Papp Miklós: A karácsonyi ikon etikája

Papp Miklós: A karácsonyi ikon etikája

Az ikon festett szentírás, képekben, az alkotó a mindennapi evangéliumot festi meg. Az ikon imádság is, az ábrázolt képeken keresztül Istennel beszélgetünk. Legújabb könyvében Papp Miklós görögkatolikus lelkész, morálteológus a karácsonyi ikon misztériumáról, üzenetéről elmélkedik.

Szöveg: Bodnár Dániel/Magyar Kurír, fotó: Merényi Zita2018. december 16. 23:02

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 217 napja íródott

A könyv szerzője emlékeztet rá: az ikonoknak nem keresztény hitünk peremén, az esztétika világában van az otthonuk, hanem hitünk és életünk alakításának középpontjában. Minden „értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért” történik – imádkozzuk a Hiszekegyben. A karácsonyi ikon ezt akarja ábrázolni: hogy mi történt karácsonykor a mi üdvösségünkért.

Papp Miklós megállapítja: a karácsonyi ikon háttéralapja három nagy hegy, ami a Szentháromságot jelenti. „A karácsony is a Szentháromság ünnepe: Krisztus megtestesülése a Szentháromság közös műve, önfeltárulkozása… az Ő [Krisztus] személye válik a legszélesebben ismertté a földön, s Őáltala lesz igaz ismeretünk a másik két ’hegyről’, az Atyáról és a Lélekről is.” A karácsonyi ikon azt mutatja: Krisztus születésével Isten „még közelebb lép az emberiséghez, az ikonon Krisztus a hegy alján, a hegy lábánál születik. Azaz a történelembe születik, az én életembe, a földi időbe és térbe.” A karácsonyi ikonon az egész táj körülöleli a Kisdedet. Az otthontalan Gyermeknek most már az egész mindenség lett az otthona. A mi otthonunk pedig „elsősorban Krisztus mellett van, s utána az otthonossá vált világban”. Krisztus megtestesülése és megkeresztelkedése megszenteli „az anyag princípiumát… visszaadja és felragyogtatja a mindenség eredeti liturgikus hivatását: az egész anyagi világ és természet hivatása Isten dicsőítése”.

A szerző a betlehemi csillagot teológiai csillagnak nevezi, „az Atyától küldött csillag, a Krisztusra mutató csillag, a Lélekben minket is vezető csillag. Amit a karácsonyi ikon megfest, az ma is tart.” A karácsonyi ikonon elmaradhatatlan lények az angyalok. Közülük némelyik az Atyaistent dicsőíti, mások a Messiás felé fordulnak, kezükben lepellel, ami hódolatukat fejezi ki. Ismét más angyalok a pásztorokat buzdítják Isten dicsőítésére. Ebből az angyali szolgálat kettőssége derül ki: Istent dicsőíteni és az embereket szolgálni. Minden létező teremtmény, „csillag, növény és állat, minden ember és minden ima célja Isten dicsősége”. A pásztorok jelenléte a karácsonyi ikonon egyértelmű utalás Dávidra, aki pásztorból lett király. Jézus Krisztus megszületésével egy új pásztort látunk, aki Dávid nyomdokaiban jár, hivatása „kozmikus pásztori-királyi”, „hatalmas pásztor érkezett, akinek üdvözítő terelgetése túlér a biológiai élet határain, a nemzetiségi, történelmi és a felekezeti határokon. Pásztori munkálkodása kiterjed az egész történelemre, sőt az egész kozmoszra.” A pásztorok jelentik Izrael szegényeit, a balgákat, lelkületük jelezheti: a szimbólumok felnyitásához szükség van „egyfajta szegénységre, egyszerűségre, istenfélő balgaságra”.

Jézus földi apjával, Józseffel kapcsolatban Papp Miklós kifejti: a karácsonyi ikonon látható vívódó József „a prototípusa minden embernek, aki drámaian találkozik a misztériummal. A Krisztus előtti és a Krisztus utáni töprengőknek, sőt magának Krisztusnak is.” A Megváltó édesanyja, Szűz Mária alakja pedig aránytalanul nagy az ikonon, ami a jelentőségét és a hitét fejezi ki. Mária is prototípus, „az igét állandóan és mindenféle módon befogadó ember típusa, mintája. A készséges, az isteni kezdeményezésre nyitott, az engedelmes ember mintája…. modell mindannyiunk számára: előbb Istent passzívan-engedelmesen befogadni, aztán megszülni, cselekedni. Ez a máriás lelkület.”

A morálteológus szerző a „családias szeretet” ünnepének nevezi a karácsonyt, s rámutat: a Szentháromság „családias vonásokkal mutatkozik be. A családi szeretetből sokat megsejthetünk a Szentháromság misztériumára vonatkozóan, s fordítva: a Szentháromság teológiájából sokat megérthetünk a családra vonatkozóan.” A karácsony a szeretet ünnepe, megtestesülésével Krisztus „megnyitja azt a szeretetet, ami az Atya és a Fiú között van, s a Lélekben ebből részesülhetünk mi is, szerethetjük így Istent, a felebarátunkat és önmagunkat.”

A karácsonyi ikonon a központi helyet a Gyermek foglalja el, „személyében Isten gyöngéden, szelíden közeledik a bűnei homályában tébláboló vagy éppen elvesző emberhez”. A kötet írója az ikon legfontosabb részének a felső részt nevezi: ez a tetején látható fény, „a félkör alakú központ, ahonnan indul a csillag fénye, ami a Kisdedig ér”. Ez a fényközpont az Atyát jelenti. „Az egész mindenség, a Krisztus-esemény Tőle indul, és minden Felé tart. Az egész karácsonyi ikon indítéka és végső célja az Atya szeretete. Krisztus egész életműve ajtó, az Atyától jött, az Atyára mutat és az Atyához szeretne vinni bennünket. Végső soron minden azért történt, mert az Atya szereti a világot, annyira, hogy egyszülött Fiát küldi.”

Papp Miklós tanulmánya szerint a karácsonyi ikon egy csodálatosan összetett, gazdag világ. A Megváltó szeretet-Isten születésére való lelki felkészülésünkkel kapcsolatban a szerző emlékeztet: az ikonok készítésekor először megművelik a nyers fát, fehér alapot helyeznek rá, s ezután kerülhet rá az imádság és böjt közben megfestett szent. A karácsonyi készületünk is ilyen. Előbb művelnünk kell „nyers” önmagunkat, „majd belül üressé, fehér lappá kell válnunk, hogy a közelgő karácsony ráfesthesse a maga szent üzenetét. Jó előkészület nélkül nem tud jó ikon készülni – jó előkészület nélkül nem tud jó karácsonyunk lenni.”

Papp Miklós: A karácsonyi ikon etikája
Lazi Könyvkiadó, 2018

Szöveg: Bodnár Dániel/Magyar Kurír, fotó: Merényi Zita

Nyíregyházi Egyházmegye

könyvbemutató, teológia, karácsony, Papp Miklós




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2019 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert