A világot nekünk, keresztényeknek kell jobbá tennünk – átadták a Caritas Hungarica-díjakat

A világot nekünk, keresztényeknek kell jobbá tennünk – átadták a Caritas Hungarica-díjakat

A Katolikus Karitász Caritas Hungarica-díjjal ismeri el azon önkéntesek munkáját, akik hosszú évek óta áldozatosan szolgálják rászoruló, magányos, beteg embertársainkat. Idén, október 5-én 39 önkéntes részesült az elismerésben, akik között ott volt a Nyíregyházi Egyházmegyében tevékenykedő Tamás Ferenc is.

Forrás: Bodnár Dániel/Magyar Kurír, fotó: Wágner Csapó József/Katolikus Karitász2019. október 7. 13:50

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 1634 napja íródott

A díjátadó ünnepség kezdetén Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Katolikus Karitász elnöke koncelebrált hálaadó szentmisét mutatott be a Magyar Szentek Templomában. Jelen volt Mádl Dalma, a Karitász jószolgálati nagykövete, és Klaus Höhn, a segélyszervezet németországi nagykövete. 

Homíliájában a főpásztor mindennapi tapasztalatként beszélt arról, hogy sokat panaszkodunk. – Félelmetesnek és rossznak látjuk a világot, úgy érezzük, hogy létezik valami nagy, fenyegető erő, ami veszélyezteti békénket és az emberiséget. Sőt, szinte már kozmikus fenyegetettséget is elénk vetítenek önmagukat fontosnak érző emberek. A világban van sötétség, nehézség, folyamatosan harcol a mennyből letaszított gonosz, aki Isten kegyelméből időt kapott, hogy itt a földön megmutassa az erejét, mi pedig kaptunk egy lehetőséget, hogy imádsággal és jó cselekedetekkel visszaszorítsuk arra a helyre, ami őt megilleti – hangsúlyozta Spányi Antal. – Sok rossz hír érkezik hozzánk. Joggal félthetjük a magyar kereszténységet, kultúrát, a családi életet, a fiatalok erkölcsi nevelését, olyan dolgokat, amelyek korábban nemzedékek hosszú során át megkérdőjelezhetetlenek, biztos pontok voltak.

A püspök két konkrét példát említett. Felidézte, hogy a közelmúltban Betlehemben látta a falak közé szorított palesztinok életét. Elmondták neki, hogy néhány évtizede még negyven százalék volt köztük a keresztények aránya, ma már csak két százalék. A többieket elüldözték, sokan meghaltak, és akik maradtak, azok közül is sokan elmenekülnek, mert rettenetes nehézségekkel kell szembenézniük. A másik dolog pedig, amit Spányi Antal említett, mint mondta, szinte hihetetlen, de megtörtént: egy amerikai demokrata szenátor kijelentette, ha jövőt akarunk, meg kell ennünk a csecsemőket, mert hozzájárulnak a környezetszennyezéshez. Rengeteg szörnyű hír érkezik hozzánk, mégis, a főpásztor szerint nem rosszabb ez a világ, mint a korábbiak voltak, talán csak a hitünk gyengült meg, kevesebb bennünk a bizalom, hogy bátran szembenézzünk a kihívásokkal.

Keresztény embernek a hit szemén keresztül kell nézni a világ és a maga életének a dolgait, és mindent, ami az életében történik – mondta Spányi Antal. – Ott, ahol meggyengül a szeretet az emberi szívben, hideg és sötét lesz, fenyegetett az élet. Ma talán aktuálisabb a kérdés, mint valaha: ha újra eljön az Emberfia, talál-e még hitet? A mi hitünk is rászorul, hogy Isten kegyelme lángra lobbantsa a szívünket, föltüzesítse a lelkünket.

A Katolikus Karitász elnöke a Boldogságos Szűz Mária példáját említette követendőnek, hiszen őbenne tökéletesen megvalósult az ember- és istenszeretetet. – A keresztény élet minden korban igazi, legtisztább példáját látjuk Mária életében. Hozzá hasonlónak kellene lennie minden keresztény embernek – mutatott rá a szónok. – Szűz Mária teljesen átadta magát Istennek. Amikor kimondta az igent, nem tudta, hogy mi vár rá, de azt igen, hogy Istennek különleges tervei vannak vele. Különleges kegyelmekben, de próbatételekben is része lesz, szívét tőr fogja átjárni. Mária szerette Istent, Istenért mindenre kész volt, és az Úr akaratát mindenkor megtette. A Szentírás gyönyörű szavaival: „Szívébe zárta és el-elgondolkozott mindazon, amit Jézus mondott.”

A hitet éltetnünk kell a szívünkben, a hitnek lobogónak, sugárzónak kell lennie, nemcsak a templomban, hanem életünk minden cselekedetében. Tudjunk imádkozni azért is, hogy legyünk Isten alkalmas eszközei, hogy ne a magunk, hanem az Isten szeretetét vigyük magunkkal, és azt osszuk meg mindazokkal, akik közel kerülnek hozzánk, akiket az isteni gondviselés ránk bízott. Legyen türelmünk meghallgatni a talán már százszor hallott mondatokat, legyenek vigaszt és erőt adó mondataink, legyen mosolyunk a magára maradt embertársunk számára, amelyet szívébe zárhat – biztatott a püspök. – S akkor valami megújul ebben a világban. Mert ezt a világot nekünk, keresztényeknek kell jobbá tennünk.

A szentmise után Spányi Antal és Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója adta át a Caritas Hungarica díjakat.

Díjazottak egyházmegyénként: 

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye: Konczili Vendelné, Pinkóczi Ferencné és Dr. Ritli Jánosné

Egri Főegyházmegye: Gonda Ferencné, Prokai Istvánné és Szuromi Enikő

Esztergom–Budapesti Főegyházmegye: Dr. Alexi Erzsébet, Boda Éva és Kövesárki Károlyné

Győri Egyházmegye: Burján Gyuláné és Molnár-Knolmayer Zsanett

Hajdúdorogi Főegyházmegye: Kissné Suta Mariann

Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye: Hahn Gábor Zsolt, Horváth Zoltánné és Szentgyörgyi Mihályné

Kaposvári Egyházmegye: Dr. Bánki Zsuzsanna, Huszka Imréné és Makai Ibolya Györgyi

Nyíregyházi Egyházmegye: Tamás Ferenc

Pannonhalmi Egyházmegye: Botló Sándorné és Kálmán Józsefné

Pécsi Egyházmegye: Koncz Ádám, Szegőné Nyakas Eszter és Dr. Valacsay Klára

Szeged–Csanádi Egyházmegye: Budainé Ódor Irén, Jenei Györgyné és Dr. Végh Erika

Székesfehérvári Egyházmegye: Beck Tiborné, Borjánné Nyul Katalin és Dr. Farkas Elekné

Szombathelyi Egyházmegye: Deme Judit, Papp Ferencné és Rábai Ferenc

Váci Egyházmegye: Babics Ferencné, Kojnok Lászlóné és Kovács Sándor

Veszprémi Főegyházmegye: Czimer László, Sabjanics Józsefné és Szűcs Istvánné

A díjazottak nevében Koncz Ádám, a Pécsi Egyházmegye önkéntese mondott köszönetet, kiemelve, hogy a karitászmunka elsősorban alázatot, összefogást, nem pedig hősiességet kíván.

Koncz Ádám egész életét a családjával együtt végzett, mély hitéből fakadó szeretetszolgálat jellemzi, hírlapíróként is szolgálja a szegényeket. Az ünnepségen kerekesszékben ülő, 85 éves édesanyja is jelen volt. Koncz Ádám felidézte, hogy a szülei egyszerű emberek voltak, édesapja villanyszerelő, édesanyja varrónő, de mind a négy gyermekükből diplomás felnőtt lett. Ami pedig ennél is fontosabb: gyermekként azt látták otthon, hogy a szülők minden héten kenyeret, aprópénzt adtak a családhoz rendszeresen visszajáró koldusnak, és a nagyszülők is így cselekedtek, minden disznóvágáskor kosárba tettek kolbászt, hurkát, szalonnát, és elvitték a tolnai szegényházba. „A lélekben ott van a szeretet forrása, s ez a forrás bármikor felbuzoghat bennünk” – fogalmazott Koncz Ádám, Jézust nevezve az ősforrásnak, akinek a példáját igyekeznünk kell követni életünk során.

A Székesfehérvári Egyházmegyéből érkezett Borjánné Nyúl Katalin a tíz főből álló kőszárhegyi karitászcsoport vezetője. Férjezett, két gyermek édesanyja. Kérdésünkre válaszolva elmondta, nagycsaládosok gyermekeivel és idősekkel egyaránt foglalkoznak. Nyáron a gyerekeknek szerveznek tábort, ezen a szülők is részt vehetnek. Az adventi időszakban, mikuláskor is ők vannak a középpontban, míg karácsonykor az egyedül élő idősek. Az év többi részében pedig mindkét korcsoportot segítik. Ebbe beletartozik a fizikai segítségnyújtás – például a kerti munkában való segítés –, de az élelem, ruhanemű beszerzése, illetve a lelki támogatás is. Előfordult, hogy egy súlyos autóbalesetet követően a családnak anyagi és lelki segítségre is szüksége volt. Borjánné Nyúl Katalint a családja mindenben támogatja, így tudja végezni a karitásztevékenységet. Úgy érzi, mindenkinek az életében vannak helyzetek, amikor nem várt segítséget kap másoktól, így volt ez nála is, és szeretné viszonozni mindazt a jót a rászorulóknak, amit másoktól kapott.

Tamás Ferenc a Nyíregyházi Egyházmegyében végez karitászmunkát. Gépkocsivezetőként dolgozik, három gyermek édesapja, a fia diakónus, hamarosan pappá szentelik. Felesége őt is mindenben támogatja. Orosz Zoltán baktalórántházi plébánossal ruhákat, bútorokat szállítanak és osztanak szét az arra rászorulóknak, cigányoknak és nem cigányoknak egyaránt, egyetlen szempont a rászorultság. Mint elmondta, most éppen azt a célt tűzték ki, hogy élelemmel és pelenkával is segíteni szeretnék a társadalom perifériáján élőket.

Forrás: Bodnár Dániel/Magyar Kurír, fotó: Wágner Csapó József/Katolikus Karitász

Nyíregyházi Egyházmegye

Karitász, díj,
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert