„Az Úr az én erősségem” – konferencia Miskolcon

„Az Úr az én erősségem” – konferencia Miskolcon

„Az Úr az én erősségem” címmel Papp Antal, a Miskolci Apostoli Exarchátus első elöljárója születésének 150. évfordulója tiszteletére rendeztek egyháztörténeti konferenciát Miskolcon november 16-án.

Forrás: Miskolci Egyházmegye2017. november 20. 13:11

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 336 napja íródott

Papp Antal érsek fontos szerepet tölt be a Miskolci Egyházmegye történetében is. Miután a munkácsi püspöki kinevezéséről lemond, átveszi az Apostoli Exarchátus vezetését, sőt mindinkább megszervezését. Kilencvenegy évvel később, 2015-ben, Ferenc pápa a Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte.

A fenti mondatok igencsak szűkszavú összefoglalóját adják a Miskolc-Belvárosi Görögkatolikus Parókia, a Miskolci Egyházmegye, és a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága által közösen szervezett konferencia témájának, Papp Antal munkásságának és jelentőségének.

Az érsek tiszteletére emléktáblát helyeztek el a Hunyadi utcai épület falán, ahol a Miskolci Apostoli Exarchátus központja volt, és egyben Papp Antal lakhelyéül szolgált 1925-1945 között.

A konferencia időpontja éppen egy nappal előzte meg a volt munkácsi püspök születésének évfordulóját. Ugyanakkor dr. Gyulai Éva, adjunktus (ME BTK) a konferencia első szekciójának levezetőjeként azt is hozzá tette, hogy november hónap a magyar tudomány ünnepe is (az MTA elődje első ülését 1830-ban november 17-én tartotta).

Nemcsak ünneplés, hanem egyfajta kötelességteljesítés is életre hívta a találkozó alkalmát, mondta ünnepi köszöntőjében dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke. „A miskolci egyházmegye vezetése köteles megvizsgálni saját egyházmegyéjének történetét” a tudomány eszközeivel, hogy a következő évszázadokban is méltóan tudja múltját pontosan feltárni, megőrizni és ünnepelni, tette hozzá a megyéspüspök. Szerencsés időben kezdődik meg a feltárás, hiszen még élnek olyan emberek, akik személyesen is ismerték Papp Antal érseket, köztük  dr. Fedor István és Kondás Miklós, és részt vettek a mai tanácskozáson. Dr. Roósz András, a MAB elnöke a jól ismert mondást idézve - aki nem ismeri múltját, nem igazodik el a jelenben és nem tudja jövőjét sem építeni – fogalmazta meg a konferencia jelentőségét. Miskolc város vezetése nevében Papp Ferenc, városi kulturális főreferens köszöntötte a részvevőket.

A tanácskozás első előadójaként Papp András esperes mutatta be Papp Antal életútját. (Az előadás főbb pontjai lejjebb olvashatók.)

A tanácskozás további részei Papp Antal életének jelentős időszakait és annak történelmi hátterét részletesen vizsgálták.

Elsőként a Munkácsi Egyházmegye élén betöltött, sokszor igen viszontagságos, és nehézségekkel teli munkáját mutatták be. Marosi István beregszászi főiskolai lelkész az érsek püspöki kinevezése felé vezető utat tárta fel. Dr. Suslik Ádám, lassan tíz éve kutatja az első világháború kárpátaljai eseménytörténetét. Most ezeket a Munkácsi Egyházmegye és Papp Antal szerepe tükrében mutatta be. Majd dr. Szakál Imre az 1918-as viszontagságos évről tartott előadása zárta le Papp Antal püspöki munkácsi működésnek feltárását.

Dr. Véghseő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektorának értekezése már a trianoni békeszerződés következtében kialakult helyzetet világította meg. A békeszerződés következményeként az Eperjesi Egyházmegye 20 egyházközsége maradt Magyarországon (Abaújszántó, Abaújszolnok, Abod, Barakony, Baskó, Boldogkőváralja, Csobád, Felsővadász, Filkeháza, Gadna, Garadna, Homrogd, Irota, Kány, Mikóháza, Mogyoróska, Múcsony, Rakaca, Szárazkék és Viszló) és néhány filia. A Munkácsi Egyházmegyéből Rudabányácska, valamint két jelentősebb filia: Beregdaróc és Kölcse. Püspöki biztos, majd helynök által valósult meg a püspöki joghatóság gyakorlása e területeken. Az „itt maradt” egyházközségek számára végül önálló egyházi közigazgatási területet, az Apostoli Exarchátus hozták létre, melynek felállítását segítette Papp Antal helyzete is.

A délutáni szekció ülésein először Sz. Dr. Halász Dorottya tárta fel a felekezeti viszonyok alakulását és helyzetét a két világháború közötti Miskolcon. Ennek tükrében megállapítható, hogy a görögkatolikusok száma ezen időszakban gyarapodott, Papp Antal működése idején számos karitatív egyesület jött létre. Érdekes tény az is, hogy Hodobay Sándor, a város polgármestere 1922 és 1935 között, szintén görögkatolikus vallású volt.

Igazán meglepő adatokat tartalmazott dr. Szarka János parókus előadása Görög rítusú püspökség nyomai Miskolci Egyházmegyénk területén az Árpád-korban címmel.

A konferencia további részében olyan kutatási eredmények beszámolóit hallhatták a résztvevők, amelyek Papp Antal személyéhez köthetők.

Szemerszki Mihály parókus a Papp Antal működése idején Szántay-Szémán István általános helynök gondozásában 1934-1943 között havonta megjelenő „Keleti Egyház” folyóiratot mutatta be. Ezzel összefüggésben Máté Csaba, szabolcsveresmarti parókus a miskolci helynök életét és munkásságát tárta a hallgatóság elé, kinek unokái és dédunokái szintén jelen voltak a konferencián.

Galambvári Péter, görömbölyi parókus az „Akropolisz” épület jogi hátterét tette világossá. Ez a terület Papp Antal javadalmához tartozott, 2007-től a Miskolci Egyházmegye tulajdonában van, a helyszín sokak számára ismerős, hiszen minden nyáron előadásokat szerveznek az itt található szabadtéri színpadon.

Végül Godzsák Attila doktorandusz tartott előadást Papp Antal és az Exarchátus az egyházi unionizmus egy XX. századi fejezetében címmel.

Bár a konferencián a számos alapos, átfogó beszámolót hallottunk egyháztörténelmünk vonatkozásában, azonban jócskán maradtak még feltárásra váró tisztázatlan kérdések és magyarázatok. Ez pedig a jelen kutatóinak feladata.

Az érsek tiszteletére rendezett ünnepségsorozat november 17-én, szülőhelyén, Nagykállóban folytatódott.

 

Főbb események és érdekességek Papp Antal életéből (Papp András előadása nyomán):

Papp Antal 1867. november 17-én született Nagykállóban. Szülei, édesapja id. Papp Antal nagykállói parókus, édesanyja Karczub Klementina. A 11 gyermek közül három testvére lett még pap, két lánytestvére pedig papné.

Az ungvári Királyi Katholikus Főgymnasiumban érettségizik jeles eredménnyel 1885-ben. A papi hivatást választja szülei példája nyomán, így Pásztélyi János püspök a budapesti középponti papképzőbe küldte, ahol 1889-ben végez. Utána először tanfelügyelőként, majd később levéltárosként dolgozik. Firczák Gyula püspök szenteli pappá 1893. december 24-én, (ugyancsak szenteste lesz halála napja is). Sorra kapja feladatait: iktató, majd fogalmazó lesz, később püspöki titkár, majd irodaigazgató.

Címei: pápai tb. káplán (1899), szentszéki tanácsos (1902), pápai prelátus, apostoli protonotárius (1905), az egyházmegyei káptalan kanonokja, püspöki helynök (1911).

Néhány évvel később főpásztora kérésére segédpüspöki kinevezést kap utódlási joggal.

Részlet Firczák püspök 1912. április 16-án kiadott körleveléből:

"Gondviselésnek, segédpüspököm és utódom személyének kiválasztása nagyon könnyű feladat volt reám nézve. Választásom nem is eshetett másra, mint Papp Antal pápai prelátus, apostoli protonotárius, székesegyházi kanonok, püspöki irodaigazgató őméltóságára, aki egyházmegyénk kormányzása körül már huszonegyedik éve példás kitartással, mintaszerű buzgósággal működik mellettem, aki feddhetetlen jellemével, alapos teológiai képzettségével, rendíthetetlen egyházias érzületével, lankadatlan munkásságával, tapintatos, szíves, előkelő modorával és szép eredményekben gazdag erélyes, következetes tevékenységével nemcsak papjaink és híveink szeretetét, hanem a kormányommal érintkezésben lévő művelt társadalom, sőt a legmagasabb körök osztatlan becsülését és elismerését is kiérdemelte. Ezért előterjesztésemre X. Pius pápa őszentsége legmagasabb hozzájárulásával, dicsőségesen uralkodó királyunk, I. Ferenc József őcsászári és apostoli királyi fensége f. év április hó 3-án kelt legfensőbb elhatározásával segédpüspökömmé utódlási joggal „cum iure succisionis” nevezett Papp Antal prelátus kanonok urat méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni, miről mindnyájukat nagy örömmel értesítem."

Firczák püspök halála után tehát Papp Antal veszi át a munkácsi püspöki széket. Püspökszentelését az ungvári székesegyházban Drahobeczky Gyula kőrösi püspök végzi, 1912. október 14.-én, a Julián-naptár szerinti Szűz Mária oltalma ünnepén. Püspöki jelmondatát a 18. zsoltár első verséből választotta: „az Úr az én erősségem és oltalmam.”

Egy fontos megbízatást is kap már püspöksége elején: 1912. november 17. – 1913. október 5. között az újonnan felállított Hajdúdorogi Egyházmegye apostoli kormányzója lesz.

A Görög Katholikus Szemle Üdvözlünk Főpásztorunk! című köszöntő cikke (1912. október 13.) nem hallgatja el az egyházmegyei gondokat: „Munkácsegyházmegye püspökének lenni soha sem volt könnyű feladat, mert nehézzé tette azt egyrészt híveinek szegénysége, másrészt az egyetértésnek nagyon sokszori hiánya, de leginkább az a sok megoldásra váró kérdés, amely oly hosszú ideig elmaradottságban tengődő, de később annál rohamosabban fejlődni kezdő egyházmegyénk életét állandóan kísérte.”

Kárpátalja területe Papp Antal püspöksége idején „történelmi átjáróház” volt; tartozott az Osztrák-Magyar Monarchiához, majd a Csehszlovák Köztársasághoz, és részese az I. világháború eseményeinek is. Ugyanakkor számos pasztorális nehézséggel is szembe kellett nézzen a főpásztor: a naptáregyesítés problémája, a határon túli szláv könyvek behozatalának megállítását is célozó betűreform, a görögkatolikus papság elleni feljelentések, a skizmatikus mozgalom megjelenése. Az egyházmegyében ebben az időben súlyos zavargások voltak, templomok elfoglalása, kifosztása, papok eltávolítása, áttérések jelentették a gondokat.

A Trianoni békeszerződés után Kárpátalja Csehszlovákia része lesz. Papp Antal nem volt hajlandó letenni a csehszlovák állam iránti hűséget bizonyító fogadalmat, és emellett az egyházi intézmények helyzete tovább nehezedett.

Papp Antal 1924. január 28. – február 21. között Rómában tartózkodott. A Szentszék erélyes közbelépését kérte a cseh kormánynál az egyházmegye ügyeiben, XI. Piusz pápa előtt feltárta a valós helyzetet. Hazaérkezése után körlevélben közölte az egyházmegye papságával, hogy tehetségét és erejét a reá bízottak vezetésére használta, s engedelmeskedve pápai felmentésnek, lemond a püspöki székről (1924. június 4.). A szentatya egyben küzikei címzetes érsekké nevezte ki. Átveszi az eperjesi és munkácsi egyházmegyék Magyarországon maradt egyházközségeiből alakított Apostoli Exarchátus vezetését, felruházva a megyéspüspököket megillető jogokkal és kiváltságokkal.

Lemondása után még egy évig az ungvári püspöki palotában lakott. A magyar hatóságok ugyanis többszöri kérése ellenére sem adtak neki útlevelet, s politikai megfontolásból arra bíztatták, hogy várja meg, míg a csehszlovák hatóságok kitoloncolják. Ez meg is történik. Az érsek így ír erről:

„Szeptember 10-én délben egy újabb és szigorúbb hangú felhívást kaptam a rendőrigazgatóságtól, melyben közölték velem, hogy amennyiben huszonnégy órán belül, azaz szeptember 11-én déli 12 óráig el nem hagyom Ungvár város és a csehszlovák köztársaság területét, karhatalommal fognak kikísértetni a magyar határra. És meg is történtek erre az intézkedések. Rendőrök szállották meg azokat az utcákat és utakat, amelyeken át kellett Csapra mennem. Autón utaztam szeptember 11-én anyámmal és nővéremmel együtt Csapra. Észrevettem, hogy egész sereg detektív követett.”  (Görögkatholikus Tudósító, 1925. október 18.)

Ezután Budapesten tartózkodott egy jó hónapig, hogy elintézze a visszahonosítás és a kormányzóság átvételének ügyeit és október 27-én érkezik Miskolcra.

         Miskolc városa nagy ünnepélyességgel, fellobogózva fogadta a „magyarságáért meghurcolt püspököt”. A fogadóbizottság a vasútállomástól a Búza téri templomig kísérte. Az ünnepi szentmise után a Városházán folytatódott a köszöntés, tiszteletüket tették a városi és egyházi szervezetek küldöttségei. Maga Miskolc városa nem tartozott az Exarchátus területéhez, de a közlekedést és a birtokot tekintve a legkézenfekvőbb letelepedési hely Miskolc volt. A Hunyadi u. 3. sz. alatti ház megvásárlásával megoldódott a hivatal és a lakás kérdése.

Görögkatholikus Tudósító, 1925. november 1.

„Október 27-én tíz perccel tizenkét óra után robogott be Miskolcra a gyorsvonat, melyet Berényi Béla kormányfőtanácsos, máv. üzletvezető személyesen vezetett. A díszes városi küldöttség, melyben a tanács és a törvényhatósági bizottság tagjai csaknem teljes számban részt vettek, a fellobogózott peronon várakoztak. Elsőnek maga az érsek jelent meg a kocsi ajtajában, kit harsány éljenzés fogadott. Az érseket oldalkanonokja, dr. Szémán István követte, kíséretében voltak Papp Emil dr. miniszteri osztálytanácsos és még sokan. A város nevében Hodobay Sándor dr. polgármester fogadta az érseket. Ő ezután kíséretével együtt a vasutasok sorfala között a pályaudvar előtti térre ment, hol a város díszfogata várta.

   Az összes templom harangjainak zúgása közben indult meg a hosszú kocsisor, az elemi és középiskolák ifjúsága állott kétoldalt sorfalat. A templom közelében a görög katholikus ifjúság fogadta a főpásztort. A buzatéri gör. kath. templom fenyőágakkal s virágokkal gazdagon feldíszített hajóját ezalatt zsúfolásig megtöltötték a hatóságok, hivatalok, egyesületek és az érsek joghatósága alá tartozó hitközségek küldöttségei. A templom bejárata előtt állított diadalkapuban egyházmegyéjének papjai teljes ornátusban várták főpásztorukat. Az érsek felöltötte méltóságának jelvényeit, a violaszinű palástot és koronát s pásztorbottal kezében a templomba lépett. A templom ajtajánál Schirilla Szólon tb. kanonok, a miskolci gör. kath. egyház lelkésze üdvözölte s az egyházmegyei főhatóság meghagyásából rendelkezésére bocsátotta templomát.”

A székfoglalás után a főpásztor azonnal munkába állította mindazon egyházi szervezeteket, amelyek egy egyházmegye kormányzásához szükségesek. Megszervezte a szentszéki bíróságot, valamint az egyházkormányzati szerveket és bizottságokat. Papp Antal kormányzósága idején öt új parókia létesült: Szuhakálló, Selyeb, Szikszó, Ózd és Beregdaróc.

Nehézségeket az exarchátusban is lehet sorolni: gazdasági válság, az apátsági birtokokat bérlők szegénysége, a II. világháború, de ugyanakkor eredményeket is; Papp Antal érsek Miskolc városának megbecsült tekintélyes polgára volt, papi jubileumait a város is ünnepelte. Miskolc Város törvényhatósága örökös tagjává választotta. Püspökségének 25. évfordulóján megkapta a királyi titkos tanácsos címet. Az Apostoli Exarchátus önállóságának közjogi elismerését is jelentette, hogy 1940-ben felsőházi tag lett. Támogatásával indult meg a Keleti Egyház című görögkatolikus tudományos- és egyházpolitikai folyóirat, évi tíz számmal helynöke, dr. Szántay-Szémán István szerkesztésében, tíz évfolyam jelent meg. Számos liturgikus kiadvány jelent meg Miskolcon, az egész görög katolikusság örömére.

A hivatal és a püspöki lakhely Miskolc belvárosában volt, azonban Papp Antal személyének jövedelmét a Tapolcai Apátság haszonélvezete jelentette. A gazdasági központ, az istállók és kocsiszínek Görömbölyön voltak. Az Akropolisz épülete pihenésre, nyaralásra szolgált, kápolnájában Papp Antal is végezte szentmiséjét.

1945. december 24.-én tért vissza teremtőjéhez. Miskolci temetése után testvére a földi maradványokat átvitette Hajdúböszörménybe, szülei mellé. Onnan szállították jelenlegi nyugvóhelyére, a máriapócsi bazilika kriptájába.

Forrás: Miskolci Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye

Papp Antal, konferencia, Miskolc
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2018 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert