Conference about St Jeromos

Ama scientiam Scripturarum – Konferenciát rendeztek Szent Jeromosról a Pázmányon

Szent Jeromos halálának 1600. évfordulója alkalmából rendeztek Ama scientiam Scripturarum címmel konferenciát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán (PPKE HTK) szeptember 30-án és október 1-jén. A rendezvény első napján a neves egyházatya bibliafordító és bibliaértelmező munkásságáról szóltak az előadások, melyek között hallható volt Gánicz Endre atyának, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanárának tanulmánya is.

Szöveg: Baranyai Béla/Magyar Kurír, fotó: Merényi Zita2020. október 2. 14:10

A konferenciát a PPKE HTK mellett a PPKE Bölcsészettudományi Kar Klasszika-filológia Tanszéke, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat és a Váci Egyházmegyei Könyvtár szervezte. Az érdeklődők a járvány miatt online kísérhették figyelemmel a szimpóziumot.

Székely János szombathelyi megyéspüspök a konferencia résztvevőit üdvözölve elmondta,

a Szentírás tanulmányozása a teológia lelke. Nem ismeret-, hanem életforrás, a Biblia szava ugyanis nem betű, hanem lélek. Az Egyház ebből a fentről jövő titokzatos erőből születik.

Az isteni ige mintegy beletestesül a szent író lelkébe, ezért fontos megvizsgálni az eredeti szöveget. Szent Jeromost is érdekelte a hebraica veritas, vagyis az Ószövetség eredeti szövege és értelme. „Azt kívánom, hogy Szent Jeromos halálának évfordulója a Biblia tanulmányozása felé fordítson mindannyiunkat” – zárta köszöntőjét Székely János püspök.

Puskás Attila, a PPKE HTK dékánja házigazdaként üdvözölve a megjelenteket kiemelte, az előadások azt vizsgálják majd, hogy Szent Jeromos hogyan művelte a Szentírás tanulmányozását, mit értett azon, hogy „szeresd a Szentírás tudományát” (ama scientiam Scripturarum). A konferencia alkalmat ad arra is, hogy megfogalmazza Szent Jeromos munkásságának máig ható üzenetét.

Martos Levente Balázs Szent Jeromos, a biblikus egyházdoktor – hagiográfiai és életrajzi adalékok című előadásában az egyházatya életéről szólva elmondta, Jeromos Dalmatiában született. „Állandóan tanult, mert a tanulás volt az aszkézise, így akarta megfékezni saját természetét. Nem sok sikert könyvelhetett el ezen a téren, de imponáló következetességgel folytatta a küzdelmet élete végéig” – írta róla Vanyó László. Az írás számára az érvelés, a buzdítás éles fegyverét jelentette. Számtalan levelet írt, ezekben fogalmazta meg azokat a gondolatokat, melyek számára fontosak voltak. Mindig szívesen válaszolt a Szentírással kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Azon fáradozott, hogy az Írás értelmét a legpontosabban megértse és visszaadja. Damázusz pápa bízta meg a Biblia szövegének revíziójával. Latin, görög és héber műveltsége, valamint a kultúrák ismerete is segítette munkáját.

Gánicz Endre Szent Jeromos és a kánon című előadását Kocsis Imre olvasta fel. Szent Jeromos az ószövetségi kánonnal kapcsolatban a héber ábécé 22 betűjéből indult ki. A palesztinai kánont követte. A Bölcsességek könyvét, Jézus, Sirák fia könyvét, Judit és Tóbiás könyvét – a deuterokanonikus írásokat – apokrifként kezelte, de szerinte a Makkabeusok két könyve sem része a kánonnak. Ennek ellenére – Báruk kivételével – sokszor úgy idézte a deuterokanonikus könyveket, mint a protokanonikusakat. Az újszövetségi könyvek közül mindegyiket kanonikusnak tartotta, azokat is, melyeknek nem az a szerzője, mint akinek a neve alatt fennmaradtak. A vitatott írásokkal kapcsolatban szerinte döntő szempont, hogy az Egyház használja-e őket.

Benyik György Szent Jeromos latin bibliafordításáról, azaz a Vulgatáról beszélt. Elmondta: Jeromos előtt is léteztek latin fordítások. Ez volt a Vetus Latina, melynek létezett afra és itala típusa is. Az egyházatyák ezekből idéztek, a szentírástudomány évszázadaiban megpróbálták rekonstruálni ezt a régi fordítást. Jeromos nyelvhasználata – ellentétben a korabeli, nem túl magas színvonalon használt latinnal – a klasszikus szerzők nyelvezetét vette alapul. Jeromos – aki Benyik György szerint inkább philosz, mint philoszophosz volt –, olyan pontos szöveget akart létrehozni, melyre a teológiai értelmezés hivatkozhat.

Oláh Zoltán – aki online vett részt a konferencián – Izajás értelmezése Szent Jeromos leveleiben és a róla írt kommentárában című előadásában azt emelte ki, hogy Damázusz kérésére Izajás könyvének egyes részeit Jeromos már a 18. levelében értelmezte. Az Izajás-kommentárt e levelek után harminc évvel írta.

Szatmári Györgyi Jeromos két zsoltárhomíliájával összefüggésben megjegyezte, Órigenész szerint a Zsoltárok könyve számtalan szobából áll, vagyis minden zsoltárhoz külön meg kell keresni a kulcsot, Jeromos viszont úgy látta, hogy a Zsoltárok könyve inkább egy épület, melyhez egy mesterkulcs van, ez pedig a Szentlélek. Racs Csaba Szent Jeromos Ezékiel-kommentárjáról beszélt. Mint elmondta, Jeromos jól ismerte Órigenész Ezékiel könyvéhez írt magyarázatát, hiszen ő fordította le latin nyelvre. Ezékiel könyve két egységből áll: egy ítélet- és egy üdvösséghirdető részből. Utóbbi tartalmazza az „élettel” kapcsolatos igéket. Jeromos az életre keltett csontmező látomását értelmezve a héber és a hetvenes fordítás szövegét is közölte. A csontok megelevenedését általában a feltámadásra utaló képként értelmezték, Jeromos szerint ez konkrétabb, kortörténeti értelmű: itt Izrael népének helyreállításáról van szó. Mélyebb értelemben viszont Jézus Krisztus művére utal, aki szabaddá teszi a bűn rabságában élő embereket.

Nyúl Viktor előadásában Szent Jeromos Péter-ábrázolását ismertette, elsősorban a Máté-evangéliumhoz fűzött kommentárja alapján. Jeromos ebben Péter lángoló hitét emelte ki. A bibliafordító egyházatya az apostolok fejedelmének nagysága mellett nem tagadta törékenységét sem: „Péter sokszor téved a lényegben, de sosem téved a szeretetben.” A Jónás fia (Bar Jóna, a galamb fia) Szent Jeromos értelmezésében jelentheti azt is, hogy a Szentlélek fia. Érdekes, hogy Péter, aki hiszi, hogy Krisztus az erős szikla, kapja Jézustól a Szikla nevet. Jeromos szerint a Jézus elfogatása után megszólaló kakas az újrakezdés szimbóluma is.

Kocsis Imre előadásában arra mutatott rá, hogy Szent Jeromos – aki négy páli levélhez írt kommentárt – vitába száll azokkal, akik szerint az apostol leveleiben nem a Krisztusról szóló tanítást, hanem személyes ügyeinek leírását találjuk. A Filemonnak írt levélben Onezimusz sorsáról olvasunk, ami a megtérést követő kegyelem hatékonyságára irányítja a figyelmünket. A Galatáknak írt levél többek között arról szól, hogy a régi törvény érvényét vesztette az evangélium által. Szent Jeromos szerint a hit általi megigazulás nem csak a bűntől való megszabadulást jelenti. Kommentárjában először arról ír, hogy Szent Pál a levélben elveti a tettek általi megigazulást, később arra tér rá, hogy itt a törvény tetteiről van szó, majd pontosít: csak a tettek által nem lehet megigazulni. A jó cselekedetekre ugyanakkor szükség van, Szent Jeromos szerint válogatás nélkül, mindenkivel jót kell tennünk.

Székely János püspök Káldi György, Szent Jeromos bibliafordításának kiváló magyar tolmácsolója című előadásában arra mutatott rá, hogy bár léteztek magyar nyelvű bibliafordítások 1000 és 1500 között is, ezek nagyrészt elpusztultak. A huszita biblia a 15. század elején keletkezett, Báthory László a teljes Bibliát lefordította, de ez a szöveg elveszett. A Jordánszky-kódexben viszont fennmaradt egy fordítás. Károli Gáspár 1589-re elkészült vizsolyi bibliája az első teljes magyar nyelvű fordítás, ami megmaradt. Káldi György jezsuita szerzetes négy nyelven prédikált, korának egyik legtehetségesebb katolikus papja volt. Többek között Pázmány Péter bátorítására kezdett bele a Szentírás – a Vulgata – fordításába. Munkáját 1626-ban Bécsben adták ki. A Magyar Katolikus Egyház 1973-ig ezt használta.

„Mit jelent az, hogy valaki lefordítja a Bibliát?” – tette fel a kérdést a püspök. Sokan azt hangsúlyozzák, hogy eredetiből kell fordítani. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mai fordítók is támaszkodnak az elődök munkáira, leginkább a más szakemberek által kiadott szótárakra. A Vulgata fordítása rendkívül pontos, sok szempontból pontosabb, mint a mai, a héber nyelvre támaszkodó fordítások, mégpedig azért, mert Jeromos még hozzáférhetett akár romlatlan szövegű iratokhoz is. Káldi György a Vulgatát fordítva sokszor közelebb került a szövegek valódi tartalmához, számos helyen bizonyítható, hogy a legtöbb nehéz, vitatott rész mondanivalóját is jól értette.

Bácskai Károly Luther latin bibliájáról beszélt. Mint elmondta, az ismert, hogy Luther népnyelvű fordítása nagy hatással volt az irodalmi német nyelvre. Latin fordításra emellett azért vállalkozott, mert úgy látta, hogy a Vulgata – nyelvi, és nem tartalmi vagy teológiai szempontból – pontatlan. 1521-ig az oktatói munkájában még használta a Vulgatát, 1523–29 között készült el a saját latin fordítása. Életének utolsó felében inkább a héber és a görög szövegekre támaszkodott.

Pecsuk Ottó a Vulgata és a vizsolyi biblia kapcsolatáról szólt. A 16. század a „latin biblia évszázada” volt, ezek a szentírásfordítások sokszor a Vulgata javított szövegeit tartalmazták. Számtalan szöveg készült, ezekre a vizsolyi biblia fordítói is támaszkodhattak a héber iratok értelmezésénél. Sokszor fordultak a Vulgata megoldásai felé, még a vitatott szöveghelyeknél is. Bár a vizsolyi biblia elöljáró beszéde értelmezhető a tridenti zsinat rendelkezéseivel szembeni vitairatként is, a fordítás – ráadásul a zsinat által előírt sorrendben – tartalmazta a deuterokanonikus könyveket is. Azt is elmondhatjuk, hogy a vizsolyi biblia és a Károli Gáspár neve alatt ma ismert Szentírás szövegei között nagyon sok eltérést találhatunk.

Tarjányi Béla a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat harminc évét ismertette. Mint elmondta, a hetvenes években találkozott a nyugati bibliatársulatok munkájával. Bár a Katolikus Egyház biztatja a híveit, hogy olvassák a Bibliát, ugyanakkor sok olyan szentírási szöveggel találkozhatunk, melyeket nehezen lehet értelmezni. Segíteni kell tehát az embereket a Szentírás olvasásában. A rendszerváltás után létrejött Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat sokat tett azért, hogy a kiscsoportos bibliaolvasás során a megfelelő módon értelmezhessék a szöveget. A közösségi olvasás során az is fontos, hogy a különböző közegből jött emberek mást és mást tesznek hozzá a diskurzushoz. Tarjányi Béla, a PPKE HTK volt tanszékvezetője azt is elmondta, hogy a határon túl is szerveztek szemináriumokat, melyeken a Szentírás közösségi olvasásának mikéntjét mutatták be az érdeklődőknek. A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat másik nagy vállalkozása egy olyan fordítás létrehozása volt, melyet hordozható formában szerettek volna kiadni. Végül a Neovulgata alapján készült el az új fordítás 1997-ben, mely azóta negyedmillió példányban jelent meg. A bibliatársulat rendszeres kiadványt is megjelentet Szent Jeromos füzetek címmel. Elkészült a roma nyelvű fordítás, ahogy a rovásírásos verzió is. A közeljövőben a négy evangélium elérhető lesz hangoskönyvként is.

A konferencia első napjának zárásaként megköszönték Tarjányi Béla munkáját, melyet a PPKE HTK tanszékvezetőjeként és a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat vezetőjeként a Szentírás megismertetéséért végzett.

Szöveg: Baranyai Béla/Magyar Kurír, fotó: Merényi Zita

Nyíregyházi Egyházmegye

Szent Jeromos, konferencia
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

HERE YOU ARE: NEWS

BACK TO TOP


FOLLOW US ALSO IN THE SOCIAL MEDIA:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2020 Eparchy of Nyíregyháza

Development: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert