Derűs lelkű szolgálattal – Püspökké szentelték Berta Tibort

Derűs lelkű szolgálattal – Püspökké szentelték Berta Tibort

Április 10-én ünnepi szentmise keretében a Katonai Ordinariátus püspökévé szentelték Berta Tibort a budapesti Szent István-bazilikában. A főszentelő Erdő Péter bíboros, prímás, érsek; a társszentelők Michael August Blume SVD alessanói címzetes érsek, Magyarország apostoli nunciusa és Varga László kaposvári megyéspüspök voltak. A szentelésen együtt ünnepelt Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, és a püspöki testület csaknem valamennyi tagja, így Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök is.

Szöveg: Trauttwein Éva/Magyar Kurír, fotó: Merényi Zita2021. április 16. 08:00

Zárt ajtók mögött és szigorú létszámkorlátozás mellett ünnepelték Berta Tibor püspökké szentelését és székfoglalását a Szent István-bazilikában. A hívek online közvetítésben követhették a szertartást.

A szentelésen együtt ünnepelt Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, és a püspöki testület csaknem valamennyi tagja; a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozásokra tekintettel ezúttal a hívek padsoraiban, egymástól az előírt távolságot tartva foglaltak helyet.

A szentelésen részt vett Berta Tibor 80 éves édesanyja, akinek a szentmise végén a felszentelt püspök fehér rózsacsokrot adott át.

Jelen volt Kövér László házelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Boros Péter volt miniszterelnök, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Németh Szilárd miniszterhelyettes, Soltész Miklós államtitkár, Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök.

Alácsi Ervin János alezredes, vezető kiemelt tábori lelkész bevezető köszöntőjében azt emelt ki, Berta Tibor tábornok személyében a Katonai Ordinariátus élére olyan püspök került,

„aki közülünk való, aki a sorainkból lép elő, aki személyi állományunkat, életünket, sajátos, dicső történelmi hagyományokkal rendelkező szolgálatunkat, feladatainkat, kötelességinket, képességeinket és igényeinket, bánatainkat és örömeinket, erényeinket és gyöngeségeinket jól ismeri”.

Kifejezte, mennyire sokat jelent ez a katonáknak. „Gondolataink most feléjük is fordulnak, főleg azokat foglaljuk imáinkba, akik külföldi missziókban, a határon, a kórházakban, létfontosságú vállalatok biztosításában teljesítenek szolgálatot” – fogalmazott az alezredes.

A szentelés szertartása előtt a jelölt előterjesztését követően felolvasták a pápai kinevezést; magyarul Alácsi Ervin János ismertette a dokumentumot.

A püspökszentelés liturgiája Szentlélek-hívó énekkel kezdődött. A keresztség és bérmálás által istenfiúi méltóságba emelt keresztény lelket, a szentelése által Istennek lefoglalt áldozópapot a püspökszentelésben a Szentlélek sajátos kegyelme teszi Krisztushoz, az új és örök szövetség főpapjához, tanítójához és pásztorához hasonlóvá. Ezért szólítják meg Isten teremtő, éltető, megszentelő és megerősítő Lelkét Rabanus Maurus érsek (776–856) pünkösdi himnuszával, a Veni, Creator Spiritus kezdetű énekkel.

Ezt követte Erdő Péter bíboros szentbeszéde, melyet teljes terjedelmében olvashat itt.

A főszentelő kézrátételével folytatódott a szentelés szertartása. Az Egyház kézrátétel gesztusával fejezi ki valamilyen kegy, áldás, hatalom, hivatal átruházását. A felszentelő ima alatt a segédkező áldozópapok a szentelendő feje fölé tartották az evangéliumoskönyvet. Az ima szavai teljesítik be a szentség kiszolgáltatását. A főszentelő fohászához végül csatlakoztak a püspökök.

Az újonnan szentelt ezután a főszentelő elé térdelt, a fej megkenése következett. Ez a gazdag előtörténetű és bibliai alapú gesztus ugyan nem lényegi eleme a szentség rítusának, de nagyban hozzájárul a szertartások emelkedettségéhez, kifejező erejéhez.

Az evangélium szüntelen hirdetése, hűséges megőrzése és változatlan továbbadása az apostolutódok legfőbb feladatai közé tartozik – ezt hivatott jelképezni az evangéliumoskönyv szerepeltetése a szentelés liturgiájában, valamint átadása a megkenés szertartása után.

A főszentelő ezután gyűrűt húzott az új püspök jobbjának gyűrűsujjára. Ahogy a házasság szertartásában a gyűrű a teljes embert követelő elköteleződés, a szeplőtelen hűség jelképe, úgy a püspöki gyűrű Krisztus és az Anyaszentegyház jegyesi kapcsolatának záloga.

A szertartás folytatásában a főpapi jelképeket kapta meg az új püspök: az apostoli hatalommal való felruházást megjelenítő püspöki süveget, a pásztorbotot mint a lelkipásztori küldetés ősi és beszédes jelképét. Az utolsó mozzanat a székfoglalás, mely az új püspök főpapi, tanítói és kormányzói tekintélyének végső szimbóluma, egyszerre idézi meg előttünk a tanítómesterek katedráját és a bírók ítélőszékét.

Amint az újonnan felszentelt püspök a jelképes békecsókkal közösséget vállalt az őt felszentelő apostolutódokkal és az általuk megjelenített teljes püspöki kollégiummal, az ordinariátus papjai fejezték ki engedelmességüket és tiszteletüket. Majd kezdetét vette az Eucharisztia liturgiája.

Ekkor az újonnan felszentelt püspök átvette a főcelebránsi szerepet a főszentelőtől. A szentmise végén felhangzott a Te Deum, miközben az új püspök két szentelő püspök kíséretében végigvonult a templomon, áldást osztva.

A teljes beszámoló megtekinthető a Magyar Kurír oldalán.

Szöveg: Trauttwein Éva/Magyar Kurír, fotó: Merényi Zita

Nyíregyházi Egyházmegye

püspökszentelés, Berta Tibor
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert