Mindszenty József hercegprímás üldöztetése a kommunizmus alatt

Mindszenty József hercegprímás üldöztetése a kommunizmus alatt

1949. február 8-án ítélte életfogytiglani börtönbüntetésre a kommunista népbíróság Mindszenty József hercegprímást, akit egy koncepciós per során hazaárulás és valutaüzérkedés vádjában találtak bűnösnek. 1956. október 23-ára emlékezve Tarján M. Tamás írását olvashatják a kommunista diktatúra által meghurcolt Mindszentyről.

Forrás: Tarján M. Tamás/Rubiconline, fotó: Magyar Nemzeti Levéltár Archívum2017. október 23. 07:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 394 napja íródott

„Hiba volt az is, hogy a vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin legfontosabb műveit és az orosz bolsevizmus arcát: tetteit, célkitűzéseit, gyakorlatát.” (Mindszenty József)

Mindszenty már a kommunista hatóságok zaklatása előtt „hozzászokott” a politikai üldöztetéshez, ugyanis a második világháború alatt – még veszprémi püspökként – nyilvánosan vállalta békepárti nézeteit, és részt vett azon memorandum megfogalmazásában, melyben a magyar klerikusok a háborúból való kiugrásra kérték Horthyt, amiért a nyilas hatalomátvétel után a „gyanúsak” közé került. A püspök ráadásul Szálasi Ferenc rémuralma alatt sem rejtette véka alá nézeteit, elutasította a zsidókkal való embertelen bánásmódot, és nem volt hajlandó hálaadó misét celebrálni a hungarista vezetés üdvére. Bátor kiállása következtében Mindszentyt 1944 novemberében hazaárulás vádjával őrizetbe vették, és Sopronkőhidára, majd Sopronba hurcolták, ahonnan csak öt hónap után térhetett vissza Veszprémbe. Helytállása miatt a klerikust a világháború után általános tisztelet övezte, így Serédi Jusztinián esztergomi érsek halálát követően ő lett az első számú jelölt a prímási székbe, melyet XII. Pius pápa jóvoltából 1945 októberében el is foglalhatott.

Mindszenty József helyzete a második köztársaság alatt sem lett sokkal egyszerűbb, hiszen a demokratikus színfalak mögött a SZEB és a Vörös Hadsereg által támogatott kommunista párt egyre komolyabb befolyásra tett szert, ez az ideológia pedig igencsak barátságtalanul viseltetett a tüntetőleg hercegprímási titulust viselő főpappal szemben. Az érseket fenyegető veszéllyel a Vatikán is tisztában volt, ezért XII. Pius 1946 februárjában bíborosi kalapot küldött Mindszentynek, hogy védelmet nyújtson számára a várható zaklatások ellen, melyeket a főpap végül nem tudott elkerülni. Igaz, nem is nagyon törekedett erre, hiszen – a politikai tendenciákra fittyet hányva – komoly egyházszervező tevékenységbe kezdett: részt vett az ottawai nemzetközi katolikus kongresszuson, 1947-re „Boldogasszony-évet” hirdetett Magyarországon, az augusztus 20-i Szent Jobb-körmeneteken pedig százezreket mozgósított. A hercegprímás karizmája miatt rövid időn belül kivívta a demokratikus berendezkedést „felszalámizó” kommunisták féltékenységét, így aztán a „fordulat évében” ismét egy diktatúra börtönében találta magát.

Mindszentyt 1948. december 26-án, hazaárulás és valutaüzérkedés gyanújával vették őrizetbe, és számos más klerikussal együtt az ÁVO hírhedt főhadiszállására, az Andrássy út 60. alatt fekvő pincékbe hurcolták. A bíborost a „vizsgálat” során több alkalommal is megkínozták, illetve pszichotróp szerekkel kezelték, melyek hatása alatt beismerte, hogy részt vett a harmadik világháború előkészítésében, kémkedett a nyugati hatalmak kormányainak, jelentős összegeket küldött külföldre és megpróbálta átjátszani a Szent Koronát a Habsburgok javára. A vádak nyilvánvalóan koholtak voltak, a népbíróság azonban eljárása során bűnösnek találta Mindszenty Józsefet, és 1949. február 8-án kimondott ítéletében életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki rá.

Bár a kirakatperben hozott ítéletet nemzetközi felháborodás és az eljárás résztvevőinek kiátkozása követte, sem XII. Pius fellépése, sem a világ nagyvárosaiban lezajlott tüntetéssorozat nem eredményezett változást Mindszenty ügyében. A hercegprímás ezután hét évet töltött az ÁVO fogságában, börtöncelláját pedig 1955-től baranyai, majd nógrádi házi őrizet váltotta fel. Mindszenty József számára a szabadságot az 1956. október 23-án kirobbanó forradalom hozta el, ezután ugyanis Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy jóvoltából Budapestre mehetett, ám az ottani események hamarosan újabb üldöztetést hoztak a sokat szenvedett érsek életébe.

Forrás: Tarján M. Tamás/Rubiconline, fotó: Magyar Nemzeti Levéltár Archívum

Nyíregyházi Egyházmegye

Mindszenty, 1956, kommunizmus




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2018 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert