Elhunyt dr. Váralljai Csocsán Jenő görögkatolikus áldozópap

Elhunyt dr. Váralljai Csocsán Jenő görögkatolikus áldozópap

Főtisztelendő dr. Váralljai Csocsán Jenő professzor, görögkatolikus pap életének 90. és papságának 55. évében 2021. február 12-én visszaadta lelkét Teremtőjének. A Görögkatolikus Metropólia egy igazi polihisztort vesztett el személyében.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye2021. február 13. 13:00

Jenő atya temetése Piliscsabán a Klotildligeti Római Katolikus Plébánia templom altemplomában lesz. A járványhelyzetre való tekintettel zárt körben búcsúztatják el, azonban a szertartás online követhető lesz. Erről és a temetés pontos időpontjáról később adunk tájékoztatást.

***

Váralljai Csocsán Jenő 1931. április 7-én született Budapesten. 1941-48 között a ciszterciták budai Szent Imre Gimnáziumában végezte tanulmányait 7 évig, amikor azt államosították, ezért 1949-ben a Lónyai-utcai Református Gimnáziumban érettségizett.

1958-ban írta doktori értekezését az akkori Hittudományi karon „Az igazságos jövedelemelosztásról” címmel.

Az 1966-os év kiemelkedő fontosságú Váralljai professzor úr életében, akit ez év június 29-én a Hajdúdorogi Egyházmegye görögkatolikus áldozópapjává szentelték a palermói Santa Maria del Ammiraglio székesegyházban. Papi pályafutásának fontos állomása, hogy pappá szentelése után 24 évvel, 1990. szeptember 16-án a cunaulti apátságban V. Maximos antióchiai pátriárkával konccelebrált.

Ugyancsak 1966. november 19-én a Vatikánban tartott magyar liturgiára összeszervezte a kórust, hogy legyen, aki magyarul énekeljen a történelemben először és azóta is utoljára, a Szent Péter székesegyházban. Ezen előzmények tudatában csodálatra méltó, hogy 1998-ban görögkatolikus liturgiát komponáltatott Fekete Kiss Sándorral; majd később 2010-ben újabb görögkatolikus, ősi magyar pentaton dallamokra épülő liturgiát komponáltatott Vígh Kristóf zeneszerzővel, aki a professzor úr fölkérésére Magyar Virrasztást is komponált. Ennek ősbemutatójára 2012. október 13-án került sor a Budapesti Egyetemi Templomban.

Kiemelendő a professzor úr munkásságából, hogy a magyar külügyminisztériumban elérte: szorgalmazzák a Hajdúdorogi Egyházmegyének az érseki rangra emelését, azért, hogy a magyarság ebben is egyenjogúvá váljék a környező országokkal. Ez a törekvés 2015-ben végül sikerült is.

Az 1966-os év még egy szempontból különösen fontos Jenő atya kapcsán, ugyanis Colin Clark professzor ebben az évben hívta meg az oxfordi egyetemre, hogy közgazdaságtani és demográfiai kutatásokat folytasson. Itt többek között a negatív, vagyis fordított adózás elméletén kívül a gyermekszám-növekedés kérdését, valamint az I. világháború előtti magyar vándorlás tényezőit vizsgálta. Az oxfordi egyetemen Turbo-Pasqual nyelven számítógépes programot fejlesztett ki a gyermekszám-növekedési valószínűségek számítására és tanulmányozására.

1969-től az oxfordi egyetemen demográfiát adott elő 1994-ig, tehát 25 évig. A Queen Elisabeth House tagja lett, így előadott az Oxford University Foreign Services Course-on is. Részt vett az Oxford University Strategic Studies Group munkájában, s annak elnöke lett 1973-74-ben.

Egy évvel korábban, 1972-ben Amerikában vizsgálta az odavándorolt magyarság helyzetét és Mindszenty bíboros támogatásával igyekezett a Vatikánt rávenni, hogy a mintegy 30 magyar görögkatolikus egyházközségből szervezzenek egyházmegyét, mert különben az Amerikába vándorolt szegény magyarok óriási anyagi befektetése, amivel 30 templomot vásároltak, hogy magyarul hallhassák az istentiszteletet, el fog veszni. Sajnos Mindszenty József hercegprímás halálával ennek a törekvésnek elveszett a hathatós támogatása, mert itthonról 1945 után senki sem törődött velük, ezek a magyar egyházközségek azóta, nagyrészt elenyésztek.

Váralljai Csocsán Jenő professzort 1994-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hazahívta, hogy szervezze meg a szociológia tanszéket Piliscsabán. 1996-ban nyerte el a Pázmány Egyetem Társadalomtudományi Intézetének az akkreditációját.

Szociológiai, demográfiai témában több mint 20 publikációja jelent meg.

Kultúrtörténeti, művészettörténeti munkásságának alapja a klasszikus görög és bizánci művészeti emlékek 1963-64. évi görögországi tanulmányozása volt Itáliában, melyet 1964-66 között, különösen a renaissance műemlékek tanulmányozásával folytathatta Rómában, Firenzében és Velencében.

Ezen kívül éveken át vizsgálta többek között Szent László király jelenleg Győrben őrzött hermáját, Lehet kürtjét és a Magyar Korona eredetét, utóbbiról 2011-ben adta ki értekezését.

2018. január 22-én a Józsa Judit Művészetért Alapítvány Magyar kultúráért életmű díj elismerésben részesült.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye

gyászhír




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert