Pilgrimage to Máriapócs

Gyalogos zarándoklat Máriapócsra

„Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy ez a mai zarándoklat egészen különleges volt” – a Nyíregyházi Esperesi Kerület szokásos, őszi zarándoklata egy zarándok szemével. A maroknyi zarándok szeptember 25-én indult Máriapócsra. Kozák Klaudia Kitti beszámolója következik.

Szöveg: Kozák Klaudia Kitti, Koi Eszter, fotó: Kozák Klaudia Kitti, Koi Eszter, Nádasi Valéria2020. szeptember 26. 19:20

„Reggel, indulás előtt szakadt az eső, de tudtuk, hogy a Jóisten és a Szűzanya velünk van, és el kell indulnunk, ha esik, ha fúj. Hálával teli szívvel és a saját keresztjeinkkel a vállainkon indultunk el együtt, egy emberként.

Nagy sárban és szakadó esőben zarándokoltunk, de nem adtuk fel, hiszen tudtuk, hogy nem vagyunk egyedül és a Jóisten végigkíséri utunkat.

Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy az eső által még különlegesebb volt ez a Zarándoklat. Még az eddigiektől is nagyobb értékkel bírt, hiszen kicsit olyan volt az egész út, mint maga az élet. Vannak nehezebb napok, amikor beborul az ég felettünk; és egy hosszú úton haladunk, aminek nem látjuk a végét. Ugyanakkor vannak szebb napok is, mikor hét ágra süt a nap és az ember lelke rendben és egyensúlyban van.

Úgy érzem, nem véletlen, hogy ilyen utat jártunk ma végig, hiszen a legnehezebb pillanatok és lépések után, kisütött a nap és újult erőre kaptunk.

Én személy szerint, az Istentől kapott keresztemet cipeltem végig a vállamon, de nemcsak a saját terheimet, hanem azokét is magammal vittem, akik közel állnak hozzám és tudom, nekik is szükségük van az én imádságaimra.

A zarándoklat része az is, hogy beszélgetünk társainkkal, de ugyanígy része még, hogy hagyjuk egymást elmélyülni.

Számomra fontos volt, hogy csak a Jóistenre és a gondolataimra, valamint az érzéseimre figyeljek egy-egy szakaszon.

Sokat jelentett, hogy mindannyian tiszteletben tartottuk egymás útját és egy emberként zarándokoltunk, még úgy is, hogy néha csak csendben voltunk.

Sokat jelentett nekem az is, hogy édesanyám mellettem volt, hiszen kislány korom óta, szinte minden évben együtt teljesítjük ezt a távot és egymás támaszai vagyunk.

Hálás vagyok a Jóistennek azért, hogy felajánlhattam másokért is az utamat.

Hálás vagyok azért a kitartásért és lelki erőért, amit tőle kaptam a mai zarándoklaton, illetve a mindennapjaimban.

Hálás vagyok azért, hogy a nehézségek ellenére is erősítette bennem/bennünk azt, hogy ez a mai, a mi utunk.

Áldott legyen az Úr neve, mostantól mindörökké!”

Kozák Klaudia Kitti

Egy másik zarándok, Koi Eszter így fogalmazta meg hálaadó szavait:

„Az út a Máriapócsi Könnyező Szűzanyához, ebben a nehéz időszakban reményt a lelkemnek, testemnek erőt adott, és ami különösen széppé tette, hogy olyan emberekkel tehettem meg, akiket nem régóta ismerek, de mégis szeretett családomnak tekintek. Köszönöm.”

Szöveg: Kozák Klaudia Kitti, Koi Eszter, fotó: Kozák Klaudia Kitti, Koi Eszter, Nádasi Valéria

Nyíregyházi Egyházmegye

zarándoklat,
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

HERE YOU ARE: NEWS

BACK TO TOP


FOLLOW US ALSO IN THE SOCIAL MEDIA:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2020 Eparchy of Nyíregyháza

Development: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert