A ti szeretetetekre bízom őt – Püspökké szentelték és beiktatták Erdély új érsekét, Kovács Gergelyt

A ti szeretetetekre bízom őt – Püspökké szentelték és beiktatták Erdély új érsekét, Kovács Gergelyt

Kovács Gergelyt, aki csaknem harminc évig élt a világegyház szívében, Rómában, február 22-én püspökké szentelték és beiktatták gyulafehérvári érseki székébe. Főszentelője korábbi elöljárója, Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke volt; a társszentelők Miguel Maury Buendía bukaresti apostoli nuncius és Jakubinyi György nyugalmazott gyulafehérvári érsek voltak.

Szöveg: Agonás Szonja/Magyar Kurír, fotó: Merényi Zita 2020. február 24. 10:30

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 274 napja íródott

Kovács Gergelyt Ferenc pápa 2019. december 24-én – Márton Áron püspöki kinevezése után napra pontosan 81 évvel – nevezte ki a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye 83. főpásztorává, miután elődje, Jakubinyi György megromlott egészségi állapota miatt benyújtotta lemondását. (Vele együtt nyugalomba vonult segédpüspöke, Tamás József is.)

A gyulafehérvári főszékesegyházben bemutatott ünnepi szentmisén koncelebrált több mint negyven püspök, köztük Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke; Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek; Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK alelnöke; Ternyák Csaba egri érsek, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és az MKPK számos tagja; valamint közel négyszáz pap. A protestáns és ortodox testvéregyházakat is magas szinten képviselték. Jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Sok ezer ember volt jelen és ünnepelt együtt a gyulafehérvári székesegyház előtti téren a téli hideg ellenére, a Duna Televízió és az Erdélyi Mária Rádió közvetítésének köszönhetően pedig még többen követhették a távolból is a szentelési és beiktatási szertartást.

A szentmise elején Jakubinyi György nyugalmazott érsek köszöntötte az egybegyűlteket olasz, magyar, román és német nyelven.

Az evangélium meghallgatása után következett a szentelési szertartás, amelynek kezdetén, a püspökjelölt bemutatásának részeként Miguel Maury Buendía nuncius latinul, Tamás József nyugalmazott gyulafehérvári segédpüspök magyarul ismertette Ferenc pápa 2019. december 24-én kelt bulláját.

Ferenc püspök, Isten Szolgáinak Szolgája kedves fiának, Kovács Gergelynek, a Gyulafehérvári Főegyházmegye áldozópapjának, aki eddig a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője volt, a fentnevezett Főegyházmegye kinevezett Érsekének üdvözletét és apostoli áldását küldi.

Midőn eljött üdvösségünk hajnala és meglátogatott minket Fölkelő Napunk a magasságból, csodálattal elmélkedünk azon misztérium fölött, amelyről Szent Ágoston így vall: „Örvendezve ünnepeljük üdvösségünk és megváltásunk eljövetelét. Azt a napot ünnepeljük, amelyen a nagy és örök napból nagy és örök nap jött el erre a mi, gyorsan tovatűnő napunkra” (Sermo 185, 2). Az Úr Születésének ebben az időszakában, amikor az élő Isten Fiát imádjuk, minden hívő lelki szükségleteire gondolunk és számukra derék Pásztorokat akarunk adni. Ilyen Pásztorra akarjuk a Gyulafehérvári Egyház nyáját is bízni, amely tiszteletreméltó testvérem, Jakubinyi György Miklós lemondásával elveszítette Főpásztorát. Ezért, szeretett Fiam, Tekintetünket reád emeltük, és mivel türelmesen, okosan és bátran tettél tanúságot Krisztus mellett, úgy tűnt Számunkra, hogy rendelkezel azokkal a szükséges erényekkel, amelyekkel a szent dolgok főpásztori hivatalát el tudod látni.

Miután tehát meghallgattuk a Püspöki Kongregáció véleményét, apostoli tekintélyünknél fogva, kinevezünk és megteszünk téged a Gyulafehérvári Egyház érsekének, megadva neked minden jogot és hivatalt, amelyek a szent kánonok alapján ezzel a püspöki méltósággal járnak. A püspökszentelést pedig Róma falain kívül bármely katolikus Püspöktől elnyerheted. Ám ezt megelőzően hitvallást és hűségesküt kell tenned Nekünk és Utódainknak az Egyház törvényei és szabályai szerint. Ezenfelül a te feladatod lesz, hogy erről a döntésünkről mind a klérust, mind pedig a híveket kellőképpen értesítsd, akiket arra buzdítunk, hogy veled egységben maradjanak. Közben arra biztatunk téged, kedves Fiam, hogy egész püspöki életedet ajánld Krisztusnak. Őáltala, Ővele és Őbenne az üdvösség igéit és műveit pedig helyesen add át a Gyulafehérvári Egyház híveinek, Szent Mihály Főangyal, Szent Pál Apostol és Loyolai Szent Ignác hathatós közbenjárásának a segítségével.

Kelt Rómában, Szent Péternél, az Úr kétezer-tizenkilencedik, pápaságunk hetedik esztendejében, december hónap huszonnegyedik napján.

Franciscus

Ezt követte Gianfranco Ravasi szentbeszéde, amelyben a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke három szimbolikus jelentéssel bíró helyszínt idézett fel. Az egyik Galilea vidékének eldugott falucskája, Názáret szerény zsinagógája. A felolvasásra jelentkező Jézus a zsidó szertartás keretén belül azt az Izajás prófétától vett szakaszt olvasta fel itt, amely a szentelési szentmisén is felhangzott. Jézus ezt a szentírási részt igehirdetésének programbeszédévé tette. „Úgy érzi, hogy ő az a Fölkent, aki megvalósítja Isten leghőbb vágyát: a szegényeknek reményt hoz a világba, letörli a szenvedők könnyeit, felszabadítja az elnyomottakat és megalázottakat, határozottan fellép az igazságosság érdekében, megtöri az egyedüllétet, és mosolyt csal a szomorkodók arcára.”

Gergely atya, azzal, hogy Izajás prófétának ezeket a szavait választotta első olvasmánynak, ugyanezt a programot tűzte ki saját maga és a Gyulafehérvári Főegyházmegye számára is – hangsúlyozta a bíboros. „Hazátokban tanúja volt egy olyan mélyreható változásnak, amely átalakította a korabeli rezsim terméketlen pusztaságát és sötétségét, amely minden emberi és lelki mozgásteret elfojtott. Az 1989-es fordulattal bekövetkező határnyitás és a római tanulmányok után, a zsoltárossal együtt ő is mondhatta: »Mikor az Úr megfordította Sion fogságának sorsát, olyan volt, mintha álmodnánk. Akkor szánk vígsággal telt meg, nyelvünk pedig ujjongással... Nagy dolgokat művelt velünk az Úr, azért örvendezünk« (Zsolt 126,1–3). Ez a szabadság, a személyi és állampolgári méltóság tisztelete, az igazságosság, a szeretet, az igazság Kovács Gergely atya pásztori szolgálatának legfőbb feladatai közé fog tartozni. Mindezt ő azzal a közösséggel együtt fogja megvalósítani, amely őt most vezetőjének és útitársának fogadja.”

A második szimbolikus hely, amelyről Gianfranco Ravasi beszélt, Róma, ahová először 1990-ben jutott el Kovács Gergely, hogy teológiai és jogi tanulmányait folytassa. „Éppen Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepén akarta megkezdeni püspöki szolgálatát, amellyel Ferenc pápa megbízta. Gergely atya sok éven keresztül a Szent Péter-bazilika kupolájának árnyékában élt, sokszor imádkozott Szent Péter impozáns trónusa előtt. Ennek a fényében hangzottak fel a szentbeszéd előtt hallott evangéliumban azok a szavak, amelyeket Krisztus a Jordán folyó forrásánál mondott Péternek. Az apostol azt a küldetést kapja, hogy legyen az Egyház egységének az alapköve, legyen a mennyek országa felé vezető útjelző, megnyitva számunkra annak kapuit a hitben gyökerező tanítói szolgálat által; küldetéséhez tartozik az is, hogy megítélje, mi a jó és mi a rossz, és Krisztus nevében megbocsátást kínáljon. Kovács Gergely hosszú időn keresztül a péteri szikla mellett élt, ami Péter utódai révén válik ma is élővé. Megismerte és szolgálta először Szent II. János Pál pápát, majd XVI. Benedeket, végül pedig Ferenc pápát. Eközben megtapasztalta a katolicitást, az Egyház egyetemességét, a maga vitalitásában és gazdagságában. Most pedig hazatér szülőföldjére, magával hozva a globális látásmódot és a nyitott lelkületet, szem előtt tartva a Feltámadott felhívását: »Menjetek el és tegyetek tanítvánnyá minden népet« (Mt 28,19).”

„A harmadik jelképes helyszín Gyulafehérvár, amely az 1009-ben alapított ősi Erdélyi Püspökség utódegyházmegyéjének a székhelye. A székesegyház a nagy magyar családok valódi szentélye is, hiszen itt vannak az ősök tizenötödik századi sírjai. Péter apostol első levelének szavai voltaképpen az új érsekhez szóltak, hiszen a szöveget teljesen átszövi a pásztori szimbólum: »Legeltessétek az Istennek rátok bízott nyáját; viseljétek gondját, ne kényszerből, hanem önként ... legyetek a nyájnak példaképei« (1Pét 5,2–3). Ezeket a szavakat az isteni pásztorról szóló kedves zsoltár előzte meg: »Az Úr nékem pásztorom, nincsen hiányom semmiben... mert te velem vagy.«

Kovács Gergely most a hívő nyáj közé jön, magával hozva az egyetemességet, és mint vegyes házasságból származó gyerek magával hozza az ökumenizmustól átitatott személyes élettörténetét is. 1997-től a Kultúra Pápai Tanácsában dolgozott, így megismerte korunk társadalmának keresztény hittel kapcsolatos kihívásait; találkozott Ázsia, Afrika és Amerika fiatal egyházaival Rómába látogató püspökeiken keresztül; megtapasztalta az új, digitális kultúrába való beilleszkedés szükségességét; a katolikus kulturális központok koordinálása révén előmozdította az evangélium és korunk kérdései és elvárásai közötti termékeny együttműködést.”

„A ti szeretetetekre bízom őt, abban a bizonyosságban, hogy elfogadjátok őt és együtt haladtok »a legfőbb Pásztort« követve” – fordult a hívekhez a vatikáni bíboros. Beszélt arról is, hogy Kovács Gergely Krisztus nevét választotta jelmondatának: Per ipsum, cum ipso et in ipso, vagyis Őáltala, Ővele és Őbenne, hiszen „Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké” (Zsid 13,8).

* * *

A homília után következett a püspökjelölt ígérettétele, melynek végén a főszentelő azt kívánta neki: „Isten tegye teljessé a jót, amit megkezdett benned!” A szertartás a Mindenszentek litániájával folytatódott, amely alatt Kovács Gergely az Istennek való teljes önátadás jeleként a földön fekve imádkozott.

Ezután következett a tulajdonképpeni szentelés: a főszentelő, majd a szentelők és a jelen lévő püspökök kézrátétele, illetve az ezt követő felszentelő ima által adatott át a papi rend teljessége az új püspöknek. Utóbbi alatt a szentelendő feje fölé tartották az evangéliumoskönyvet, hogy mintegy beborítsa az örömhír. Gianfranco Ravasi a szertartás folytatásaképp megkente olajjal Kovács Gergely fejét, majd az evangéliumoskönyvet, valamint a főpapi jelvényeket: a püspöki gyűrűt, a mitrát – püspöksüveget – és a pásztorbotot vehette át tőle eddigi irodaigazgatója. Az új gyulafehérvári főpásztor ezután foglalta el érseki székét.

Az újdonsült megyéspüspök békecsókot váltott előbb a főszentelővel, majd minden püspöktársával. Szokás ilyenkor, hogy az egyházmegye papjai egyenként az új főpásztor elé járuljanak, és kézfogással kifejezzék engedelmességüket és tiszteletüket. Ennek lelkülete átjárta az ünnepséget, de mivel nem kötelező, mellőzték a kézfogást a jelen lévő papok nagy száma miatt.

A szertartás az Eucharisztia liturgiájával folytatódott, az újonnan felszentelt püspök átvette a főcelebránsi szerepet a főszentelőtől.

Az Isten egymagában mindenre képes, de mégis úgy látta jónak, hogy téged is segítségül hívjon – ezzel búcsúztatták el Rómában Kovács Gergelyt, ugyanezzel a gondolattal kezdte a szentmise végén mondott beszédét az új érsek.

Elsősorban a Jóistennek mondott köszönetet, majd a Szentatyának és az őt képviselő Miguel Maury Buendíának, minden jelenlévőnek, kiemelten is az őt fölszentelőknek, elsősorban Gianfranco Ravasi bíborosnak, aki több mint tizenkét évig volt elöljárója. Jakubinyi Györgynek és Tamás Józsefnek, akik egyszerre vonultak nyugalomba, imáit és odafigyelő szeretetét ígérte Kovács Gergely. Köszöntötte a paptestvéreket, a testvéregyházak képviselőit és a szülővárosából, Kézdivásárhelyről érkezetteket, különösen is édesanyját, keresztapját és testvéreit, majd a civil élet országos és helyi képviselőit, akiktől azt kérte, ne csak együtt ünnepeljenek, együtt is dolgozzanak.

Kovács Gergely Kányádi Sándor szavait idézte: olyan jó pásztor akar lenni, aki „megért / s megértet / egy népet / megéltet”. Jézus Krisztus tökéletes áldozatára utalva választotta püspöki jelmondatának: „Krisztus által, Krisztussal és Krisztusban”. Márton Áron pásztorbotját a kezében tartva hitet tett az ő példájának követése mellett. Járjunk együtt – erre biztat Ferenc pápa, és Áron püspök is – akinek posztulátora volt – erről beszélt, amikor így fogalmazott: „Meg kell tanulnunk egymásért munkát vállalni és egymással munkálkodni.”

Az új főpásztor beszélt arról, milyen sokszínű a gyulafehérvári egyházmegye, s hangsúlyozta: kultúránkat megőrizve, de  a másikét és a másikat tiszteletben tartva együtt kell járnunk közös utunkon. „Járjunk együtt” – többször is megismételve a tavalyi romániai pápalátogatás jelmondatát, hívott mindenkit szeretetteljes együttműködésre az újonnan beiktatott érsek.

Végül megnevezte legközvetlenebb munkatársait is: általános helynök Lukács Imre Róbert; bírósági helynök, irodaigazgató és érseki titkár Hurgoi János; a szerzetesekért felelős érseki helynök Urbán Erik OFM tartományfőnök. További intézkedésig a többi tisztséget betöltők között nem történik változás.

A Te Deum hálaéneke alatt Kovács Gergely körbejárt a székesegyházban és megáldotta a jelenlévőket, majd kiment a székesegyház elé, és megáldotta az ott összegyűlt több mint hatezer hívőt is. Többségük a gyulafehérvári érsekség területéről érkezett, de távolabbról is jöttek, az anyaország területéről is.

A szentmise záróáldását a pápai himnusz és a Márton Áron szentté avatásáért való imádság követte, majd az új főpásztornak szóló köszöntőbeszédek, többek között Lucian Mureșan bíboros, balázsfalvi görögkatolikus nagyérsek; Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek; Dániel legfőbb román ortodox pátriárka; Klaus Iohannis román államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntése hangzott el.

Erdő Péter bíboros köszöntőbeszédét teljes terjedelmében ITT olvashatják.

A szentmisén az énekes szolgálatot a papnövendékek scholája és a kézdivásárhelyi Szentháromság-templom kórusa (Fórika Balázs vezényletével) látta el. Az ünnepen jelen voltak a Misszió Tours és a Magyar Kurír buszos zarándoklatának résztvevői.

Kovács Gergely érsek címerének magyarázata

A húsz zöld bojt és a dupla kereszt az érseki címerek jellemzői. Az aranyszínű kereszt öt piros drágaköve az Úr Jézus sebhelyeinek jelképe.

A fenyőfa emlékeztet egyrészt az érsek szülőföldjére, másrészt Isten szolgája Márton Áron püspök címerére. A Nap és a növekvő félhold szintén kettős jelentést hordoz: Erdély címerében a Nap és a Hold a székely népet, keresztény szimbólumként a felkelő Nap Krisztust, a Hold pedig a Napba öltözött asszonyt (Jel 12,1), vagyis égi Édesanyánkat, Máriát szimbolizálja. Ahogyan a Hold a Naptól, úgy Mária is Fiától kapja fényét. A fenyő közepén látható krisztogram Krisztust jelenti, akit a többségében katolikus székelyek szívükben hordanak, és akire teljesen ráhagyatkoznak.

A címerpajzs kékje a földi értékektől való elszakadást szimbolizálja és a lélek Istenhez való felemelkedését. Az ezüst jelentése az átláthatóság (ez nyitottságot, kommunikációt és felelősségvállalást jelent), az igazság és az igazságosság, amin a főpásztor mindennapi buzgó szolgálata áll.

Szöveg: Agonás Szonja/Magyar Kurír, fotó: Merényi Zita

Nyíregyházi Egyházmegye

püspökszentelés, külhoni, Erdély
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2020 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert