Józsefként leszállni lelkünk legmélyére és megkérdezni: Istenem, mit vársz el tőlem? – lelki táplálék minden időben

Józsefként leszállni lelkünk legmélyére és megkérdezni: Istenem, mit vársz el tőlem? – lelki táplálék minden időben

„A karácsonyra Józseffel készülni mindenekelőtt azt jelenti: tudom, hogy Isten velem van és segít nekem” – dr. Papp Tibor főhelynök atya gondolatai karácsony előtt.

Szöveg: dr. Papp Tibor, fotó: meska.hu2020. december 20. 12:20

Az idei karácsony bizonyos értelemben mindentől másabb lesz. Másak lesznek a körülmények, másképp leszünk a szertartásokon, nem tud úgy összejönni a nagy család, mint máskor. Lesz, aki nehezebb szívvel vesz ajándékot, mert a munkahelye bizonytalanná vált. Lesznek olyan családok, ahol több feszültség és békétlenség lesz a nehézségek miatt. Lesznek, akik elhunytjaik miatt nehezebben fogják megtalálni az örömöt. Egy másik értelemben viszont a karácsonynak olyannak kell lennie, mint máskor, amikor a körülmények nem húznak le minket, hanem megéljük, hogy a lényeg máshol van: Isten fiának megtestesülésére készülünk. Ez nagyobb ok az örömre, a gondolkodásra, hitünk átértékelésére és elmélyítésére, minthogy teljesen maga alá gyűrjön minket a sok kedvezőtlen körülmény. A mai napon egy talán méltatlanul kevés figyelmet kapó szereplőt szeretnék a figyelmünk középpontjába állítani: Szent Józsefet, akinek az életére különösen is jellemző volt, hogy a kedvezőtlen körülményekből Isten segítsége mellett a lehető legjobbat hozta ki.

Létezik egy legenda az életre kelt betlehemes figurákról. A fából faragott figurák is meg szerették volna ünnepelni a karácsonyt. A család éppen az éjféli misére ment, ekkor keltek életre a figurák. A szamár és az ökör elkezdtek szuszogni, az angyalok kinyújtóztatták a szárnyaikat, a pásztorok rendbe szedték magukat. A Jézuska is mocorgott a jászolban, Mária arcán egy mosoly suhant át. De megállj, valaki hiányzik! Hol van József? Mária ránézett egy angyalra, aki villámgyorsan keresésre indult. A gyerekek elfelejtették Józsefet odaállítani? Nélküle nem lehet megünnepelni a karácsonyt! Az angyal aztán megtalálta Józsefet a betlehemes dobozban, szárnyával megérintette és József új életre ébredt. „Köszönöm, kedves Angyal!”, mondta és útra kelt a kis betlehem felé, ahogy 2000 évvel ezelőtt. Kicsit poros volt, de pontosan tudta, ahogy régen: ha eljön az ideje, ugyanúgy tenne, mint akkoriban, ő, Isten embere.

Talán most is sokan hasonló érzésekkel vannak, mint a történetben a figurák: valami még hiányzik a karácsony megünnepléséhez: egy ajándék, egy látogatás, egy üzenet, amit még meg kell írni. Idén hiányozni fognak a családtagok és barátok, akikkel együtt szoktunk ünnepelni. A legendában József hiányzott, ez a csendes szereplő az üdvtörténetben.

József a szó legigazabb értelmében Isten embere, az Ő terveinek álom-embere, nem csak azért, mert álmokat látott és ezek az álmok megváltoztatták az életét. Türelme, jósága és egész érzülete méltóvá tette arra, hogy Isten fiának nevelője legyen, és így példaképünkké váljon.  Példaképünk lehet abban, ahogy időt hagy a dolgoknak. Amikor megtudja, hogy jegyese gyermeket vár, rögtön elítélhette volna. De nem volt forrófejű, meggondolta a dolgot. Akár el is engedte volna Máriát – a nőt, akit szeretett. De az álom megváltoztatta a terveit. Így József az az ember, aki számol a változásokkal, anélkül, hogy boldogtalannak érezné magát. Mennyi minden változott meg ebben az évben, de a boldogságunk igazi oka ne csak itt legyen és akkor fogunk tudni mégis ünnepelni.

Nem a világtól távol lévő álmodozó ő, mert amikor felébredt azt tette, amit az angyal mondott. A gyermeknek a Jézus nevet kell adni, ami azt jelenti: Isten megsegít.

Így kapunk mindnyájan meghívást, hogy Józsefet ne hagyjuk ki a betlehemből, és vele menjünk a karácsony felé. Ez azt is jelenti, hogy hagyjuk magunkat megzavarni, mint József. Az ember életében Isten néha mintha úgy jelenne meg, mint aki zavarja az elképzeléseinket, de bizonyosan tudhatjuk róla, hogy még ilyenkor is az üdvösséget akarja nekünk adni. Megzavar, hogy békét adjon. Ezért néha meg kell állnunk, mint József, le kell szállnunk lelkünk legmélyére és meg kell kérdeznünk: Istenem, mit vársz el tőlem? Éppen ezekben a körülményekben, ilyen nehézségekben.

Úgy kell közelednünk a karácsonyhoz, mint József és figyelmesnek kell lennünk Isten jeleire. Isten hozzánk is beszél eseményekben, személyeken keresztül vagy álmainkban. Egy fontos követelmény, hogy ébernek kell lennünk, halló fülekkel és értő szívvel. Józseffel közeledünk az ünnephez, ha jóságosak és emberségesek vagyunk egymással szemben. A legszebb karácsonyi ajándék az lehet, ha a körülöttem élő emberekkel szemben jó vagyok, ha érzem, hogy mi tesz nekik jót, mi lelkesíti őket, ha sokat vagyunk együtt és nekik adom az időmet, az életem egy részét.

A karácsonyra Józseffel készülni viszont mindenekelőtt azt jelenti: tudom, hogy Isten velem van és segít nekem. Ahogy Józsefnek segített óriási életdöntésekben, nekem is segíteni akar. Karácsonyi szertartásainkból talán ez égett be joggal a legjobban a szívünkbe gyermekkorunktól fogva: Velünk az Isten, értsétek meg nemzetek! Legyen bár a külsőségeiben szerényebb ebben az évben az ünnep, de annál inkább kell, hogy bátorítást érezzünk: éppen most érezhetjük jobban, hogy Isten nem valahol tőlünk távol van, hanem velünk és közöttünk! És ha bárkit is nélkülöznünk kell, a minket mindig szerető Isten itt van!

Szent József nem hiányozhat a betlehemből, a jászol mellől és a szívünkből sem. Példakép ő, hogy hogyan kell nyitottnak lennünk Isten üdvösséget hozó beavatkozásaira, melyek talán zavarnak minket. Amikor Isten kopogtatott, ő éber volt, jósággal átitatva és a tudással felvértezve, hogy Isten vele volt mindig. Ha így, bensőségesen hangolódunk a karácsony felé való zarándoklatunkban, megtörténhet, hogy Isten közelségét olyan intenzíven tapasztaljuk meg, ahogy Karl Rahner, egyik írásában:

Én vagyok a te örömöd, ne félj hát örülni! Veled vagyok a veszélyben, mert én is elszenvedtem. Veled vagyok a halálban, hiszen ma, amikor megszülettem, elkezdtem veled meghalni. Nem megyek el tőled, bármi is történjen, bármilyen sötétségen is vezessen át az utad – higgy bennem, hogy veled vagyok! Hidd el, hogy az én szeretetem legyőzhetetlen és akkor neked is igaz karácsonyod lesz! Akkor a te estéd is szent este lesz. Akkor megvigasztalva gyújtod meg a gyertyákat, mert több joguk van létezni, mint a sötétségnek.

Szöveg: dr. Papp Tibor, fotó: meska.hu

Nyíregyházi Egyházmegye

lelki táplálék




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert