Spiritual balm within the season of Lent

Nagyböjti gondolatok napról napra  – lelki táplálék-kiegészítő a böjtölés mellé 10.

Lakatos László atya Útravalója minden napra nagyböjt idejéna tízparancsolatot és evangéliumi szakaszokat vizsgáló gondolatok és elmélkedések a húsvét előtti időszakban.

Szöveg: Lakatos László, design: Zadubenszki Norbert2021. február 24. 06:00

Jézus itt élt a földön, az emberek között, hogy Isten nevére tiszteletet, áldást és megbecsülést hozzon. Aki istenszerető keresztény ember, annak utánoznia kell a legnagyobb és legszentebb Fiút: Jézust, hogy erejéhez képest ő is dicsőséget hozzon mennyei Atyja nevére. Mi szavainkkal vagy cselekedeteink és keresztény életünk által is dicséretet és megszentelést adhatunk Istenünk nevének.


Nagy jelentőségű volt a világ történetében az a pillanat, amikor az ember első ízben mondta ki és hívta segítségül Isten szent nevét. A Szentírás szerint Ádám unokája, Énos tette meg ezt (Ter 4,26) Ettől kezdődik az emberiség döntése Isten szent nevével kapcsolatban: áldják, vagy átkozzák. Ma arról gondolkodjunk, hogy az emberiség nagyjai hogyan tartották tiszteletben Isten nevét.

A választott nép története Ábrahám ősatyával kezdődik. Isten többször megjelent neki, közölte vele akaratát. Megáldotta, oltalmazta és különös ígéreteket tett neki. Életének folyását, emberileg szólva, Isten irányította. Ábrahám részéről mindezekre a válasz a legmélyebb hódolat volt. Sok helyen épített oltárt Istennek, azokon áldozatot mutatott be, és segítségül hívta az Úr nevét. Isten neve Ábrahám számára a mindent jelentette. Sok száz évvel élt Ábrahám után a népnek Istentől törvényeket hozó Mózes. Vele történt meg a nagy esemény: miközben nyáját legeltette, megjelent neki az égő csipkebokorban Isten. Kijelentette neki nevét: Én vagyok Jahve, én vagyok, aki vagyok! Ennek a névnek megdicsőítésére vállalta az engedelmességet, a gyötrelmeket. Ez a név volt számára az erő, amely mindenhova elkísérte. Ez a név tette vállalkozásait szerencséssé és személyének nagyságot adott.

Isten nevének megtisztelése, segítségül hívása, az iránta való szeretet ma is azt eredményezheti, amit Isten a szent ősöknél tett. A tisztelet adásában én is őket kövessem!

Ismét sok száz évvel Ábrahám után élt a zsidók legszentebb királya: Dávid. Zsoltároknak nevezett szent énekeiben nagyon sokszor találkozunk Isten nevével. Ha Isten szent nevét említi, akkor csodálkozik, hódol, leborul, imád, lelkesül, tiszteletet nyilvánít, vigasztal, erősít. Ezt mindazok megláthatják énekeiben, akik imádságos szívvel olvassák a zsoltárokat. Idézzünk fel néhány zsoltárverset mi is. „Uram, mi Urunk, milyen csodálatos a te neved az egész földön!” - olvassuk a 8. zsoltárban. „Áldott legyen az Úr neve, mostantól mindörökre!” - így a 112. zsoltár. „Áldjad én lelkem az Urat, és minden, ami bennem van, az ő szent nevét” - hív fel a 102. zsoltárban. „Az egész föld imádjon Téged, és mondjon dicséretet a Te nevednek!” (Zsolt 65) Hogyan tekinti Dávid király Isten szent nevét? Úgy, mint egy mindenütt és mindenkor jelenlevőt. Nagysága és fönsége betölti a világot. Ő, Isten, az embereknek legmegbízhatóbb támasza.

Dávid királyt követve mondjuk mi is a zsoltár szavaival: „Áldom az Urat minden időben, dicsérete számban lesz mindenkor.” (Zsolt 33)

Végül tekintsünk a legnagyobbra, aki a földön élt: az Istenemberre, Jézus Krisztusra. Jézus számára az Atya neve a kezdetet és a véget jelentette. Atyja nevében jött a világra, hogy Atyja küldetését teljesítse. Atyja nevében végezte csodáinak sokaságát, hogy az emberek dicsérjék értük az Atyát. Tanított, hogy az emberek megismerjék az Atya nevét. Amikor imádkozni tanította az embereket, az imádság első kérése az, hogy Isten neve szenteltessék meg a világon. Szenvedése előtti búcsúbeszédében beszámol arról, hogy az Atya küldetését teljesítette. Haldoklásában a kereszten, legutolsó szavával Atyjának ajánlotta lelkét. Feltámadása után arra készül, hogy, mint aki hűségesen teljesítette Atyja akaratát, és dicsőséget hozott nevére, visszatér a földről mennyei Atyjához. Jézus itt élt a földön, az emberek között, hogy Isten nevére tiszteletet, áldást és megbecsülést hozzon.

Aki istenszerető keresztény ember, annak utánoznia kell a legnagyobb és legszentebb Fiút: Jézust, hogy erejéhez képest ő is dicsőséget hozzon mennyei Atyja nevére.

Szent, szent, szent a seregek Ura! - így dicsérik a mennyben az üdvözült lelkek állandóan Istent. Átvehetjük tőlük éneküket, de szavaink, cselekedeteink és keresztény életünk által dicséretet és megszentelést adhatunk Istenünk nevének mi is.

Lakatos László


Hallgassa meg az elmélkedést a Nyíregyházi Egyházmegye – ingyenesen elérhető – podcast-csatornáján az alábbi linkek bármelyikén. A szöveget Tamás László görögkatolikus papnövendék olvassa fel:

Szöveg: Lakatos László, design: Zadubenszki Norbert

Nyíregyházi Egyházmegye

lelki táplálék, böjti gondolatok




Hírek ebből a kategóriából

HERE YOU ARE: NEWS

BACK TO TOP


FOLLOW US ALSO IN THE SOCIAL MEDIA:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Eparchy of Nyíregyháza

Development: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert