Mától lehet beiratkozni a budapesti TIT József Attila Szabadegyetemre (szeptember 18. és 29. között), melynek "Sivatagi atyák, próféták, püspökök: aszkézis és hatalom a késő antikvitásban" című kurzusáról olvashatnak részleteket az alábbiakban. Az előadássorozat tíz alkalmas, októbertől márciusig tart.
Sivatagi atyák, próféták, püspökök: aszkézis és hatalom a késő antikvitásban
ELŐADÓ: Sághy Marianne egyetemi docens, CEU, ELTE
IDŐPONT: Keddi napok, 18:00
10 előadás
RÉSZVÉTELI DÍJ: 8 000 Ft
A szentkultusz a késő antik kereszténység nagy horderejű újítása. A IV. században kétfajta szenttisztelet élt egymás mellett: a halott mártírok és az élő „szentemberek,” a karizmatikus remeték, szerzetesek, püspökök tisztelete.
A mártírok sírjai Ég és Föld találkozásának privilegizált, szent helyei, ezért föléjük oltárokat és fényes bazilikákat emeltek, a mártírok ereklyéit pedig aranyból készített, drágakövekkel díszített ereklyetartókban őrizték. A szent ereklyéjében élt tovább és tevékenykedett a földi életben, és csakúgy, mint az élő „szentember”, a gyógyítástól a bíráskodásig és az esőcsinálásig elsőrendű funkciót töltött be a közösségben. A társadalmi kapcsolatok hálójából kiszakadó remete lesz a par excellence közösségi ember, mert megvesztegethetetlen, nem saját zsebre, hanem másokért dolgozik, önzetlenül és ingyen. A „szentember” életéről és csodáiról a szentéletrajz (vita) számol be. A IV. század végére az egyház magába olvasztotta az aszkéta eszményt, és a latin Nyugaton figyelemreméltó módon a püspök vált a szent elsődleges képviselőjévé.
Az előadás-sorozat az első szentéletrajzok alapján mutatja be szentség és hatalom, aszkézis és közösségépítés kapcsolatát. A szentéletrajzok nemcsak a katolikus és ortodox teológiára, hanem a világirodalomra is óriási hatással voltak. A keresztény életrajz és a hagiográfia elméleti meghatározása után megvizsgáljuk, hogy hogyan és miért alakul ki a szent újfajta felfogása és modellje a IV. században, és a különböző életrajzok hogyan ábrázolják főhőseiket. Milyen funkciót töltött be az életrajz a keresztény közösségekben? Mi a hagiográfia és a Szentírás kapcsolata? Hogyan értelmezte a szentkultuszt és a védőszent szerepét a „felvilágosult” protestáns valláskritika, illetve a mai történettudomány és antropológia? A legkorábbi hagiográfiai szövegeken keresztül vizsgáljuk meg a késő antik kereszténység kihívásait, és értjük meg korunk vitás kérdéseit, amilyen például a papi nőtlenség vagy a szerzetesi hivatás.
IDŐPONTOK:
október 10. Szent és szentéletrajz: elméletek és fogalmak I.
október 31. Szent és szentéletrajz: elméletek és fogalmak II.
november 14. Remete Szent Antal
november 28. Remete Szent Pál
január 9. Malchus és Hilarion
január 23. Tours-i Szent Márton
február 6. Caesareai Baszileiosz (Nagy Szent Vazul)
február 20. Szent Makrina
március 6. Milánói Szent Ambrus
március 20. Hippói Szent Ágoston
jasze.hu
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 | |
7 | 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 | 16 | 17 |
18 | 19 |
20 |
21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 |
27 |
28 | 29 | 30 | 31 |