Az ökumenikus imahét utolsó napján, január 27-én érseki Szent Liturgián iktatta be Kocsis Fülöp metropolita Hajdúnánás első parókusát, s így a nánási görögkatolikus szervezőlelkészséget parókiai rangra emelte.
Hajdúnánáson az ökumenikus imahét lezárásának legünnepélyesebb eseményére gyűltek össze a görögkatolikus hívek mellett más felekezetek képviselői, hívei január 27-én.
A zsúfolásig megtelt templomban Hajdúnánás első érseki liturgiáján történelmi pillanatnak lehettek tanúi a tisztelt ünneplők.
Kocsis Fülöp metropolita atya a Hajdúnánási Szervezőlelkészséget parókiai rangra emelte, valamint kinevezte eddigi szervezőlelkészét Szaplonczay Gergely atyát az egyházközség parókusává.
Homíliájában az érsek arra biztatott, hogy a jerikói vakhoz hasonlóan mi is merjük kérni az Urat: könyörüljön rajtunk, vegyük észre, hogy ki az Úr, és kövessük; így tudunk Istennek tetsző eredményeket elérni. Az apostoli szakasz rávilágít arra, hogy ki is az Úr: Ő az ajtó, csak rajta keresztül juthatunk el az üdvösségre, ahogy ezt a katekizmus is hirdeti. Megemlítette, hogy most zajlik az Ifjúsági Világtalálkozó Panamában, melynek a közvetítésen keresztül ő is részese volt egy sportcsarnoknyi fiatal társaságában Budapesten (Elek Gyula Aréna), és ott elhangzott ez a kérdés: van-e üdvösség Krisztus nélkül? A válasz: Krisztus nélkül nincs, és nem is lehet üdvösség, hisz ő a Megváltó, az Üdvözítő. Rajta keresztül tudunk bemenni az Isten országába. Itt beszélt arról, mit is jelentett a pásztoroknál az ajtó a korabeli Izrael területén. Nagy kövekkel körbevette a nyájat a pásztor, kihagyva egyetlen nagyobb rést köztük, ahol a nyáj ki-be járhatott és legelőt találhatott (Jn 10,9). Éjszaka befeküdt ebbe a résbe, így a nyáj érezte a pásztor közelségét, nem félt, de nem is akart eltávolodni ebből a biztonságos körből.
Érsek atya az új kezdethez gratulált, köszönetet mondva parókus atyának és a híveknek.
Az ünnepélyes liturgián a római katolikus testvérek képviselőjeként Juhász Imre újfehértói plébános atya a Zsoltárok Könyvéből idézett résszel kezdte köszöntőjét: „Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak” (Zsolt 127,1), kifejezésre juttatva ezzel, hogy az Úr szándéka szerint imádkoztak az egyházközség tagjai, és várva vált álmuk történelmi pillanattá érlelődött. A plébános az Úr bőséges áldását kérte az egyházközség tagjaira, valamint parókusukra, Szaplonczay Gergely atyára és családjára.
Hasonló ünnepélyességgel szintén nagy tisztelettel köszöntötte a kedves híveket Gacsályi Gábor hajdúnánási református lelkipásztor, „Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van.” (Mt 5,16) – kezdetű szentírási szakasszal Isten áldását kérte a további munkára.
Dr. Csiszár Imre alpolgármester úr szintén történelminek nevezte ezt a fordulatot tolmácsolva Szólláth Tibor polgármester úr szavait, kiemelve a hitbeli elköteleződés fontosságát és az összefogást, ami külön-külön is nagy érték, de a hajdúnánási egyházközségben mindkettő fokozottan jelen van. Ezzel a közösséggel jó együtt építkezni, a városnak is jó példát mutatva. Átadta Szólláth Tibor polgármester úr emléklapját, mellyel megköszönte az új parókus atya kimagasló szerepvállalását a város életében.
Szaplonczay Gergely parókus atya megköszönte érsek atyának a parókiai rangot az egyházközség nevében, valamint ezt a szép napot, az érseki liturgiát, a hívek áldozatos munkáját és az egybegyűltek imáit. Rávilágított arra, hogy bár az eddigi út is nagyon göröngyös és nehéz volt, s bár egy nagy mérföldkőhöz érkezik az egyházközség, amikor parókiává válik, de a munka tovább folytatódik többek közt a templomépítéssel. Az imádságban megerősödött közösségre nagy szükség van, hiszen állhatatosabbá válik a hitben, ezzel erősítve a város, az ország lelki gazdagodását.
Valóban hosszú volt az ehhez a mérföldkőhöz vezető út, s közben Szaplonczay Gergely atya áldozatosan képviselte mindenütt a hajdúnánási hívek érdekeit. Korábban az atyák Hajdúdorogról jártak ki liturgiát végezni, de Gergely atya szívügyének tartotta, hogy megismertesse a filiában a többi szertartást is. Szervezőlelkészséggé alakult ez a zömében Hajdúdorogról korábban áttelepült kis közösség, mely gyarapodni kezdett. A nagy hittanóraszámok miatt először egy, azután két hitoktatóra lett szükség. A gyerekek bevonása a templomi miliőbe szintén sarkalatos kérdés volt Gergely atyánál. Alakulóban van egy ifjúsági hittancsoport megszervezése. Egy gyönyörű parókia kialakítása történt Gergely atya vezetése alatt, így már nem kell Hajdúdorogról átjárni a liturgiát végző atyának, hiszen Gergely atya helyben van. A távlati tervek között szerepel az oktatásban betöltött lelkészi szerep megszilárdítása.
Ehhez a nehéz és tetemes munkához a jó Isten bőséges áldását kérjük parókusunkra, családjára, és minden jóakaratú testvérünkre, aki imáival és áldozatos segítségével támogatja parókiánk fejlődését a krisztusi szeretetben.
Szerző: Kaskötő Jánosné, fotók: Tímári Lajos, Girus Zsolt
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 | |
7 | 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 | 17 |
18 | 19 |
20 |
21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 |
27 |
28 | 29 | 30 | 31 |