Nyíregyháza egyik folyamatosan kiépülő városrészében, Borbányán ott, ahol a hosszú, kanyargós utak központtá csendesülnek, egy domb lejtőjében bizánci templom épül. Ma még csak a madarak és a drón láthatja a majdan jellegzetességét adó centrális kialakítását, valamint a minden oldalán megjelenő félkörívet. Aki egy tízezrest vesz a kezébe, azt az alaprajzot fedezheti fel az előoldal bal felső sarkában, mely alapján a borbányait is tervezték. A részletekről dr. Janka György parókus atyát kérdeztük.
Mi és mikor indította útjára a templomépítés nagy vállalását?
A Borbánya nevű városrész hosszú időn keresztül görög- és római katolikus szempontból is a belvároshoz tartozott, innen jártak ki káplánok. Régebben a Kállói úton lévő iskolaépületben tartottak egyik vasárnap görögkatolikus liturgiát, másik vasárnap római katolikus szentmisét: a helyszín misézőhelyként működött még a kommunista időken is. 1983-ban indult el az építkezés a Kállói úton; a görög- és római katolikus hívek közös erővel építették fel a római katolikus templomot, amit Szent László tiszteletére szenteltek fel; ugyanakkor továbbra is itt voltak, és vannak a görögkatolikus liturgiák.
A hívek részéről hamarosan megfogalmazódott a szándék, hogy saját templomuk legyen, mely a mi liturgikus igényeinknek jobban megfelelne, mint ez a modern, de kifejezetten a latin rítus számára kialakított Szent László templom, melyet Bán Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas építész tervezett.
A hívek igyekeztek szerveződni, majd 1995-ben Keresztes Szilárd püspök atya megalapította a borbányai egyházközséget, ami a Nyíregyháza-Debrecen és a Nyíregyháza-Vásárosnamény vasútvonalak által határolt terület a debreceni úti felüljárótól, illetve a Kállói úti sorompótól számítva: ide tarozik Borbánya és Kistelekiszőlő.
Ahol most a templom épül, régen kertek, kertvégek voltak. 1995-ben vásárolt Mosolygó Tamás belvárosi parókus négy kertet, amit mi újabb két kerttel gyarapítottunk. Ám a középső területet egészen 2017-ig nem tudtuk megvásárolni.
A most elkezdett építkezés tehát egy hosszú várakozás eredménye…
Így igaz. Idén nyáron lesz 25 éves az egyházközség, s mi most értünk oda Ábel püspök atya támogatásával, hogy el tudtuk kezdeni a templomépítést.
2017-ben kezdtük a tervezés folyamatát. Varga Gábor és Szilágyi Tamás építészmérnökök vállalták a tervezést, ami másfél évig tartott: a liturgikus és egyházművészeti bizottság, valamint a városi főépítészi iroda tervtanácsa is kért időközben változtatásokat.
Így 2019 nyár végére kaptuk meg az építési engedélyt.
Mi lesz a borbányai templom különlegessége?
Nagyon szerettük volna, hogy a bizánci szertarásnak megfelelő legyen a templom, ugyanakkor azt is, hogy lehetőleg magyar mivoltunk, történelmünk is megmutatkozzon benne. Így találtunk rá a feldebrői altemplom alaprajzára, formájára, amit Aba Sámuel király építtetett a 11. században: Magyarország legimpozánsabb Árpád-kori altemploma, nagyságában, méreteiben felülmúlja a tihanyi és pannonhalmi altemplomot is. Bizánci jellegű freskótöredékek találhatók benne, egyértelmű a bizánci vonatkozás.
A másik ok, ami ezt a választást indokolta, hogy hál’ Istennek Nyíregyházán sok új görögkatolikus templom van: a jósavárosi, Török Ferenc által tervezett oktogonális alaprajzú, az örökösföldi, Kulcsár Attila által tervezett kaukázusi típusú és a Telepóczki Miklós tervezőasztaláról kikerült kertvárosi kereszt alakú templom; nem szerettük volna valamelyik templom alaprajzát lemásolni városon belül. A bizánci tradíciónak megfelelően kupolája is lesz a templomunknak, valamint egy harangtornya is.
Milyen alapterületű és hány embert fogad majd be a templom, hogyan igazodik az egyházközség nagyságához?
Pontos adatunk nincs az egyházközség létszámnak tekintetében, a népszámlálás során a vallási adatok csak városi szinten szerepelnek, városrészenként nem. Tapasztalatom szerint 1500 görögkatolikus hívő élhet a területen, vasárnaponként 120 fővel alkotunk élő és fiatalodó közösséget, hiszen egyre több fiatal család települ le itt.
Ennek a figyelembevételével terveztük a templomot: 270 m² alapterülettel és 50 m² karzattal, így ezen a 320 m² hasznos területen bizonyára el tudunk majd férni.
Amellett hogy nagyon szép templomot szeretnénk, igyekeztünk az energiatakarékosságra is figyelni, a hűtést-fűtést, épületgépészetet úgy alakítjuk, hogy fenntartható, gazdaságos legyen a működés.
Milyen ütemezéssel folynak a munkálatok?
Reményeink szerint ez év végére tető alá kerül az épület, a falak és a tetőszerkezet mellett szeretnénk beépíteni a nyílászárókat is. A következő években pedig az anyagi lehetőségektől függően folytatjuk a munkát tovább.
Hogyan fogadta az egyházközség a hírt, hogy elkezdődtek a munkálatok?
Természetesen nagy örömmel fogadta mindenki, mert ez egy régi álom, ami most valóra válhat. S bár napi szinten még nem tudunk közösségileg itt lenni, sokan megállnak, érdeklődnek, napról-napra követik a fejleményeket. A közeljövőben Ábel püspök atya vezetésével elhelyezzük az oltár helyére az alapkövet, s habár a járvány miatt most nem ünnepelhetünk olyan széles körben, ahogy szeretnénk, de reméljük, hogy a templomszenteléskor annál nagyobb lehet az örömünk és az ünnepünk!
Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra, drónfotó: Zadubenszki Norbert
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 | 6 | |
7 | 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 | 16 | 17 |
18 | 19 |
20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 |
28 | 29 | 30 | 31 |