2015-2020 – A Görögkatolikus Metropólia öt éve

2015-2020 – A Görögkatolikus Metropólia öt éve

2015-ben Ferenc pápa a magyarországi görögkatolikusok számára sajátjogú és metropolitai rangú egyházat alapított. Az elmúlt fél évtized legfontosabb történéseit, legmeghatározóbb fejlesztéseit foglalta össze dr. Seszták István a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke, a metropóliai hivatal vezetője. 

Forrás és fotó: Görögkatolikus Metropólia2020. december 29. 16:20

A Kárpát-medencei görögkatolikusok számára Máriapócs tagadhatatlanul egészen különleges jelentéssel bír. Szavak nincsenek, melyekkel ki lehetne fejezni azt az érzést, amikor a hívő ember az Istenszülő pócsi kegyképe előtt megáll és imádkozik. 2015-ben ez a kegykép, „ünnepelve” az 1715-ös „első” könnyezésének háromszázadik évfordulóját országjáró körútra indult, hogy találkozzon hívek ezreivel, s ezzel ki tudja hány élet örömét, nehézségét, köszöneteit és kéréseit egyaránt meghallgathassa.

Útja során, amikor is az ország szinte minden pontjára eljutott, az év március 19-e napján, Szegeden egészen különös bejelentésnek lehettünk tanúi. Ferenc pápa a magyarországi görögkatolikusok számára sajátjogú és metropolitai rangú egyházat alapított. Az a bátor küzdelem, mely az önálló magyarajkú egyházmegye 1912-es felállításához vezetett, egy bő évszázad folyamatos helytállása eredményeképp, újabb rendkívüli lépéssel ajándékozott meg.

Az Istenszülő csodája? Tehettük fel bátran a kérdést. Öt év minden bizonnyal kevés idő arra, hogy pontos választ kapjunk, de ha végigkövetjük az elmúlt fél évtized történéseit minden bizonnyal megerősödhetünk abban az érzésben, hogy mennyire végtelen a teremtő Istenünk emberszeretete és irgalma, az Ő Fiának az Egyházban jelenlévő áldása és a Szentlélek végtelen ereje és leleményessége.

Így vált a Máriapócsi Kegyhely létrejöttének 300. évfordulója a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház születésének is a kovászává.

 Öt év – a Szentlélek folyamatos fuvallata

Ferenc pápa 2015. március 19-i döntése öt apostoli konstitúcióban, illetve bullában nyert konkrét jogi formát. 1. Az In hac suprema kezdetű apostoli konstitúcióval a Szentatya új, Magyarországon eddig ismeretlen egyházi kereteket hozott létre a Magyarországi Görögkatolikus Sajátjogú Metropolitai Egyház, rövidített nevén a Görögkatolikus Metropólia megalapításával. 2. A De spiritali itinere kezdetű apostoli konstitúcióval az 1912-ben alapított Hajdúdorogi Egyházmegye főegyházmegyei rangra emelkedett, hivatalos elnevezése pedig Hajdúdorogi Metropolitai Egyház (Hajdúdorogi Főegyházmegye) lett. 3. A Qui successimus apostoli konstitúció az 1924-ben létrehozott Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte, ezzel régi vágyát erősítve meg a „régi” Eperjesi Egyházmegye magyarországi híveinek 4. Az Ad aptius consulendum apostoli konstitúció megalapította a Nyíregyházi Egyházmegyét, mely – bár nevében új – mégis ősi, a Munkácsi Egyházmegyéből kiforró hagyományokkal bírt. 5. Ugyanezen a napon Ferenc pápa Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspököt érsek-metropolitává nevezte ki. Az újonnan alapított Nyíregyházi Egyházmegye megszervezését apostoli kormányzóként dr. Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök kezdte meg. 2015 októberében őt váltotta - szintén apostoli kormányzóként - Szocska Ábel bazilita szerzetes, aki 2018. április 7-ei kinevezésétől kezdve megyéspüspökként irányítja a Nyíregyházi Egyházmegyét. A három egyházi vezető, Keresztes Szilárd emeritus hajdúdorogi püspökkel kiegészülve alkotják a Hierarchák Tanácsát, amely a Görögkatolikus Metropólia legfőbb vezető-szerve. 

A Görögkatolikus Metropólia, a három egyházmegyéjében 264 pap (ebből 39 nyugdíjas), 9 diákonus és 62 papnövendék elkötelezett szolgálatával kezdte meg működését, mindvégig keresve az Isten dicsőségét és az emberek szolgálatát, ezzel is építve az Isten Országát. Napjainkban, 2020 tavaszán, a metropólia egyházmegyéiben 272 pap – köztük 31 nyugdíjas, 14 diakónus és 45 papnövendék szolgál.

Ferenc pápa 2016. január 30-án az ország területén belül a Görögkatolikus Metropólia egyházmegyéinek új határokat jelölt ki, ezzel a Miskolci Egyházmegye Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye egész területére, a Nyíregyházi Egyházmegye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területére terjed ki. A Hajdúdorogi Főegyházmegye területe pedig az előbbiekben említett keleti és északi megyék kivételével a többi 16 megyét és Budapestet foglalja magába.

Sokak számára meglepetésként hatott, hogy a Szentatya döntése értelmében a Metropólia és ezzel az érsek-metropolita székhelye Debrecen városa lett. Nem felejthetjük el ugyanakkor, hogy az első püspök, Miklósy István bő száz évvel korábban szintén a cívisvárosban képzelte el az új egyházmegye központját. 2015-ben tehát a református és római katolikus püspökség mellett Debrecen immár háromszoros püspöki székhely lett. A Gondviselés még azt is elrendezte, hogy ebben az esztendőben három, korban szinte egyidős, nyitott és ökumenikus gondolkodású egyházi vezető kerüljön a debreceni központú egyházak élére. Rendszeres, havonkénti találkozásuk és ebből fakadó jó, baráti kapcsolatuk messze földön híres és példaértékű a magyar egyházak számára.

Emellett azonban a debreceni görögkatolikusság, az ország legnagyobb közösségeként is, „csak egy nagy parókiára” volt berendezkedve, épületei bizony kevésnek bizonyultak egy püspöki, pláne metropolitai hivatal számára. A teremtő és gondoskodó Isten azonban mindvégig odafigyel(t), s már a kezdetektől, a Magyar Kormány segítségével, részben betöltve az egy évszázaddal korábban meg nem valósíthatott ígéretét, megteremtette annak lehetőségét, hogy a hajdúdorogi metropolita Debrecenben méltó módon, elegáns és korszerű hivatalban dolgozhasson és lakhatásban részesülhessen. Mindmáig emlékezetes az a 2017. évi április 29-ei nap, amikor is magasrangú egyházi és állami vezetők jelenlétében felszentelődött a Görögkatolikus Metropólia és a Hajdúdorogi Főegyházmegye hivatalainak reprezentatív épülete.

Jelenleg a hivatal kápolnájának festése zajlik.

Ezzel egyidőben, pontosabban az elmúlt öt év ajándékaként, megszépült a Miskolci Egyházmegye Székesegyháza, kiépült és megerősödött az önálló megyéspüspök által vezetett hivatal. A fiatal és életerős, elnevezésében új, de „nagy hagyományokkal rendelkező” Nyíregyházi Egyházmegye püspöki hivatala, és ezzel együtt természetesen a belső szerveződése napról-napra erősödött. Ennek látható jelenként a Püspöki Palota épülete is új arculatot kapott ezekben az években.

Az öt esztendő talán legnagyobb feladatának és kihívásának a metropóliának, mint a magyar görögkatolikusság egységének és erejének, életképességének a megtalálását és a folyamatos erősítését tekinthettük. Gyakran tettük fel a kérdést, mit jelent a „metropolitai egyház”, a metropóliai rangra emelkedett egyház? Hol van ennek az értelme? Van-e egyáltalán? Olykor azt is megkérdeztük magunktól, mi a jó ebben? Amikor a válaszadásban csak magunkra hagyatkoztunk és hagyatkozunk bizony sokszor elbizonytalanodtunk, gyakran el is szomorodtunk. Amikor azonban a teremtő Istentől, az egyházat folyamatosan megszentelő Titoktól vártuk a választ, sokkal magabiztosabbnak éreztük magunkat: a Szentlélek ott fúj, ahol akar (vö. Jn 3,8). A megújulás zálogaként feladatként éreztük, hogy a Szentlélek fuvallatát mindig észre kell vennünk, különösen akkor, ha nem akarjuk magunkat egyszerűen „földhözragadtként” érezni. A kérdéseink megválaszolásában mindenekelőtt és kizárólag Istenre és az Ő Szentlelkére szabad hagyatkoznunk.

Egy magyar(ajkú) görögkatolikus az isteni kegyelmet és emberszeretetet elsődlegesen Máriapócson tapasztalja meg. A szó igazi értelmében ott megtapasztalhatja. Máriapócs, Nemzeti Kegyhelyünk az elmúlt öt esztendőben, gyakran a felújítások és munkálatok közepette, megpróbálta az istenit és az emberit összekapcsolni, mindenekelőtt az Istenszülő közbenjárásában bízva. Így épültek fel új zarándokházak, alakultak ki az ideérkező híveket befogadó új szolgáltatások, mára a kegytemplom közvetlen környezetét is csodálatos térkő díszíti, de mindennél fontosabb az a belső szándék, hogy a zarándok otthon érezhesse magát.

A Görögkatolikus Metropólia lelki központja, minden görögkatolikus otthona ez a titokzatos hely.

Egyházunknak, annak egységének lelkileg, szellemileg felkészült papokra van szüksége. A metropólia mindhárom egyházmegyéjének papi „utánpótlása” 1950 óta elsődlegesen a nyíregyházi szemináriumban, a vele elválaszthatatlan szoros kapcsolatban lévő főiskolán, egyetemi képzés keretében formálódik. Az elmúlt években mindkét hely igen jelentős beruházásokon ment keresztel, melynek eredményeképpen a papnövendékek és a teológia iránt érdeklődő fiatalok, jövőbeli katekéták a legkorszerűbb körülmények között sajátíthatják el az isteni tudományt, s készülhetnek fel arra a hivatásra, ami a Lélek ajándéka. Hittudományi Főiskolánk hosszú évek óta a Pápai Keleti Intézet aggregált intézményeként a teológia tudományában az un. licenciátusi fokozat megadására jogosult, képzési kínálatában ugyanakkor ott találjuk a civil hittanár képzés mellett az egyházunk számára oly fontos kántorképzést is. Az oktatói munkát jól egészíti ki az a tudományos aktivitás (munkacsoportok, konferenciák, kutatási programok), melyek jellemzik a főiskola épületében folyó életet. Jelenleg a szemináriumi kápolna felújítása, belső festése folyik, hiszen érezzük, hogy az elsajátított „tudomány” üres szó az imádságos háttér, szó szerint az isteni világot tükröző keret-kapaszkodó nélkül.

A felfoghatatlan Isten világához, tudásához ezek a titokzatosan konkrét vagy konkrétan titokzatos „eszközök” képesek egyedül eljuttatni, vagy sokkal inkább felemelni.

A főiskola intézményének szervezettségében fejlődött ki a Görögkatolikus Médiaközpont és a görögkatolikus sajtótermékek (Görögkatolikus Szemle, Görögkatolikus Szemlélet) pótolhatatlan világa, melyek képesek, a bizánci görögkatolikus hagyomány értékeit a világ minden pontjára eljuttatni, s természetesen egyházunkat a maga módján reklámozni is. S talán ebben a missziós, ugyanakkor görögkatolikus önazonosságunkat is megerősítő szerepben „látjuk lelki szemeink előtt azt a múzeumot”, melynek alapjait szinte ezekben a napokban tesszük le, s amely a jövő nemzedékének igazi iránytűként próbál majd meg úgy utat mutatni, hogy arra a biztos alapra épít, aki nem más mint Jézus Krisztus (vö. mt 21,42).

A Szentlélek sajátos fuvallata minden bizonnyal abban is megmutatkozik, hogy a keleti szerzetesség magyarországi férfi ágának tagjaiból „püspököket adott”, akiknek új feladataival a dámóci szerzetesház átmenetileg megüresedett, ugyanakkor a Lélek gyümölcseként érezhetjük a női szerzetesség megjelenését, s a számukra méltó szerzetesház kialakítását Sajópálfalán.

Fülöp metropolita atya a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat 2010. decemberi alapításakor az „evangéliumi szeretet testet öltéséről” beszélt. Ez az intézmény, 2019 januárja óta, mint metropóliai szolgálat próbálja meg ezt a gyakran nem könnyű krisztusi követelményt tettekre váltani.

Számos idősotthonban és a gyermekvédelem területén látnak el, az egyházmegyékhez hasonlóan fenntartói szerepel. Az ő munkájukat egészíti ki a parókiák fenntartásában működő un. házi segítségnyújtó szolgálatok, így a mindennapokban is érezzük, „habár szegények és elesettek mindig lesznek veletek” (vö. Mt 26,11), az Isten ereje mégis határtalan.

Talán ebben a perspektívában fejlődött és erősödik egyházunkban az un. cigánypasztorációs tevékenység, melynek fontos része a miskolci és debreceni roma szakkollégiumok és a Nyíregyháza, Huszár-telepi iskolánk, nem is beszélve arról a számtalan lelkipásztori tevékenységről, amelyek a társadalom talán leghátrányosabb rétegéhez próbálják meg Krisztus evangéliumát elvinni.

Görögkatolikus egyházunk az elmúlt öt évben még erőteljesebb intézményfenntartói szerepet vállalt, egyrészről az egyházmegyei fenntartású köznevelési intézmények által (intézményeinkben ma már több mint tízezer gyermek és fiatal növekedéséről gondoskodunk), másrészről az egyre bővülő szociális és gyermekvédelmi feladatok vállalásával. Ezek által is érezzük, hogy az Istenhez vezető „nevelő-oktató” út, a maga titokzatos erejével, mekkora csodákra képes.

A magyarországi görögkatolikusok elmúlt évszázadait igen változatos élet jellemzi. Egyrészről megtartani őseink hitét és hagyományait, gyakran az ország legszegényebb falvaiban, másrészt ugyanezt a sokszínűséget felmutatni azokon a „szórvány” helyeken, ahol a más keresztény felekezetek mellett a mi hagyományunk talán kevésbé ismert. Ebben a kettős feladatban újultak meg és épültek templomaink és közösségi házaink mindhárom egyházmegye régi és új közösségeiben, ezeket pusztán felsorolni is szinte lehetetlen vállalkozás. 

A Szentlélek ajándékát abban is felfedezhetjük, hogy a gyakran kevésnek érzett erőnket az isteni kegyelem olykor megsokszorozza, a szinte lehetetlen célok elérésének örömével is megajándékoz minket. Ez az a remény, ami a jelent mindig dinamizmussal tölti meg, engedi meg ugyanakkor, hogy tervezzünk és Isten Országát már itt a földön bizonyos értelemben építhessük. Ennek fényében tervezzük a fővárosban a görögkatolikus kulturális központ kialakítását.

A metropólia öt évének minden bizonnyal legcsodálatosabb pillanatai azok a konkrét találkozások voltak, és reményeink szerint lesznek is, amelyekben az ott résztvevő és bekapcsolódó többezer ember egymás szemében és alakjában fedezhette fel az „értünk emberekért emberré lett Isten”, Krisztus tekintetét, s ezzel találhatta meg élete értelmét és irányát. A máriapócsi búcsúk, a lelkigyakorlatok és papi továbbképzések, a különböző szellemi megmérettetések, mint a hittan- és liturgikus énekversenyek, a tudásolimpia alkalmai mind-mind az emberszerető Istennel való találkozásnak voltak egy-egy állomásai.

Ezzel együtt az elmúlt öt évben kialakult egy olyan, a görögkatolikusságot „összefogó és lelkesítő” programháló, melynek segítségével minden korosztály megtalálhatta önazonosságának mérföldköveit, s végeredményben válaszokat kapott. Pedagógusok találkozója, futózarándoklat, görögtűz tábor, családtábor, ifjúsági zarándoklat, érettségizők zarándoklata, görögkatolikus bál – a Szentlélek folyamatos és változatos fuvallata ez!

Mindezek hátterében kialakult a metropólia hivatala és létrejöttek a bizottságai, melyek folyamatosan próbálják meg a magyarországi és részben az anyaországon kívül rekedt, de magyar nyelven imádkozó görögkatolikusok összetartozását, egységét segíteni.

Megvalósultak tehát az eredeti célkitűzések? Egyértelmű „igent” természetesen nem mondhatunk. Isten Országának építése, a Szentlélek ajándéka, melyet mindvégig és folyamatosan keresnünk kell. Ez az egyetlen út! Alapokat próbálunk letenni, ami – tudjuk jól –, nem lehet máshoz hasonló, mint ahhoz a „sziklához”, melyre érdemes építhezni (vö. Mt 7,24-27).

Az elmúlt öt év út- és önazonosságkereső időszakában, mikor bizonyos értelemben lelki életünk is – talán túlságosan is – „felpezsdült”, a teremtő és gondviselő Isten az egész világ számára sajátos üzenetet mondott ki. Vigyázz! Állj meg! Figyelj jobban magadra, mert egyedül én vagyok a te Istened.

Így a Görögkatolikus Metropólia ötödik születésnapját „ebben a sajátos esztendőben, sajátos módon megünnepelvén”, talán az első nagy „lelkiismeretvizsgálatot megtartván”, a világméretű koronavírus-járvány okozta vészhelyzetben még mélyebben keressük Isten felfoghatatlan Titkát, s szívünk mélyén hálát érzünk az elmúlt öt esztendőért, s ugyanezzel az Isten felé fordulással kérjük az élet és a történelem Urát, hogy segítse a Metropólia, s benne minden ember életét.

Dr. Seszták István főhelynök

Forrás és fotó: Görögkatolikus Metropólia

Nyíregyházi Egyházmegye

történet,
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert