A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház búcsúját ünnepelték Nyíregyházán

A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház búcsúját ünnepelték Nyíregyházán

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház búcsúját ünnepelték október 8-án. A hálaadás főcelebránsa Ternyák Csaba egri érsek volt, aki Palánki Ferenc jelenlegi, Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi megyéspüspökkel és Szocska A. Ábel nyíregyházi apostoli kormányzóval együtt mutatta be a szentmisét.

Forrás: Magyar Kurír 2017. október 11. 08:10

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-templomot Samassa József bíboros, egri érsek építtette, és ő maga is szentelte fel 1904. augusztus 20-án. A templomépítő egri érsek emlékét a nyíregyháziak a mai napig őrzik, hiszen minden egyes templombúcsún megkoszorúzzák a templom falán a tiszteletére elhelyezett emléktáblát.

Ternyák Csaba az ünnepi szentmisét Palánki Ferenc jelenlegi, Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi megyéspüspökkel és Szocska Ábel nyíregyházi apostoli kormányzóval együtt mutatta be. Homíliájában Ternyák Csaba először elődjének, Samassa József egri érseknek a templomszentelés ünnepén Szabolcs vármegye küldöttségéhez intézett beszédéből idézett. A főpásztor hangsúlyozta, a hajdani főpásztor nem a Magyarok Nagyasszonyáról, nem is Szent István királyról, hanem fontos társadalmi kérdésekről, a világi hatóság és a vallási elöljárók együttműködésének fontosságáról szólt. „Mivel a politikai hatalom csak külső legalitással bír, minden erejével sem képes a társadalom igazi alapját megteremteni. A legalitás még nem elég biztosítéka a társadalmi rend megszilárdításának. Külső hatalom minden ereje csak odáig hathat, hogy megfékezze, lekösse a rosszat, s ekként felszabadulván a jó természeténél fogva kifejti termékenyítő erejét. A külső hatalom csak ezt teheti, és szerencse, ha sikerül neki elérni a célt azáltal, hogy lekötvén a rosszat a jónak meggyökeresedését mozdítsa elő. A jót magát, hogy az sikeres maradjon és állandó, csak a vallás képes biztosítani. Ennél fogva, ha a közhatalom, a társadalomnak és az országnak érdekeit komolyan szívén viseli, nem szabad ellenséges álláspontra helyezkednie a vallással. Mert ahol a vallás hatalma és varázsa csökken, ott komoly bajok törnek elő, és a felizgatott, forrongó népszenvedélyeket nem fogja útjukban megállítani. A felforgatási szellem, amint tapasztaljuk, már a társadalom legbelső gyökereit támadja” – idézte Ternyák Csaba Samassa Józsefet.

Az egri érsek összegezve elődje beszédét elmondta, gondolatai jól tükrözik a Katolikus Egyház szociális és társadalmi elkötelezettségét az első világháborút, az azt követő Tanácsköztársaságot, majd a trianoni tragédiát megelőző években, valamint azt is, hogy a vallás erőszakos kiszorítása az emberek életéből milyen hatalmas károkat okozott. Száz évvel ezelőtt a katolikus vezető világosan látta az Egyház szerepét nemcsak vallási értelemben, hanem abban a szolgálatban is, amelyet az Egyház az egész közösség javára végez az evangélium hirdetésekor. Ezzel a társadalmi békét és a fejlődést is szolgálja.

Ternyák Csaba ezután Samassa bíboros azon szavait is idézte, amelyekben nyilvánvalóvá válik beszédének az evangéliumhoz való hűsége is: „Ott, ahol Krisztus tanításának követői vannak, ott a szeretet nem hiányzik, mert Ő a szeretetet követőinek ismertetőjelül adta. És ne éljen senki csalódásban aziránt, hogy ő hisz, mert bármilyen erős legyen a hite, szeretet nélkül nincs neki semmi remélni valója. Ezért a szeretet az alapja a társadalomnak.”

„Nyíregyháza számára a bíboros üzenete ma is programot jelent — hangsúlyozta Ternyák Csaba. – Csak a szeretet alapján lehet ma is igazságos, békés és virágzó társadalmat építeni. Mi, keresztény emberek, amikor ezt a templomot életünk szerves részének tekintjük, vagy amikor nevelési és szociális intézményeinken keresztül az egész társadalmat szolgáljuk, elítéljük a rossz minden megnyilvánulását. Ez a templom puszta létével is a szeretetet hirdeti. A benne imádkozó emberek pedig, akik hisznek a szeretetben, képesek arra, hogy ma is a társadalom élő lelkiismerete legyenek.”

„Ez az ünnep magyarságunkban és katolicitásunkban egyszerre erősít meg bennünket.” Az egri érsek ezzel a gondolatával arra utalt, hogy a Magyarok Nagyasszonya-ünnep katolikus vonatkozású, hiszen a Szűzanya és a szentek tisztelete a keresztények között az ortodoxok mellett ránk, katolikusokra jellemző. Ugyanakkor magyar is, hangsúlyozta a főpásztor, mert ezt kizárólag csak a mi népünk ünnepli, hiszen arra emlékezünk, hogy Szent István király halála előtt koronáját és népét a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlotta. Ekkor lettünk Mária országa. Kizárólagosságról viszont szó sincs, mivel ama tény mellett, hogy Szent István király tette meg először ezt a gesztust, e példát sorra követték, előbb az európai nemzetek: 1620-ban Bajorország, 1638-ban Franciaország, 1647-ben Ausztria, 1656-ban Lengyelország, majd sorra a többi szláv népek is. Később következtek az Európán kívüli országok, melyek sorát Mexikó nyitotta meg 1821-ben. A többi nemzetek is tehát szintén Mária oltalma alatt élnek, ők is Mária gyermekei, nekünk pedig testvéreink. Ez a népek közötti testvériség igazi, teológiai alapja. Ebben rejlik katolicitása, egyetemessége is.

„Ne engedjük megkopni Patrona Hungariae, Magyarok Nagyasszonya tiszteletét a következő nemzedékek életében sem – figyelmeztetett a főpásztor. – Szent István felajánlásának ereje ma is nemes gondolatokra és tettekre sarkal. Közel ezer év múltán nekünk is közünk van az ő felajánlásához, mert mennyei Édesanyánknak gondja van az új nemzedékekre is. Mindannyian beleszülettünk egy családba, egy népbe, egy vallásba, előttünk járt sok nemzedék, amelyek emlékei, tapasztalatai, ünnepei múltunk szerves részét alkotják. A gigantikus kísérletek pedig, amelyek a múltat végképp el akarták törölni, mindig kudarccal, sok-sok szenvedéssel és véráldozattal jártak. Mintha Samassa bíboros ezt előre látta volna. Azok a boldog emberek és népek, akik a múlt kudarcaiból és sikereiből egyaránt tanulni tudnak, akik számára a történelem valóban az élet tanítómestere.”

Ezen gondolatait egy középkori bölcselő tanításával is példázta az érsek: „bár törpék vagyunk, mégis messzire látunk, mert óriások vállán állunk”. Majd hangsúlyozta, az előttünk járó őseink azok az óriások, akiknek tapasztalatát, hitét és szorgalmát soha nem szabad lebecsülni. „Történelmi múltunk és kereszténységünk szerves része identitásunknak és személyes elkötelezettségünknek. Bár csodálattal olvassuk József Attila gyönyörű sorait, amikor azt írja: »A semmi ágán ül szívem…«, mégsem tudjuk osztani gondolatait, mert a mi szívünk nem a semmibe kapaszkodik, hanem őseink szívének ütemére dobban. Ez erőforrás és iránymutatás nekünk, mert a semmi ága helyett az Egyház ősi fája a mi lelki otthonunk, a hit pedig biztos kapaszkodó.”

„A Magyarok Nagyasszonya-ünnep kiváltságos alkalom arra, hogy ebben elmélyedjünk és megerősödjünk. Imádkozzunk családjainkért, nemzetünkért, a környezetünkben élő népekért, Európáért, Szűz Mária minden gyermekéért, a mi testvéreinkért, legyünk hűségesek Nagyasszonyunkhoz és pártfogónkhoz, aki ma is közbenjár értünk és Jézus Krisztusra mutat. Nekünk is szól, amit a kánai menyegzőn mondott, amikor fogytán volt a bor: tegyetek meg mindent, amit csak mond” – zárta beszédét Ternyák Csaba egri érsek.

Forrás: Magyar Kurír

Nyíregyházi Egyházmegye

társszékesegyház,
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




NÉPSZERŰ HÍREK

KÖZELGŐ ESEMÉNYEK

2017. október

HKSZCSPSZV
           

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

     

Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert