, abból, hogyan kell testvéri szeretettel fogadni a székely magyarokat.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke a székely kaput a befogadás jelképének tekintette, amelynek portája az igaz, jó szándékú embereket jó szívvel befogadja. Felidézte, hogy Hajdú vármegye annak idején húszezer székely menekültet fogadott be.

Ünnepi köszöntőjében Vencser László emlékeztetett: amikor 1917-ben egymásra találtak a székely menekülők és az őket befogadó hajdúk, ennek két érték volt a hátterében: a magyarság és a kereszténység. „Katolikus székelyek, katolikus és református nánásiak testvérként élték napjaikat. Nánáson a mindennapi életben megvalósult a gyakorlati ökumené” – világított rá a szónok.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere beszédében kifejtette: száz évvel ezelőtt az akkori felelős magyar kormány döntése nyomán itt jó társakra, nyitott kapukra, befogadó közösségre, támaszt nyújtó családokra talált.

Az Erdélyi Egyházkerület és a Nagyenyedi Egyházmegye nevében Gudor Kund Botond gyulafehérvári református lelkész, esperes arra biztatta a jelenlévőket: „tanuljuk meg a továbbiakban is, hogy érdemes magyarként együtt élni, együtt emlékezni, és ami a legfontosabb: együtt tervezni a jövőt a következő évszázadokra.”

Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere utalt a székely menekülők között gyermekként jelen lévő, későbbi gyulafehérvári püspök, Jakab Antal szavaira: „A kereszténység és a magyarság egy és szétválaszthatatlan. Ha szétválasztjuk, az olyan, mint amikor a test a lélektől válik el: az a halál.” Hozzátette: ugyanígy a kereszténység és az európai kultúra is elválaszthatatlan egymástól.

A Hajdúnánás és Csíkszereda közötti testvérvárosi megállapodás aláírása, valamint a székely kapu megáldása után a megemlékezők a katolikus templom kertjében álló emlékjelekhez vonultak. Ott a székely menekültek emlékoszlopának és emlékkeresztjének megkoszorúzása előtt Buczkó József, a székely–hajdú közös múlt kutatója bejelentette: a kertet, amely a székelyek számára annak idején „a könnyek kertje” volt, ahol annyit énekeltek és fohászkodtak a csíksomlyói Babba Máriához, ahol ma Égi Édesanyánk egész alakos szobra, a templomban pedig a csíksomlyói Szűzanya-kegyszobor mása áll, 2017 őszétől Boldogasszony kertjének nevezik el, és ennek megfelelően alakítják majd át.

Forrás és fotó: Varga Gabriella/ Magyar Kurír

Nyíregyházi Egyházmegye

székely menekültek, emléknap, Hajdúnánás,




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert