A félelmen legyen úrrá a szolgáló szeretet – lelki táplálék nehéz időkben

A félelmen legyen úrrá a szolgáló szeretet – lelki táplálék nehéz időkben

„De vajon mit tehetünk mi? Mi a feladatunk ebben a küzdelemben? Először is ne tévesszük szem elől ezekben a nehéz, otthonunkba zárt napokban Krisztus világosságát” – Szikora Ede Szabolcs beregdaróci parókus atya e kétségekkel terhes időszakban a mai evangéliumi szakaszról elmélkedik.

Szöveg: Szikora Ede Szabolcs, fotó: P. Tóth Nóra2020. március 29. 08:03

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 208 napja íródott

Kedves Testvérek!

Nagyböjt 5. vasárnapján Márk evangéliumának (Mk 10,32b-45) olvasása közben először a koronavírus okozta járvány megfékezéséért küzdő egészségügyi dolgozók jutottak eszembe. Azok, akik valóban a frontvonalban küzdenek most, és akik esetleges félelmüket, aggodalmukat félretéve végzik megfeszített munkájukat. Szolgálnak. A szó legnemesebb értelmében, embertársaik szolgálatába állították magukat. „Ha valaki közületek nagy akar lenni, legyen a szolgátok...” És valóban mi az emberi nagyság, ha nem ez az áldozatos szolgáló szeretet. Természetesen rajtuk kívül még sokan kiveszik a részüket a segítségnyújtás emberfeletti küzdelmében. Szó szerint emberfeletti ez a küzdelem, hiszen az Isten közbenjárása nélkül nem sikerülhet. A Gondviselő pedig ma fontos dologra hív minket. A másokat szolgáló szeretetre hív mindannyiunkat.

De vajon mit tehetünk mi? Mi a feladatunk ebben a küzdelemben? Először is ne tévesszük szem elől ezekben a nehéz, otthonunkba zárt napokban Krisztus világosságát. A magány, a félelem, az aggódás, a szorongás észrevétlenül válik a mindennapok részévé, de nem engedhetjük, hogy átvegye az uralmat a lelkünk felett. Isten ölelő karja mindig nyitva áll számunkra. Van kihez fohászkodnunk, van kiben bíznunk, sőt nincs is más út, csak ez, különben elveszünk. Egy ima, egy rövid elmélkedés, a Szentírás olvasása vagy Szent Liturgia meghallgatása után újra észre tudja venni az ember a szépet, tud mosolyogni és örülni az életnek. A legfontosabb feladatunk, hogy hitünkre támaszkodva megmutassuk a körülöttünk élőknek Isten szeretetét, a reményt adó világosságot.

„Ha valaki közületek nagy akar lenni, legyen a szolgátok…” A lelki élet táplálása mellett mindannyian szolgálhatjuk a közösséget fizikai értelemben is. Szolgáljuk azzal, hogy igyekszünk legjobb tudásunk szerint oktatni a gyermekeket, a távolság ellenére is. Szolgáljuk azzal, hogy munkába járunk embertársaink szükségleteinek ellátása érdekében. Szolgáljuk azzal, hogy idősként vagy betegként otthonunkban maradunk és segítséget kérünk, valamint elfogadjuk azt. Szolgáljuk azzal, hogy nyitott szemmel járunk és segítő kezet nyújtunk azoknak, akiknek szükségük van rá. Bevásárolunk, fát vágunk, füvet nyírunk, ételt viszünk, maszkot varrunk, ki-ki a maga képessége szerint. Szolgáljuk azzal, hogy szülőként segítünk gyermekeinknek megérteni a mostani bizonytalan helyzetet. Még nagyobb odafigyeléssel, odaadással, szeretettel vesszük őket körbe. Nagyon sokféle módon válhatunk ezekben a napokban naggyá, Istennek tetszővé szolgálataink által.

Jézus Krisztus az életét adta értünk. Tőlünk nem vár az Isten ilyen nagy áldozatot, csak annyit, hogy a tőle kapott talentumokkal szolgáljuk embertársainkat és imádkozzunk rendületlenül életünk minden napján. Kérjük a Gondviselőt, hogy a félelmen legyen úrrá a szolgáló szeretet. Ámen

Szöveg: Szikora Ede Szabolcs, fotó: P. Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye

lelki táplálék




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2020 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert