Ferenc pápa: Mindnyájan aggódunk az Amazonas-medencében pusztító tüzek miatt

Ferenc pápa: Mindnyájan aggódunk az Amazonas-medencében pusztító tüzek miatt

Augusztus 25-én délben a Szentatya a vasárnapi evangéliumról elmélkedett: mindenki üdvözülhet, de ehhez elengedhetetlen saját felelősségünk felvállalása, az igaz életre való állandó törekvés.

Forrás: Magyar Kurír, fotó: Vatican News2019. augusztus 25. 17:14

Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai evangéliumban (vö. Lk 13,22–30) Jézus városról városra, faluról falura jár, tanítva halad Jeruzsálem felé, ahol tudja, hogy kereszthalált kell majd halnia mindnyájunk üdvösségéért. Ebbe a keretbe illeszkedik egy ember kérdése, aki így fordul Jézushoz: „Uram, kevesen vannak, akik üdvözülnek?” (Lk 13,23). Erről a kérdésről sokat vitatkoztak akkoriban – hányan vannak, akik üdvözülnek, és hányan, akik nem –, és az Írásokat többféleképpen értelmezték, aszerint, hogy melyik szöveget vették alapul. Jézus azonban megfordítja a kérdést – mely inkább a mennyiségre vonatkozik: „kevesen vannak?” –, s ehelyett a felelősség szintjére helyezi a választ: arra szólít fel, hogy jól használjuk fel a rendelkezésünkre álló időt. Azt mondja ugyanis: „Igyekezzetek bemenni a szűk kapun, mert mondom nektek, sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak” (Lk 13,24).

Ezekkel a szavakkal Jézus megérteti, hogy az üdvösség nem létszám kérdése, nincs „létszámstop” a mennyországban! Hanem arra kell törekedni, hogy már most a jó átjárón menjünk át, és ez az átjáró mindenki előtt nyitva áll, de szűk. Ez a probléma! Jézus nem akar áltatni bennünket, nem mondja azt, hogy „Legyetek csak nyugodtak, könnyű lesz, egy kényelmes autópályán kell haladnotok, melynek végén egy hatalmas kapu vár…” Nem ezt mondja, szűk kapuról beszél! Úgy beszél a dolgokról, amilyenek: az átjáró szűk! Milyen értelemben? Abban az értelemben, hogy az üdvösséghez szeretni kell Istent és a felebarátot; és ez nem könnyű! Ez „szűk kapu”, mert magas követelményeket támaszt, a szeretet mindig követelményeket támaszt, odaadást, sőt „igyekezetet” igényel, vagyis eltökélt és állhatatos akaratot az evangélium szerinti életre. Szent Pál a „hit jó harcának” nevezi (1Tim 6,12). Mindennap és egész nap igyekeznünk kell szeretni Istent és felebarátainkat.

És hogy jobban kifejtse, Jézus egy példázatot mond. Van egy házigazda, aki az Urat jelenti. Háza pedig az örök életet, az üdvösséget jelképezi. És itt visszatér a kapu képe. Jézus azt mondja: „Amikor felkel a házigazda, és bezárja a kaput, megálltok majd kívül, és zörgetni kezdtek a kapun, és így szóltok: »Uram, nyisd ki nekünk!« De ő így válaszol majd nektek: «Nem tudom, honnét valók vagytok«” (Lk 13,25). Azok az emberek akkor próbálják majd felismertetni magukat, emlékeztetik a házigazdát: „Én nálad ettem, én nálad ittam, hallgattam tanácsaidat, hallgattam nyilvános tanításaidat…” (vö. Lk 13,26). „Ott voltam, amikor azt az előadást tartottad!” De az Úr megismétli, hogy nem ismeri őket, és „gonosztevőknek” hívja őket. Ez a probléma! Jézus nem a rangjaink alapján ismer majd fel bennünket. „De hát nézd, Uram, én tagja voltam annak a társulatnak, barátja voltam annak a püspöknek, annak a bíborosnak, annak a papnak…” Nem! A rangok nem számítanak! Nem számítanak! Az Úr csak egy alázatos és helyes élet, egy tettekben megnyilvánuló hitélet alapján ismer majd fel bennünket.
Nekünk, keresztényeknek pedig ez azt jelenti, hogy igazi kapcsolatot kell kialakítanunk Jézussal: imádkozva, templomba járva, szentségekhez járulva és igéjével táplálkozva. Ez megtart bennünket a hitben, táplálja reményünket, feléleszti szeretetünket. És Isten kegyelmével így életünket testvéreink javára szentelhetjük és kell szentelnünk, és így a gonosz és az igazságtalanság minden formája ellen harcolhatunk és kell harcolnunk.

Segítsen ebben Szűz Mária! Ő a szűk kapun, Jézuson ment át. Egész szívével befogadta és életének minden napján követte őt, akkor is, amikor nem értette, akkor is, amikor lelkét tőr szúrta át. Ezért hívjuk a „menny kapujának”. Mária, a „menny kapuja” olyan kapu, amely pontosan követi Jézus alakját: Isten szívének kapuja, követelményeket támaszt, de nyitott mindenki előtt.

A Szentatya szavai az Angelus elmondása után:

Kedves testvéreim!

Köszöntelek mindannyiatokat, rómaiak és zarándokok!

Külön is köszöntöm az Észak-amerikai Pápai Kollégium közösségét, különösen a nemrég érkezett szeminaristákat. Kedves papnövendékek, biztatlak benneteket a komoly lelki életre, a Krisztushoz, az evangéliumhoz és az egyházi tanítóhivatalhoz való hűségre. Ha nem építetek ezekre az oszlopokra, lehetetlen lesz valóban kibontakoztatnotok hivatásotokat. Köszöntöm a bolognai egyházmegye Actio Catholicájához tartozó fiatalokat, a rovatói pasztorális körzet fiataljait a bresciai egyházmegyéből, valamint a Ponte Nossa-i fiatalokat a bergamói egyházmegyéből.

Mindnyájan aggódunk az Amazonas-medencében pusztító hatalmas tüzek miatt. Imádkozzunk, hogy mindenki erőfeszítésének köszönhetően, mielőbb meg tudjuk fékezni őket. Az az erdőkből álló tüdő létfontosságú bolygónk számára!

Látom, vannak itt honfitársaim is Argentínából, szeretettel köszöntöm őket!

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! A viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Forrás: Magyar Kurír, fotó: Vatican News

Nyíregyházi Egyházmegye

Ferenc pápa




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2019 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert