Gyulay Endre vasmiséjét tartották a szegedi dómban – VIDEÓVAL

Gyulay Endre vasmiséjét tartották a szegedi dómban – VIDEÓVAL

65 évvel ezelőtt, 1953-ban Hamvas Endre püspök szentelte pappá Gyulay Endrét, aki szombaton a szegedi dómban tartotta vasmiséjét. Gyulay Endre 1930-ban született Battonyán, káplánként Gyulán is töltött 3 évet, 1987-től 19 éven át ő volt a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke. 

Forrás: szegedma.hu, Gyula Televízió, videó: Gyula Televízió, fotó: Kovács Ferenc2018. június 12. 10:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 127 napja íródott

– Nagy isteni kegyelem, hogy élek – jelentette ki, amikor eddigi egyházi pályáját és életét értékelte Gyulay Endre püspök. – Régen elképzeltem már, hogy odaátról hívnak. Megpróbálok dolgozni amennyit tudok, és lehetőségeimhez mérten segíteni is. Próbálom hasznosítani az időmet még mindig – mondta a püspök.

Budapesten járt gimnáziumba 1940 és 42 között, ekkor határozta el, hogy pap szeretne lenni. – Csütörtökön volt még az Úr napja. Épp körmenet volt, amikor hallottam magamban: „Mi lenne, ha te vinnéd az oltári szentséget?” – idézte fel. Idejét emellett tanulással és cserkészkedéssel töltötte. – Majdnem kikerültem a dzsemborira is, még Rákosi idején lehetett utoljára kimenni Franciaországba, de gazdasági okokból lecsökkentették a lehetséges létszámot, így nem tudtam elmenni – tette hozzá Gyulay.

A szocializmus idején több kellemetlenség is érte. – Végtelen visszaélések voltak. Ahhoz, hogy engem teológiai vezetőnek kinevezzenek, engedélyt kellett kérni. Plébános helyettes lettem Domaszéken és Mezőhegyesen is. De Gyulán láttam síró gyerekeket, akiket az keserített el, hogy hittanos majmoknak hívták őket. Pici gyerekekről van szó – hangsúlyozta. A Békés megyei városban többször próbálták megzavarni a munkáját.

„Jó helyre kerültem”

Pályája során a legbüszkébb mégis arra, hogy a papságot választotta. – Úgy érzem, hogy jó helyre kerültem és jól csináltam. A három legfontosabb dolgunk az igehirdetés, amibe beletartozik a hitoktatás is. A másik a gyóntatás, embereket átsegíteni a nehézségeiken és krisztusi hatalommal feloldozni a bűneik alól. A harmadik pedig a szentmise áldozat, ami a papság legfontosabb műve, Krisztus keresztáldozatának megtestesítése. A többi, például az ifjúsággal való foglalkozás ezzel együtt járt – összegezte.

Karrierében azonban voltak olyan pontok, melyeken szívesen változtatna. – Mindenképp van, amit bánok. Valamikor az ember mérgesebb és a püspöki munkámban az áthelyezéseknek oka van. A vége felé ez egyre nehezebbé vált, hiszen egyre csökkent a lelkipásztorok száma, ez által korlátozottabbá váltak a lehetőségek is. Egy nagyobb városban nem lehet egy egyszerűbb lelkipásztort kihelyezni, oda más stílusú ember szükséges. Ezekben az esetekben lehet, hogy gorombább voltam, de biztos vannak emberek, akiknek nagy szeretettel válaszoltam, ha belém kötöttek – emlékezett vissza.

Az üldöztetés része a kereszténységnek

- Ha belegondolunk, Jézus volt az első keresztény, akit üldöztek. Az összes apostol, kivéve János és Júdás – utóbbi felakasztotta magát – mártírhalált halt. A hitben ők mind erősek voltak, de az életüknél is többre tartották Jézust – jegyezte meg a keresztényüldözés kapcsán. Az Evangélikus Világszövetség 2011-es adatai alapján több mint 200 millió kereszténytől tagadják meg az alapvető emberi jogokat. 2015-ben legalább 7100 keresztényt öltek meg világszerte csak a hitük miatt. A hollandiai alapítású Open Doors evangélikus nonprofit szervezet szerint 2018-ban Észak-Koreában, Afganisztánban és Szomáliában a legveszélyesebb kereszténynek lenni.

– Nem jó, hogy ez van. Be kéne látniuk a másik oldalon, hogy a kereszténységnek egy nagyon komoly erkölcsi alapja van, nagyon széppé tudja tenni az ember életét, de be kell látni, hogy az üldözöttség velejárója a kereszténységnek. Azt azonban fel kell ismerni a boldoggá avatásoknál, hogy megbecsüli az egyház, aki példamutatóan élte az életét és kész volt a halált is vállalni, hogy nem tagadja meg Krisztust – részletezte.

"Jó, hogy meghallgatják az egyházat"

– Szerintem a kormány részéről kapott támogatás szükséges – kezdte gondolatmenetét a kormány és az egyház kapcsolatáról. – De azt nem tudom, hogy mennyire osztozik ezeken az egyház és a kórházak, iskolák. Nem azt mondom, hogy túl sokat támogatják az egyházat, hanem azt, hogy jó lenne tudni, pontosan milyen arányban történik ez. Mindenesetre úgy gondolom, hogy itt nagyon jó az egyház helyzete. Már azt, hogy az egyház véleményét meghallgatják, habár nem mindig azt csinálják, már jónak és értelmesnek tartom. Bár azoknak, akik nem hívők, ez lehet, hogy nem tetszik – magyarázta a püspök.

A magyar közéletben és politikában gyakran bírálják I. Ferenc pápát napjaink eseményeiről és társadalmi problémáiról való megnyilvánulásai. Gyulay Endre azonban higgadtságra int. – A pápa szavait morálisan kell értelmezni, az egészet kell figyelni. Például arról beszél, hogy a melegek emberi méltóságát meg kell becsülni, hiszen ők is ugyanúgy emberek. Amit csinálnak, az nem az egyház tanítása, még talán a természet törvényeivel is szembe megy, de az emberi méltóságukat becsülni kell és segíteni őket. Ez az egységre törekvés, a pápa is erre törekszik, nem az egyházat akarja elárulni. Mindaz, amit Ferenc pápa tesz, a második vatikáni zsinat döntésén alapul. Ott született meg a nyilatkozat a vallásszabadságról, melyben szó esik a házasságról, gazdaságról és minden egyébről. Ha ezt többen ismernék, akkor nem bosszankodnának a pápa megnyilvánulásain – fogalmazott.

Napjaink migrációs folyamataival kapcsolatban szintén megvan a véleménye a püspöknek. – A pápa már régóta komolyan veszi a szegényeket, illetve a menekülteket. Ő azt mondja, hogy mindenki lehetőségeihez mérten segítsen. Azt viszont nagy felelőtlenségnek tartom, hogyha valaki egyszer csak elindítja az embereket a vakvilágba – érvelt Gyulay.

Kiss-Rigó László püspök az egyházmegye nevében mondott köszönetet Gyulay Endre szolgálataiért. hangsúlyozta, 65 év nemcsak egy ember életében, hanem történelmi távlatokat tekintve is jelentős időszak. - 60 év alatt ugyan sokminden megváltozott, de most is komoly kihívásokkal kell megküzdenie a papságnak - hangsúlyozta homíliájában Kovács Péter gyulai plébános. Felidézte Gyulay Endre papi pályájának kezdeti éveit, amikor a diktatúra idején megfigyelték nemcsak a papot, hanem azokat is, akik szóba mertek állni vele. Gyulay Endre elmondta, három dolgot érzett nagyon fontosnak papi hivatása kapcsán, az egyik Isten igéjének továbbadása akár hitoktatásban, akár a szószékről, vagy órákról. A másik nagy ajándék a gyóntatószék volt, segítve azokat, akik rászorultak, gyakran nem is gyóntatva, hanem tanácsot adva, segítve. A harmadik maga a Szentmise áldozat, mely erőt adott a híveknek. Gyulay Endre 19 év főpásztori munka után 2006-ban vonult nyugalomba, de ma is aktív, 88 évesen is dolgozik, a dómban misét tart, gyóntat, gyakran hívják búcsúkba.

Forrás: szegedma.hu, Gyula Televízió, videó: Gyula Televízió, fotó: Kovács Ferenc

Nyíregyházi Egyházmegye

futózarándoklat, futás, sport, Máriapócs
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2018 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert