40 years ago: St. II. John Paul blessed the Vatican Hungarian Chapel

40 éve szentelte föl Szent II. János Pál a vatikáni magyar kápolnát

A magyarok hűsége Péter székéhez, Péter szeretete a magyar helyi egyház iránt – ezt jelképezi a vatikáni magyar kápolna. Október 8-án, csütörtökön, Magyarok Nagyasszonya ünnepén emlékeztek meg arról, hogy Szent II. János Pál pápánk negyven évvel ezelőtt szentelte fel a Szent Péter bazilika altemplomában, a Vatikáni Grottában a „Magna Domina Hungarorum” tiszteletére emelt magyar kápolnát.

Forrás és fotó: Vatican News2020. október 12. 15:30

Ismertetjük az Osservatore Romano vatikáni napilap 1980. október 9-i, csütörtöki számának cikkeit, amelyek részletesen beszámolnak a világegyház szívében lezajlott pápai szertartásról és a hozzá kcsolódó eseményekről, felidézve az ezeréves magyar helyi egyház történetének gazdagságát.

A vatikáni napilap első oldalán „Egy békés és valóban emberi Európa építésének kiváló útvonala” című cikkében számolt be az eseményről. A vastagbetűs címet néhány bevezető sor követi, rámutatva az esemény központi üzenetére: „A szentek életművéből született meg a Krisztus evangéliumára épülő civilizáció és fakadt a hiteles, örök értékektől áthatott humanizmus kovásza, gyökeret vert továbbá a civil társadalom támogatásának műve, a lelki értékek elsőbbségének jegyében és tiszteletben tartása mellett”.

A bevezető sorok alatt közzétett képen látjuk Szent II. János Pál pápát, amint az aláírás szerint: „A Szentatya a szertartáson átveszi Lékai bíboros ajándékát”. A kép alatt folytatódó beszámoló a következőkben felsorolja a szentmise résztvevőit: „A Magna Domina Hungarorum – Magyarok Nagyasszonya – tiszteletére szentelt új magyar kápolnát ma reggel avatta fel a Vatikáni Grottában a Szentatya, aki a magyar püspöki konferencia tagjai, egy kormányküldöttség, továbbá a hazájukból és a világ más országaiból érkezett mintegy 500 zarándok jelenlétében mutatta be a szentmisét. A kápolnában helyet foglaltak a püspökök, Lékai László esztergomi érsekkel és a Püspöki Konferencia titkárával, Cserháti (József) pécsi püspökkel. Csatlakozott a csoporthoz az ausztriai Kismarton (Eisenstadt) püspöke, a jugoszláviai Szabadka (Subotica) püspöke. Velük volt Agostino Casaroli bíboros államtitkár, Achille Silvestrini érsek, az Egyházi Közügyek Tanácsának titkára és Franciszek Macharski bíboros, krakkói érsek, továbbá Luigi Poggi érsek, különleges megbízatásokkal rendelkező apostoli nuncius, Mons. Dias, Celata és Sainz, a fent említett Tanácsból. Jelen volt Vacchini mérnök és (Pierluigi) Silvan építészmérnök is. (Hozzátesszük, hogy a két műszaki vezető képviselte a szentély berendezését, az oltárt, a trónust, a gyertyatartókat kivitelező vatikáni Szent Péter Műveket, olasz nevén „Fabbrica di San Pietro”).

A világ számos részéből érkeztek magyar hívek a kápolna felszentelésére

Itt jegyezzük meg továbbá, hogy a Békés Gellért OSB Biblia-fordító bencés szerzetes főszerkesztésében Rómában negyedévenként megjelenő „Katolikus Szemle” irodalmi és tudományos folyóirat 1980/32. számában szintén részletesen beszámol az eseményről: „II. János Pál pápa 1980. október 8-án felszentelte a Szent Péter-bazilika altemplomában — VI. Pál pápa sírja mellett — a Magyarok Nagyasszonya-kápolnát. Már előző nap különvonat érkezett Budapestről mintegy 320 zarándokkal (köztük 110 pap és szeminarista); Európából és Észak-Amerikából szintén számos magyar zarándok jött össze az ünnepi alkalomra. A pápa reggel 7 órakor mutatta be a szentmisét az új kápolnában, amelyet a homília után szentelt fel”.

Ezután a rövid kitérő után térjünk vissza az Osservatore Romano negyven évvel ezelőtti cikkéhez, amely a bevezető sorok után így folytatódik: „A szertartás elején Lékai bíboros néhány üdvözlő szóval fordult a Szentatyához. Az evangélium után II. János Pál a következő homíliát mondta”: (A pápa olasz nyelvű homíliájának fordítását a Vatikáni Rádió magyar műsorának negyed századon át volt főszerkesztője, P. Szabó Ferenc SJ készítette, és a szertartás után a kápolnában felolvasta a magyar zarándokcsoportok számára, miközben II. János Pál pápa körbejárt, hogy személyesen köszöntse a híveket).

A kápolna a magyar nemzet Krisztushoz való megtérésének örök záloga és tanúsága

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Bíboros Úr! Tiszteletreméltó Püspöktestvérek! A magyar nemzet illusztris Képviselői! Kedves Hívek!

Egybegyűlve az Úr oltára körül, hogy megünnepeljük a szent eucharisztikus áldozatot, nem könnyű kifejezni e pillanat megindultságát, amely gazdag emlékeket idéz fel, amely bizonyos értelemben ünnepélyes lezárását jelzi azoknak a jubileumi ünnepségeknek, amelyek a magyarországi egyház kezdetével és a magyar nemzet eredetével kapcsolatosak.

1. A magyarországi egyház, valamint Szent István király születésének és megkeresztelkedésének milleniumi megemlékezései után, amely ezredévet elődöm, VI. Pál pápa 1970. augusztus 6-án kelt „Sancti Stephani Ortum” kezdetű apostoli levelével méltatott, ezekben a napokban ünnepélyesen megemlékeztek Szent Gellért püspök és vértanú születésének ezredik évfordulójáról. Az elmúlt tíz év oly jelentős évfordulói után e kápolna felszentelése örök zálog és tanúság világos jelentésével bír. A művészet szuggesztív erejével jelzi a jelen és jövő nemzedékeknek a nemzeti öntudatban mindig elevenen élő történelmi pillanatok állandó hívását. E pillanatok kapcsolatban vannak annak a népnek legmélyebb eszményével, amelynek Krisztushoz való megtérése egybeesik civilizációja kezdetével.

2. Amikor veletek együtt e monumentális kezdeményezés értékét el akarom mélyíteni, az első gondolat, amely figyelmünket magára vonja: a Magyarok Nagyasszonya iránti tisztelet és áhítat. Máriát szakadatlanul segítségül hívta a nép nemzeti élete sorsdöntő óráiban. Attól az időtől fogva, hogy Szent István a Szent Koronát, a nemzeti egység tisztelt jelképét és az egész népet a Legszentebb Szűz gondjaira bízta, egészen a II. Világháború fájdalmas és megrázó óráiig, sohasem szakadt meg Magyarország gyermekeinek bizakodó imája Máriához, aki — a Zsinat szavaival „anyai szeretetével gondoskodik Fiának testvéreiről, akik még zarándokúton vannak, a sok veszedelemben és bajban”.

A kápolna a Szent Péter utódához való hűség jele

3. E misztikus kápolna második világos jelentése kétségkívül a Szent Péter utódához való hűség tanúsítása. VI. Pál pápa ajándéka emlékezetünkbe idézi II. Szilveszter pápa nagylelkű lelkipásztori gesztusát, aki a fiatal magyar egyház iránt szerető gondoskodásában meghallgatta Szent István óhaját: Szent Péter sírja mellett legyen a magyaroknak egy nemzeti szentélyük és zarándokházuk. A római Pápával való hitbeli és egyházfegyelmi egységet hirdeti ez a szentély, amely jel marad. Jele a magyarországi helyi egyház bekapcsolódásának Krisztus Egyházának egyetemes közösségébe.

A Krisztushoz hősiesen ragaszkodó szentek előmozdítják a polgári haladást

4. Ezután, ha tekintetünket körülhordozzuk a kápolna oldalfalainak domborművein — a magyar szentek és boldogok életjeleneteit ábrázoló műalkotások mintegy koszorúként övezik a Szent Szűz nagy szobrát — a szentek művéről kell elmélkednünk, ők az evangéliumi megbízatás szerint testvéreiket szolgálták, hogy elősegítsék annak a népnek emberi és társadalmi felemelését, amely még éppen csak az első lépéseket tette a civilizáció felé. Oly sok szent példakép világította meg a magyar nép életének első századait! Ezt látva, önként felmerül a gondolat: a Krisztushoz való ily hősies ragaszkodás Őhozzá mélyen hasonló embereket teremt (vö. Róm 8,29), akik készek önmaguk teljes odaajándékozására, hogy előmozdítsák az igazságosságot, a szabadságot és a békét. Csakugyan, amint a II. Vatikáni Zsinat tanítja (LG 40): „az életszentség a földi társadalomban is előmozdítja az emberhez méltóbb életmódot”, továbbá bátorítja és elősegíti az igazi polgári haladást.

Az európai civilizáció Krisztus evangéliumára épült a lelki értékek elsőbbsége jegyében

5. Hadd tegyek még egy utolsó megjegyzést! A szentek művéből, akikről megemlékeztünk, született meg a Krisztus evangéliumára alapozott európai civilizáció és származott az igazi humanizmus kovásza, amelyet áthatottak az örök értékek. Továbbá e műben gyökerezik a lelki értékek elsőbbségének jegyében és tiszteletében kibontakozó polgári fejlődés is. A hit eme tanúi állhatatossága révén megnyitott távlat ma is időszerű, és azt a kiváló utat jelenti, amelyen haladva tovább építhetjük a békés, szolidáris, valóban emberi Európát. És legyőzhetjük azokat az ellentéteket és viszályokat, amelyek az egyesek és a nemzetek békéjét fenyegetik. Szeretném azt hinni, hogy ez az értékes és máris annyira szeretett kápolna az imádság és az ihlet coenaculumává válik a keresztények és a jóakaratú emberek számára, akik az egyesült Európa békéjének hathatós munkásai akarnak lenni.

6. Amikor kifejezem szívélyes köszönetemet a Bíboros Prímásnak hozzám intézett nemes és szerető szavaiért, ezekkel az érzésekkel köszöntelek valamennyiőtöket, akik itt jelen vagytok. E köszöntés a szív rejtett, de biztos útján szeretne eljutni Magyarország minden gyermekéhez. Azt kívánom, hogy mindig hűségesen őrizzék meg és egyre gyarapítsák a múlt lelki gazdagságát, vagyis az értékes vallási örökséget és a haza nagylelkű szeretetét.

Szent II. János Pál buzgó imája Magyarok Nagyasszonyához

Jókívánságaimhoz csatolom a Magyarok Nagyasszonyához intézett buzgó imámat, abban a bizakodó bizonyosságban, hogy anyai oltalmában soha nem csalatkoznak segítségét esengve váró gyermekei. Mária és valamennyi szentetek közbenjárása által esdem le rátok, családjaitokra, és egész Magyarországra Isten bőséges áldását!

Szent II. János Pál homíliáját követően, az Osservatore Romano a napilap harmadik oldalán folytatja beszámolóját:

Magyar ajándék a lengyel pápának

A homília után a Szentatya felszentelte az új kápolna oltárát. Felajánláskor az adományok között a pápának ajándékozták Boldog Hedvig porcelánra festett képét, Szász Endre magyar művész alkotását. A szertartás végén a Szentatya elidőzött hívek népes csoportjával, amely megtöltötte a bazilika altemplomának különböző termeit. Azután találkozott a püspökökkel és a hivatalos küldöttséggel, amelynek tagjai a következő személyek voltak: Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Szita János, a Magyar Népköztársaság olaszországi nagykövete és felesége, Szigmond Ferenc, a római magyar nagykövetség titkára és felesége, valamint Banadics (Ferenc), az Állami Egyházügyi Hivatal tagja.

„A pápa végül fél 9 körül távozott a Grottából, miközben a jelenlévők a „Christus vincit”-et énekelték” – ezzel a mondattal fejezi be az Osservatore Romano újságírója a magyar kápolna felszenteléséről szóló krónikáját, majd ismerteti Lékai László bíboros üdvözlő beszédét, amelyet a szertartás elején intézett II. János Pál pápához:

Az európai béke legyen a lélek felemelkedésének a forrása

„Szentatyánk, sok évszázad óta, mi magyarok érezzük, hogy a Szentszék őszintén részt vesz nemzeti örömeinkben és tragédiáinkban, ezért mondhatnánk: „Prope Romam Semper” (Mindig közel Rómához), ami alapjában véve azon túl, hogy kápolnánk célja, egyben mottója is. De ehhez a célhoz kapcsolódik egy másik, az elsőnél még fontosabb cél: a Magyarok Nagyasszonyának kultusza.

Magyarok Nagyasszonya egyesíti a nemzet szétszóratásban élő tagjait

Szent Imre tragikus halála után maga Szent István terjesztette és hirdette a Magna Domina Hungarorum kultuszát. Mi szeretnénk elmélyíteni, felélénkíteni ezt a szeretetet, amely anyai szeretet és amely egyesíti a világ minden részén szétszóratásban élő magyar testvéreket. A Magna Domina Hungarorum iránti szeretet és tisztelet azonban nem feledtetheti el számos magyar szentünk szent tevékenységét.

Ők, az elmúlt évszázadokban sok országot bejártak, mindegyikbe elvitték Isten Szavát, a békét és a szeretetet. Nekünk a keresztény békét adták és szeretnénk, ha ez a béke lenne kápolnánk harmadik célja. Egy európai béke, Pax Europea, amely legyen a lélek felemelkedésének forrása egészen odáig menően, hogy felemelje az embert az emberek Megváltójának a szintjére.

Isten országának építői között mindig legyenek magyar hívek

Szentségedtől azt kérjük ma, hogy áldja meg ezt a kápolnát, azzal a szándékkal, hogy soha ne hiányozzanak a magyar hívek között Isten országának építői és azon a térségen soha ne hiányozzon Krisztus békéje, a szeretet, amelyet szentjeink terjeszteni tudtak a világon.

Szentatyánk, végül szeretném kifejezni a Magyar Püspöki Konferencia és Magyarország minden hívének szívből jövő köszönetét azért a három levélért, amelyet atyailag nekünk címzett, ezek közül az utolsót velencei Szent Gellért születésének milleniuma alkalmából.

(Ezt követően a Bíboros még néhány szót mondott magyarul – teszi hozzá az Osservatore Romano újságírója).

Mivel a magyar kápolna felszentelése szerdai napon történt, a szertartást követően II. János Pál pápa megtartotta a szokásos általános kihallgatást, amelyről a vatikáni napilap második oldalán számol be, már a címben kiemelten utalva a nap főszereplőire: „Magyar zarándokok és svájci újságírók ma délelőtt a Szent Péter téren”. A negyven évvel ezelőtti október 8-i pápai audiencián Szent II. János Pál köszöntése mindenekelőtt a magyar híveknek szólt. A pápa a következő szavakat intézte a világ minden részéről összegyűlt hívekhez:

„A kihallgatást azzal szeretném kezdeni, hogy köszöntök minden jelenlévőt nemzetisége és nyelve szerint, kezdve az olasz nyelvvel. Különösen üdvözlöm az esztergomi bíboros érseket, a magyar érsekeket és püspököket és a többi, különböző nemzetiségű püspököt. Emlékeznünk kell arra is, hogy ebben az időszakban a világ minden részéről sok püspök gyűlt össze itt, Rómában a püspöki szinódus alkalmából, amelynek témája: „A keresztény család feladatai a mai világban”.

A magyar zarándokokról a következő sorok számoltak be: „Különösen jelentős volt ma délelőtt a számos magyar zarándok jelenléte, akik egyrészt az anyaországból, másrészt a különböző európai nemzetekből, főleg Németországból érkeztek. Lékai László bíboros prímás és mintegy húsz magyar püspök vezetésével azért jöttek Rómába, hogy részt vegyenek a Vatikáni Grottában a Kápolna felavatásán, amelyet ma reggel végzett el a pápa.

Az Osservatore Romano cikkírója végkövetkeztetésében összefoglalja az új szentély jelentőségét: „Az új kápolna, amelyet Magyarok Nagyasszonyának - Magna Domina Hungarorum – szenteltek, jelképe a magyarok Péter Székéhez való hűségének és annak a szeretetnek, amelyet a pápa érez a Szent István által alapított helyi egyház iránt”.

II. János Pál pápa olasz nyelvű katekézise után a számos zarándokcsoport között a magyar híveket is anyanyelvükön köszöntötte.

Forrás és fotó: Vatican News

Nyíregyházi Egyházmegye

Vatikán, Szent II. János Pál pápa,
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

HERE YOU ARE: NEWS

BACK TO TOP


FOLLOW US ALSO IN THE SOCIAL MEDIA:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2020 Eparchy of Nyíregyháza

Development: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert