Merry christmas to the orphans

„Krisztus születik dicsőítsétek, Krisztus a mennyből jő, ünnepeljétek, Krisztus a földön, büszkélkedjetek, énekeljetek az Úrnak minden föld és magasztaljátok őt, ó, népek, mert Ő megdicsőítetett!”

Az idei karácsony különleges készületben telt. Két magyarországi szeminárium papnövendékei, egy katolikus egyetem, és egy debreceni óvoda egy jó cél érdekében fogtak össze, hogy a Krisztusi jót vigyék el egy pár család nélküli árva életébe, és ezzel tegyék még szebbé, még meghittebbé a gyerkőcök karácsonyi készületét.

Az adományokat egy Böjte Csaba atya által átimádkozott közösség, gálospetri Szentháromság Otthon javára gyűjtöttük.

Egy doboz édességgel indult az álmunk, és ebből született két autó adomány, mely rengeteg édesség, ruhanemű, és plüss állatka kíséretében indult december 20 -án Gálospetribe.

Nagyszerű élmény volt találkozni a csillogó szemű, angyalkákkal, akik semmi másra nem számítottak, és nem is vártak semmi különlegeset, csak egy dicsérő szót, egy ölelést, egy simogatást, egy kis figyelmességet.

A kis Jézus mostoha körülmények közé is nagy szeretettel jött a világra. Ebben a kis közösségben hasonló érzés fogta el a hat papnövendéket, akik kézbesítették az adományt. Mostoha, család nélküli állapot, de annál nagyobb szeretet, és annál nagyobb vágy arra, hogy az Úr Jézus szeretete közeledjen feléjük.

Az idei karácsonyt másképpen fogjuk átélni, mert egy olyan Isten-közeli, Jézusban testvéri együttlétben lehetett részünk a gyerekekkel, melyben nem minden évben lehet részünk.

Hálásak lehetünk a mindenható Atyának, hogy ilyen titkos, mégis áldott módon készített minket az idei adventben, és megengedte, hogy ilyen tapasztalatokkal tudjuk feldíszíteni szívünk jászlát.

Istennek legyen hála, és adja bőséges áldását az adakozókra, és a gálospetri angyalkákra, gondozóikra.

Krisztus születik! Dicsőítsétek!

„Különös és dicsőséges titkot látok: mennyet és istállót, királyi széket és Szüzet, jászolt, melyben a befogadhatatlan Krisztus Isten nyugovék, kit énekekben magasztalunk.”

Szöveg és fotó: Szabó Csaba Péter papnövendék

Nyíregyházi Egyházmegye