Izajás próféta pecsétjét találhatták meg Jeruzsálemben

Izajás próféta pecsétjét találhatták meg Jeruzsálemben

A szakemberek szerint Izajás próféta pecsétjét találhatták meg Jeruzsálemben, az al-Aksza mecset alatt, a városfaltól tíz méterre, a Dávid városának nevezett ősi Jeruzsálem irányában zajló ásatásokon – adta hírül a Háárec című újság honlapja február 23-án.

Forrás: Magyar Kurír, fotó: Ouria Tadmor/Eilat Mazar/Biblical Archaeology Review2018. február 27. 14:02

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 2225 napja íródott

A szakemberek szerint az a terület, ahol a törött, hiányos agyagpecsétet megtalálták, Kr. e. 1000-től, Dávid király uralkodásától Jeruzsálem elestéig, majd a babiloni fogságig, Kr. e. 587-ig az akkori várfalakon belül volt, az Ófelnek nevezett részen, az első zsidó szentély és az akkori város között.

A pecséten korabeli héber betűkkel világosan kiolvasható az Izajás (Jesajahu) név és töredékesen a próféta szó (nevi). Eilat Mazar, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora Ezékiás júdeai király (Hizkijáhu) 2015-ben fellelt pecsétjétől mindössze három méterre találta meg ezt a 2700 évesre becsült leletet, mindeddig háborítatlan és érintetlen, eredeti környezetében, az egykori királyi sütöde mellett.

A régészek szerint igen valószínű, hogy az 1,3 centiméteres leleten az Izajásnév mellett a hiányos próféta szó szerepel, de az sem kizárható, hogy a felirat valamely más foglalkozást jelölt, és akkor egy Izajás nevű hétköznapi emberé volt a pecsét.

Magáról Izajás prófétáról keveset tudunk. Uzija király halála évében (Kr. e. 740) prófétai küldetést kapott (Iz 6,1). Nős volt, mert három év múlva fiával a karján jelent meg Acház király előtt (7,3). Két fia, akiket név szerint is ismerünk (Seár Jasúb, „egy maradék visszatér” és Mahér-Salal-Has-Baz, „rabolj gyorsan, prédálj hamar”; 7,3; 8,3) a prófétával együtt jelek voltak Izrael számára (8,18). Valószínűleg a városban élt, kifejezései, képei városi életre utalnak, és érdeklődése középpontjában is a város áll. Erre utal az is, ahogyan leírja a ruházatot (1,18), az ékszereket (3,16–23) és az éneket (5,1).

Mint más próféták, Izajás is látomásban kapta küldetését (6,1–7). Föllépése közvetlenül az Ámosz és Ozeás utáni időre esik. Mikeással együtt, aki a kortársa volt, szót emelt a társadalmi igazságosságért, melyet a városi élet föllendülésével a gazdagok és hatalmasok közül némelyek háttérbe szorítottak. Meggyőzően hirdette, hogy Isten ítéletének ideje elérkezik, hogy a népnek és Dávid házának egy maradéka fönnmarad, s hogy csak a bizalommal párosult hit révén lehet megmenekülni.

Idejében Jeruzsálemet kétszer is ostromolták, Izajás erkölcsileg mindkét alkalommal erősítette a népet és az uralkodót (Iz 7; 28–31; 36–37). Hogy Kr. e. 701 után mi történt, arról nem lehet egyértelmű képet alkotni. A babilóniai Talmud szerint Izajás Manassze idejében mártírhalált halt, s ez a föltevés összekapcsolható a 2Kir 21,16 és Jer 2,30 által említettekkel. Egy másik hagyomány szerint, melyet a keresztény szerzők (Jusztinosz, Tertullianus), az apokrif iratok és talán a Zsid 11,37 őriztek meg, Izajást kettéfűrészelték. A palesztinai Talmud ehhez a legendához hozzácsatolja azt a történetet, hogy egy fa üregébe menekült.

(Forrás: Magyar katolikus lexikon)

Forrás: Magyar Kurír, fotó: Ouria Tadmor/Eilat Mazar/Biblical Archaeology Review

Nyíregyházi Egyházmegye

pecsét, régészet, ószövetség, próféta




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert