Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak! – lelki táplálék minden időben

Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak! – lelki táplálék minden időben

„A Jelenések könyvének elején hét levél olvasható. A címzettek: hét egyház. Évtizedek óta töprengek, elmélkedem, prédikálok pünkösd ünnepének gazdagságáról, mégsem tudatosodott bennem soha még e hét levél pünkösdi mondandója. Márpedig a levelek közös záró mondata így hangzik: Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak!” – Obbágy László kertvárosi parókus atya elmélkedését olvashatják.

Szöveg: Obbágy László, fotó: P. Tóth Nóra 2020. június 3. 10:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 119 napja íródott

Csak utalásszerű néhány mondatban jelzem, mennyire mai, mennyire aktuális üzenet ez; így ajánlom elmélkedésre – mint kézbesítő postás – a Jelenések könyve leveleit (Jel 2,1-3,22) pünkösd hetében.

1. Az efezusi egyházon az első szeretet hiányát kéri számon a levél. Ha összevetjük egy első találkozás, egy első kézfogás, egy bimbózó rügyből virágba boruló szerelem élményét és egy év(tized)ek múltán unalomba fulladó, páros magányba burkolódzó házasság fájdalmát, megsejthetjük, mit jelent ez a kifejezés a hit, az istenkeresés, a Krisztusban elrejtett élet felől nézve. Ha az első szeretet bűvölete hiányzik egy pap, egy hívő, egy hívő közösség életéből, fásultsága nemcsak szürkeségbe, megszokottságba, akár hitetlenségbe is torkollhat. A Lélek azt mondja: térj vissza az első szeretethez hitben, házasságban, családban, egyházban!

2. A szmirnai egyháznak írt levél a szenvedésben, a megpróbáltatásban, az üldözöttségben is kitartó hűségre biztat. Mintha nem látnánk az orrunknál tovább: sem a keresztény testvéreinkkel szembeni – a világ számos pontján folyamatosan tapasztalható – konkrét fizikai erőszak, sem az európai, ördögi ravaszsággal kiagyalt ideológiai üldözés nem igazán éri el az ingerküszöbünket. Így nem is tudatosodik bennünk, pedig kiáltóan fontos: a Lélek a hűségre hív.

3. A pergamoni egyház levele a bálványimádást ostorozza. Nem lehet két úrnak szolgálni. Korunk egyháza a megkülönböztetés adományát kell kérje – erre szólítja a Lélek –, hogy felismerje és leleplezze az igaz tanítást a vallási humanizmus álarcában konkolyozni szándékozók törekvéseit.

4. A tiatirai egyház levelében súlyos erkölcsi problémákkal szembesülünk. Hiábavalók a tettek, a cselekvő aktivitás, ha megtűrik maguk között az erkölcstelenséget. Az életvezetés keretei a hitből fakadjanak. A Lélek erkölcsös életre, egyúttal egymás iránti felelősségre int.

5. A szárdeszi egyház levele Krisztus második eljövetelére figyelmeztet, és éberséget kér. Korunk kultúrája álmosító, altató, tudatosan immanens szinten navigáló közeg. A Lélek intenzív figyelemre, eszkatologikus éberségre hív.

6. A filadelfiai egyház levelében a misszióra utaló nyitott ajtó ragadja meg az olvasó figyelmét. A misszió a hit túlcsordulása, a keresztény létből fakadó szent kötelesség – ad intra és ad extra, befelé és kifelé egyaránt. Nem feledhetjük: az egyház léte lényegileg missziós lét; erre figyelmeztet a Lélek.

7. A laodiceai egyház levelében olvasható az ismert mondat a hideg vagy meleg helyett a langyos létről. Laodicea gazdag s gazdagságára büszke város volt. A figyelmeztetés háttere, hogy a hívek a jólét következtében ellanyhultak. Gazdaságkornak nevezett éránkhoz, anyagiakkal sokat (talán túl sokat is) bíbelődő egyházunkhoz szól az intés. De egyúttal a misztikus mélységig vonz a szó, a hét levél legszebb sora: „Nézd, az ajtóban állok, és kopogok. Aki meghallja szavam, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem.” Én vele – ő velem: ez Találkozás, ez Misztika. Erre hív a Lélek.

Van egy szó, amely minden levélben megismétlődik: győztes. A Lélek üzenetében ez is benne foglaltatik: a feltámadt, a győztes Krisztus életében részesedtünk, szilárd reményünk hát, hogy gyöngeségeinkben, veszteségeinkben, vereségeinkben is bizonyosan győztesek vagyunk.

A hét egyház – Efezus, Szmirna, Pergamon, Tiatíra, Szárdesz, Filadelfia, Laodicea – mi vagyunk: én, személyesen, az egyházközségem, az egyházmegyém, magyar egyházam. Nekem, nekünk szól az üzenet, itt és most, 2020 pünkösdjén. Halljuk meg, mit mond a Lélek az egyházaknak!

Szöveg: Obbágy László, fotó: P. Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye

lelki táplálék, pünkösd, ünnep, elmélkedés




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2020 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert