A Szűzanya a megtérés forradalmát hirdeti – Konferencia a fatimai jelenések 100. évfordulóján

A Szűzanya a megtérés forradalmát hirdeti – Konferencia a fatimai jelenések 100. évfordulóján

A fatimai jelenések 100. évfordulóján országszerte számos programmal emlékezik az Egyház. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia október 14-én konferenciát szervezett a Fatimai Szűzanya tiszteletére épült soroksári Szent István király-plébániatemplomban.

Forrás: Körössy László/Magyar Kurír, fotó: Merényi Zita2017. október 17. 12:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 397 napja íródott

A konferencia szentmisével kezdődött, Snell György esztergom-budapesti segédpüspök főcelebrálásával. A segédpüspök homíliájában arról beszélt, hogy a Boldogságos Szűz Mária példa számunkra, Istenre figyel, és hisz, teljesíti az Úr akaratát. Az ilyen emberről mondja Jézus, hogy boldog, mert „Isten szavát hallgatja, és meg is tartja”.

Szeretem a Szűzanyát, mert igazi édesanya, aki azt akarja, hogy a gyermekei is boldogok legyenek. Igaz, hogy a keresztet nem tudjuk száműzni az életünkből, és olykor elbizonytalanodunk, de ő imádkozik értünk, és mindent megtesz az üdvösségünkért, ahogy a fatimai jelenések idején, az Európában dúló háború idején is tette – mondta Snell György, aki a szentmise után köszöntötte a konferenciára érkezett híveket, akik megtöltötték a soroksári templom padsorait.

Az egyházi szakértők előadásainak sorát Kovács Zoltán mariológus, budapest-angyalföldi plébános nyitotta meg. Ismertette a száz évvel ezelőtt Fatimában történt jelenés részleteit, beszélt a pásztorgyermekekről és a rájuk bízott három titokról. Hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa a portugáliai látogatása alkalmával a hívek sokaságára tekintve így szólt Fatimában: „Zarándokok Máriával”.

Ő ugyanis a „biztos jel, amely ragyog” a zarándok egyház útján – folytatta Kovács Zoltán, a II. vatikáni zsinat Lumen gentium kezdetű dokumentuma záró fejezetének szavaira utalva. – Mária ott áll mellettünk nehézségeinkben, gondoskodó szeretettel, és Krisztusra mutat, aki végigjárta az élet útját és ismeri az emberlét megkísértettségét. A Szűzanya a megtérés és az engesztelés forradalmát hirdeti – szögezte le a mariológus.

Kovács Zoltán a fatimai üzenetek tartalmából kiemelte a rózsafüzér mindennapi imádkozására szóló buzdítást és a Krisztussal, illetve Máriával való találkozás folytonosságára való utalásokat. – A Szűzanya az üzeneteivel nem riogatni akart, a szavai tele vannak irgalommal – mondta a mariológus, és hozzátette: Mária jelenléte nem szimbolikus, hanem konkrét, anyai szeretettel kísér, hogy szentté válhassunk.

Kálmán Peregrin ferences szerzetes, történész a zarándoklatok és a zarándokhelyek szerepéről beszélt Mária-tiszteletünk megújítása szempontjából. Elmondta, Mária maga is tanítvánnyá vált az Egyházban, az apostolok nyújtják felé az Eucharisztiát, s így új módon találkozik a Fiúval, a fiával. Ugyanakkor ő az, akinek Szent István király felajánlja országunkat, azaz akire rábízza a népet. Krisztushoz hasonlóan cselekszik, aki a kereszten János apostol személyében mintegy rábízta anyjára az egész emberiséget.

A ferences szerzetes hangsúlyozta, hogy a liturgikus életben istenközlés és kinyilvánítás történik, részvétel a valóságos isteni életben, ezért kerülendő az egyházi gyakorlatban a jozefinizmus idején eluralkodott racionalizmus. Történelmileg ekkortól kezdve szorult háttérbe a zarándoklás, és később ezért tört előre a szentimentalizmus, ami természeténél fogva a Krisztussal való életközösségig nem jut el.

Egy zarándokhelyen az épületeknek, az élettereknek, s mindennek azt kell szolgálnia, hogy segítse a Jézussal való találkozást, és hogy a zarándok felismerhesse széttöredezett életének egységét – folytatta Kálmán Peregrin. – A Szűzanya segít, hogy a zarándok megnyissa az életét, előkészületként Isten igéjére és a szentségek befogadására. Mária szépsége is motiváló tényező, és ezt a belső megnyílást szolgálja.

A ferences szerzetes a mai kor kihívásai közepette ajánlotta a hagyományos vallási gyakorlatok elmélyítését, komolyan vételét: a keresztvetés, a szenteket ábrázoló szobrok, útszéli feszületek előtti tiszteletadás, a rózsafüzér ima, a zsoltározás, a Jézus-ima tudatos gyakorlását, a virrasztás hagyományának megtartását. Felhívta a figyelmet a zarándokhelyeken végzett liturgia igényességére, az új kommunikációs csatornák alkalmazására, valamint az engesztelés, a felajánlás hangsúlyozására a búcsújáróhelyeken.

A Mária-kegyhelyek akkor lesznek a jövőnk részei, ha a zarándokok „ellátása” helyett a zarándokok „átformálása” felé indulunk el, és nem idegenkedünk az új kifejezésformáktól sem. Szerepe lehet mindebben a megújulási mozgalmaknak és a máriás közösségeknek is – mondta Kálmán Peregrin.

A konferencia folytatásában Ivancsó István görögkatolikus teológiai tanár tartott előadást a máriapócsi könnyező kegyképről és a pócsi kegyhelyről. Ismertette a történelmi előzményeket, az 1696-ban, az 1715-ben és az 1905-ben történt könnyezés körülményeit. Máriapócs az európai Máriás Háló tagja 2003 óta, a kegyképet pedig 2005-ben Erdő Péter bíboros, prímás koronázta meg, ekkor lett Máriapócs nemzeti kegyhely is. Ivancsó István hangsúlyozta, hogy a János-evangélium tanúsága (Jn 14,6) nyomán tudjuk, Mária Jézusra mutat (ahogy a kegyképen is): ő az út, ezen haladjatok!

Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dogmatikaprofesszora a konferencián Szent II. János Pál pápa tanítását ismertette Szűz Máriáról a Redemptoris Mater kezdetű enciklika alapján.

A professzor kiemelte, hogy ez a körlevél illeszkedik a szent pápa azon törekvésébe, amely a II. vatikáni zsinat tanításának befogadását, terjesztését segítette elő. A dokumentumban kifejezetten szó esik a pápa nagy álmáról, az ökumenizmus megvalósulásának előmozdításáról is. A szent egyházfő a történelmi múltban kereste azokat a fogódzópontokat, amelyek a Mária-tisztelet azon elemeire utalnak, amelyek összeköthetik a keresztényeket.

1987-ben a pápa Mária-évet hirdetett, és ennek kezdőnapjaként pünkösdöt jelölte ki. E többsíkú utalás arról is szól, hogy Mária helye az Egyház középpontjában van – mondta Puskás Attila. A dogmatikaprofesszor a teológiai megfontolások között rámutatott arra, hogy Szent II. János Pál pápa bátran használta körlevelében Máriára vonatkoztatva az önkiüresítésfogalmát, illetve arról is elmélkedett, hogy Isten anyja a hit útját, adott esetben a hit sötét éjszakájának útját járta. Ezért méltán tudhatjuk őt magunk mellett azokban a helyzetekben, amikor értetlenül állunk Isten gondviselő tervének titka előtt.

A II. vatikáni zsinat mariológiai tanításához képest új elem a Redemptoris Mater szóhasználatában a közvetítő fogalma. A pápa szemléletmódja szerint Mária mindannyiunk anyja, aki belenőtt a Fiával, Krisztus életével való bensőséges kapcsolatba, egészen a keresztig, majd az Eucharisztia vételéig, s ez által teljesíti gondoskodó küldetését – fejtette ki a professzor.

A konferencia befejező előadásában Héray András, a Kútvölgyi Szűz Mária Engesztelő Kápolna igazgatója, a Krisztus Ügye kongregáció tagja a rózsafüzér ima végén felhangzó fatimai fohászról beszélt. Ez, mint az engesztelés imája, egyben a fatimai üzenetek foglalata, hitünk elmélyítését szolgálja.

Regőczi István atya, Isten vándora mindig fontosnak tartotta az engesztelést embertársainkért, az ő üdvösségükért – emelte ki Héray András –, és másokhoz hasonlóan azt is vallotta, hogy az engesztelés a magyar nép hivatásához tartozik.

Leo Scheffczyk bíboros gondolatait tolmácsolva hangsúlyozta, hogy az engesztelés hitünk belső lényegét tárja fel: tudatosan el kell fordulnunk a bűntől, és áldozatot kell hoznunk a lelkek megmentéséért, csatlakozva Krisztus értünk vállalt keresztáldozatához. Ezt hangsúlyozta Mária is a fatimai üzeneteiben, amikor bűnbánatra és engesztelésre szólított fel.

Forrás: Körössy László/Magyar Kurír, fotó: Merényi Zita

Nyíregyházi Egyházmegye

Fatima, konferencia, 100. évforduló
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2018 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert