Mosolygós karácsony – ünnep a székesegyházban

Mosolygós karácsony – ünnep a székesegyházban

„Ahogyan az újszülött gyermeket nem hagyjuk el, a megszületett Kisjézust se hagyjuk magára karácsony után, viseljük gondját, legyen erőnk vele maradni.” – kérte híveit Szocska A. Ábel püspök december 25-én az ünnepi Szent Liturgián a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban.

Szöveg és fotó: Polyákné Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye2018. december 25. 21:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 2168 napja íródott

Miroválással, ünnepi jó kívánságokkal és egy mosollyal engedte haza Ábel püspök a híveket a karácsony első napján tartott ünnepi liturgiáról. Ő maga is mindenkire rámosolygott az olajkenet alatt, de aki a mellékhajóban elhelyezett betlehem elé állt, láthatta a gyermek Jézus mosolyát, melyről a püspök beszélt a nyíregyháziaknak.

Ahogyan a gyermekre visszamosolygunk, a megszületett Krisztus mosolygását is viszonozzuk, s „lépjünk úgy a világba, hogy tükrözzük Jézus mosolyát, legyünk vidám, örömhírt hirdető, jó keresztények” – hangzott az útravaló a szertartás végén.

A liturgián Molnár Zoltán parókus, dr. Papp Tibor főhelynök, valamint Mosolygó Béla atya szolgált püspöke mellett, aki prédikációjában felidézte gyermekkori karácsonyait, amikor a betlehemezések során megkérdezte: szabad-e az Istent dicsérni? Erről szól valójában a karácsony – az Isten dicséretéről.

Ehhez kapcsolódóan a bűnbánati időszak személyes felismerését osztotta meg a hallgatósággal: „ahelyett, hogy örülnénk annak, amink van, elégedetlenek vagyunk. Pedig nincs leírva az Evangéliumban, hogy Mária vagy József egyszer is elégedetlenkedett volna. Tudtak örülni a gyermeknek, a királyoknak és a pásztoroknak is – mondta. A betlehemi jászol előtt állva ezt tanulhatjuk meg: megköszönni az Istennek, hogy szeret minket és megajándékozott jóságával. Hiszen mindannyiunk életében van valami jó, ami örömre ad okot.”        

Egy másik fő gondolatmenet is kibontakozott homíliájában: „az ünnep után elfelejtjük a karácsonyi örömöt. Pedig, ha gyermek születik, nem hagyjuk sorsára. Épp születése után van legnagyobb szüksége ránk. Ahogyan az újszülött gyermeket nem hagyjuk el, a megszületett Kisjézust se hagyjuk magára karácsony után, viseljük gondját, legyen erőnk vele maradni.”

Beszédének utolsó szavai visszatértek a gyermekkori kérdéshez, melyet most a jelenlévő hívőkhöz intézett: „Szabad-e az Istent dicsérni?” – az emberek igenlésére a népi köszöntővel válaszolt:  

„Ez karácsony napján Jézust imádjátok,

mert az Atyaisten elküldte hozzátok,

szerelmes Szent Fiát ti magasztaljátok!

Áldás és békesség bőven szálljon rátok:

szívemből kívánom.”

Szöveg és fotó: Polyákné Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye

karácsony, ünnep, Szocska Ábel
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert