A Szent Negyven Nap böjti rendje

A Szent Negyven Nap böjti rendje

Ma kezdetét vette a nagyböjt. A Szent Negyven Napról, a böjtölésről Kanyó Árpád atya gondolatait közöljük.

Forrás: Magyar Görögkatolikusok Facebook-oldala2019. március 4. 08:10

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 1851 napja íródott

A zsidó nép, kijővén a fogságból, elhagyta a világi rabságot, a bibliai Egyiptomot, s egy hosszú, küzdelmes vándorlás állott előtte. A nagyböjti út, a 40 évhez hasonlóan 40 napon át nehéz, küzdelmes, s az Egyház a „lelki Egyiptom” rabszolgaságától akarja megőrizni tagjait. A Nagyböjtben, a bűnbánat és megbocsátás „szűk útján” a következő böjti fegyelem van érvényben: - A Nagyböjt kezdetének a Vajhagyó vasárnap esti istentiszteletének, a Megbocsátás vecsernyéjének a kezdő áldása számít. - Az első hét, a „Tiszta hétfő”-vel kezdődő ún. „Tiszta hét”, ekkor szigorú böjt van előírva, azaz tartózkodni kell a bor és az olaj fogyasztásától is. „Tiszta hétfő” a „lelki tavasz kezdete”, s az e hét estéin olvasott Krétai-kánon is a Paradicsomba való sóvárgásunkat jeleníti meg. A Nagyböjt többi napján csak hétvégén fogyasztható bor és olaj, ezt azonban csak az erős szervezettel rendelkező emberek gyakorolják. Az első hét szigorúságát a mi Triódionunk is megerősíti az első hétfő esti magyarázatnál: „a hagyomány szerint nem végezzük az előre megszentelt áldozatok szolgálatát szerdáig, hogy a hagyomány szerint böjtölhessen minden szerzetes, akik meg kibírják, böjtölhetnek egészen péntekig”.30 A szerdai Előszentelteket követően ismét megjelenik a rubrika: „Ma közösen is asztalhoz ülünk, de csak szigorú böjti eledeleket eszünk, és méhsört iszunk a hét első szerdáján. Csütörtökön (a szerzetesi szabályok szerint) nem ülünk (közös) asztalhoz, hanem böjtölünk péntekig. Akkor asztalhoz ülünk és étkezünk”.31 Pénteken Szent Tivadar nagyvértanú emléknapja miatt: „Asztalhoz ülve a szent emlékezetére olajos dolgot lehet ennünk és bort innunk. Ez a hagyomány Szent Száva és Eutim atyáink közösségéből maradt reánk. (Most viszont már nem tesszük ezt, a nap sajátos jellege miatt.)”.32 E tekintetben Triódionunk antik palesztinai tradícióra épít. - Ha Keresztelő János fejének megtalálása a nagyböjti időbe esik, akkor e napon – az első hét kivételével – fölmentés van érvényben borra és olajra.33 Olykor a szevasztei negyven vértanú emléknapja is a Nagyböjtben van: „Étkezéskor olajosat és bort is magunkhoz veszünk, a nagyböjt első hetében azonban olajosat nem, hanem csak bort”.34 - Nagyböjt ötödik szerdáján az Előszenteltek után, a Krétai-kánon olvasása előtt – melyre az éjszaka negyedik órájában adják a jelt – a következő az előírás: „A vacsoránál ma bort is lehet inni”.35 - A Nagyböjt Lázár szombatjának kezdetén ér véget, ez a 40. nap, a Nagyhét már önálló időszakot alkot. - Virágvasárnap megengedett a hal, a bor és az olaj fogyasztása. (Kezdőpontja az előző napi alkonyati istentisztelet kezdő áldása.) Triódionunk is megerősíti: „Az asztalnál fölmentés van hal fogyasztására”.36 Ez a rend érvényes a szevasztei negyven vértanú emléknapján, és Örömhírvétel ünnepén, kivéve, ha az Nagyhétre esik. - Nagyhéten minden egyes nap szigorú böjt. Nagyszombat a legszigorúbb nap, ekkor az éjféli feltámadási Liturgiáig mindenféle ételtől tartózkodni kellene. Sőt, egy másik megközelítés szerint az utolsó étkezésnek Nagycsütörtök este kell megtörténnie (eszerint ekkor a liszt, a bor és az olaj megengedett), s onnantól csak a szombati Bazil-liturgia végén lehetséges egy kis bor és gyümölcs fogyasztása, erőt adván az ünneplés további fontos szertartásaihoz. Triódionunk Nagycsütörtökön, a lábmosás szertartásának elvégzése után a következőképpen fogalmaz: „Az ebédlőben bort és olajat is lehet fogyasztani”.37 Nagyszombaton pedig az esti vecsernyével egybekötött Vazul-liturgia befejeztével így utasít: „Az elbocsátás után a helyünkön ülve maradunk, s a testvéreknek egy darab kenyeret s fügét vagy datolyát adnak, meg egy pohár bort is”.38 Cireseanu a következőket mondja a nagy heti időről: „A böjtölés jellege is különböző volt mindaddig, amíg egy egységes szabályozás életbe nem lépett. Az Apostoli Konstitúciókban így olvasunk a megtartóztatásról: “böjtöljetek a Nagyhéten, csak kenyeret, sót, zöldségeket és vizet fogyasztva, a bortól és a hústól teljesen tartózkodjatok. A Nagypénteken és Nagyszombaton, ha az egészségetek engedi, ne ízleljetek semmit az esti kakasszóig… Nagyszombaton böjtöljetek a Feltámadás napjának fel virradtáig, a templomban virrasztva olvassátok a Törvényt, a Prófétákat és a Zsoltárokat.” Epifániosz, a ciprusi Szalamisz püspöke ugyanígy tanítja a nagy heti böjtölést: “szárazböjt” vagyis kenyér, só, zöldségfélék és víz. A kánon így mondja: “ha püspök, pap, diakónus, felolvasó vagy énekes - hacsak nem akadályozza betegség - nem böjtöl a Nagyböjtben vagy a szerdákat és péntekeket nem tartja meg, fokoztassék le”. A laodiceai zsinat 50. kánonja megparancsolja, hogy Nagycsütörtökön ne legyen feloldva a böjt: „hanem az egész negyven nap szárazböjt legyen”. Ezt a kánont megerősítette a VI. Egyetemes Zsinat is a 29-ik kánonjával. Ugyanezen zsinat 56-ik kánonja meghagyja, hogy a Nagyböjt szombatjain és vasárnapjain minden keresztény tartózkodjon „élőlények, tojás és tejes dolgok fogyasztásától”.39 - A nagyböjti időszak egyik jellegzetessége, hogy a keleti egyház felfogásában tilos az esküvő, annak örömteli jellege miatt. Ez más, zajos mulatságokon való részvételre is vonatkoztatható.40 Ám, ami talán már elfeledett: Kelet a tilalmat a fényes héten is fenntartja, pontosan az ellenkező indokból: a feltámadás ünnepe utáni héten menyegző azért nem tartható, mert semmi más öröm nem szoríthatja háttérbe Krisztus feltámadásának a diadalát! Csak megjegyzem: régen a latin egyház is ismerte a fényes hétre vonatkozó házasságkötési tilalmat! Sőt, a kora középkori Nyugaton is bőven találkozunk a házasélet gyakorlásának tilalmával, a témát Katus László egyik írása ismerteti. Emellett Evdokimov más tiltott napokat is felsorol Keleten a házasságkötéssel kapcsolatban: a Nagyböjt és a Fényes hét mellett tiltott nap a kedd, a péntek, a vasárnap, az ünnepek vigíliája, az Előhírnök vigíliája és ünnepe (aug. 28. és 29.), a Kereszt ünnepei (szept. 13. és 14.), a Nagyböjt előtti hét, az Apostolok és Nagyboldogasszony böjtje, valamint a Karácsonyi böjt egészen január 7-el bezárólag.41 - Keleten a böjt ugyanígy vonatkozik a házastársak szexuális együttléteire is. Nikodémosz Hágioritész Exomologetárionja szerint: „Meg kell jegyezni a következőt is, hogy éppúgy ahogy szerdán, pénteken és Nagyböjtben tartózkodni kell a hústól, ugyanúgy tartózkodni kell a testi gyönyöröktől is. Ezért esküvőt nem lehet ezeken a napokon tartani, mert Pál apostol azt parancsolja, hogy a házaspárok nem egyesülhetnek az ima és a böjtölés idején: ”Ne tartózkodjatok egymástól, legföljebb közös akarattal egy időre. Hogy ráérjetek a böjtölésre és az imádságnak éljetek (1Kor 7,5). És a hittudós Aranyszájú tanúként hozza Joel mondását: Hirdessetek szent böjtöt – jöjjön ki hálószobájából a vőlegény, és nászházából a menyasszony (Joel 2,15-16) mondja, hogy még a friss házasok, akinek erős vágyuk, életerős fiatalságuk és bilincsektől szabad ösztöneik vannak, ne egyesüljenek a böjt és az imádkozás ideje alatt. Aztán hány olyan más házaspár van, akiknek nincsenek ilyen ösztöneik, mégse egyesülnek? Ezért Balszamón azt mondja, hogy a házaspárok, akik nem gyakorolnak önuralmat a Nagyböjt ideje alatt, nem áldozhatnak Húsvétkor és vezekelniük is kell. Hasonlóképpen azokra a házaspárokra, akik szerdán és pénteken egyesülnek, penitenciát kell kiróni”. Cireseanu pedig ezt mondja: „A Nagyböjtben, ami a szomorúság és bűnbánat valamint a katekumenek felkészülésének időszaka, az Egyház tanítása szerint tiltottak a mulatozások, színházi előadások, cirkuszi játékok és a testi fenyítés. A régi időkben ilyenkor elengedték az adósságokat és felszabadították a rabszolgákat. A laodiceai zsinat 52-ik kánonja meghagyja, hogy a böjt idején nem illik esküvőket tartani vagy születésnapokat ünnepelni”. Még egy megjegyzés: Örömhírvétel ünnepén bizonyos böjti jellegzetességek (pl. három „csendes metánia”) megmaradnak szertartásainkban. Ez liturgikus okból azért van így, mert március 25. beletartozik a 40 nap számításába, s mivel a számnak kereknek kell lenni, és bár az ünnepen fölmentések vannak, a böjti jelek ezen időszak érzékeltetésére mégis jelen vannak szertartásainkban.

Forrás: 30Triódion, 143. 31Triódion, 144. 32 Triódion, 215. 33 Méneánk szerint: „Utána asztalhoz ülünk. Fölmentés borra és olajra”. Lásd Orosz, A. (szerk.), Ménea III. Január és február hónapokra, Nyíregyháza 2005, 656. 34 Orosz, A. (szerk.), Ménea IV. Március és április hónapokra, Nyíregyháza 2006, 58. 35 Triódion, 470. 36 Triódion, 616. 37 Triódion, 672. 38 Triódion, 756. 39 CIRESEANU, op. cit. Lásd: http://www.eph.md/news/invatatura_d... 40 Vö. IVANCSÓ, I., Görög katolikus szertartástan, Nyíregyháza 2000, 173. 41 Ivancsó István fordításában a fiatal papok találkozójára: EVDOKIMOV, P., Az esküvői szertartás magyarázata, Nyíregyháza 1992, 16.

Kanyó Árpád

Forrás: Magyar Görögkatolikusok Facebook-oldala

Nyíregyházi Egyházmegye

böjt, Kanyó Árpád




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert