Az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra emlékezve – korhű dokumentumok a Nyíregyházi Egyházmegye Levéltárából 1.

Az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra emlékezve – korhű dokumentumok a Nyíregyházi Egyházmegye Levéltárából 1.

Görögkatolikus vonatkozású korhű dokumentumokat mutatunk be az 1938-ban rendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal kapcsolatban a Nyíregyházi Egyázmegye Levéltárából, hogy méltóképp készülhessünk a szeptemberi budapesti kongresszusra.

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára2021. május 3. 21:00

Jelen dokumentumban Miklósy István (1857–1937) megyéspüspök a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus fontosságáról, valamint az előkészítő intézkedésekről tájékoztatja egyházmegyéje papságát. A főpásztornak ez volt az utolsó, körlevélben megfogalmazott rendelkezése.


A Hajdúdorogi Egyházmegye nagyon tisztelendő papságának

1. – 1937.

 

895–1937. sz. Az eucharisztikus év előkészítése

 

I. A legközelebbi, 34. eucharisztikus kongresszus 1938-ban Budapesten lesz. Hozzánk jönnek, nálunk gyűlnek össze akkor a földkerekség minden tájáról a katolikus hívek százezrei az Oltáriszentségben élő Krisztus Királynak hitvalló imádására, hogy velünk együtt legalább megközelítőleg viszonozzák ezzel az Üdvözítő isteni szeretetét, és áldásában részesedjenek. A folyó évi május 23-án kihirdetendő szentév egybeesik az első nagy királyunk, Szent István halálának 900. jubileumi esztendejével.

Az Eucharisztiának testületi, liturgikus és magános imádása s a gyakori szentáldozás szokása az egyház keleti részében is visszanyúlik az apostolok koráig. Szent István király pedig nemcsak azért a miénk, mert magyarok vagyunk, hanem főleg azért, mert – amint azt 1922. évi körlevelemben hangsúlyoztam – Bulcsú és Gyula magyar vezérek Konstantinápolyban Theofilakt pátriárkától fölvevén a keresztséget, több görög szerzetest és világi papot hoztak magukkal Erdélybe, ahol sok más magyarral együtt Sarolta, Gyula vezér leánya, később Géza fejedelem felesége és Szent István anyja, szintén megkeresztelkedett, s azután a keresztény vallás terjesztését Magyarországon elősegítette. A veszprémvölgyi apácák részére Szent István által kiállított görög alapítólevél, az ikonosztázion képcsoportját feltüntető koronázási palást szintén azt hirdeti, hogy első szent királyunk keleti egyházi légkörben nevelkedett s élt mindaddig, amíg az akkori világpolitikai viszonyok Gézának és Szent Istvánnak a nyugati keresztény hatalmakhoz való közeledését, országunk vélt jobb sorsa érdekében, szükségessé nem tették.

Ma, amikor a kommunizmus, a marxista szocializmus nyíltan istentagadást és egyházgyűlöletet merészel terjeszteni az eddig hagyományosan vallásos köznép körében is, kétszeres kötelességünk minden kedvező alkalmat felhasználni a hitélet mélyítésére. Azért elnökletem alatt megalakítom az egyházmegyei központi jubiláris bizottságot székeskáptalanom tagjaiból. Ügyvezető igazgatóul Melles N. Géza kanonokot, a hitbuzgalmi egyesületek e[gyház]m[egyei] igazgatóját, jegyzőül dr. Papp György püspöki fogalmazót nevezem ki. A lelkészkedő papság köréből a központi bizottságot majd a helyi szervezetek magalakulása után fogom kiegészíteni.

II. Elrendelem, hogy alakuljon meg minden anyaegyházban és templomos filiában a helyi lelkész elnökletével a szentévi bizottság a kettős jubileumi ünnepségek előkészítése s a hívek állandó buzdítására, hogy a Budapesten tartandó ünnepségeken minél nagyobb számban jelenjenek meg. Ott, ahol a Katolikus Akció már szervezve van, ebből – ahol pedig az még hiányzik, az egyháztanács, illetve az iskolaszék tagjaiból s a hitbuzgalmi egyesületek tisztikarából – kell a bizottságot összeállítani. A bizottság megalakulásáról a lelkész urak a tagnévsornak s a munkabeosztás kimutatásának melléklésével, hozzám szóló jelentéseiket folyó évi május hó 31-ig az ügyvezető igazgatóhoz küldjék be.

Az egyházközségi bizottságok kötelesek lesznek a jubileummal kapcsolatban a folyó év őszén vagy a jövő év tavaszán eucharisztikus népmissziókat előterjeszteni és azok sikerét biztosítani. Erre vonatkozólag az ez irányú kérvényeknek beérkezése s a Nagy Szent Bazil Renddel való tárgyalásom után fogok intézkedni. A helyi bizottságok feladata lesz a híveket, köztük a szülők beleegyezésével az ifjúságot a budapesti felutazásra buzdítgatni, s azt lehetővé tenni, amire különben az Actio Catholica orsz[ágos] elnöksége már nagy vasúti kedvezményt eszközölt ki. Kötelességük lesz a kettős szentév emlékének megörökítéséről gondoskodni. Ott, ahol e célból nagyobb emlékművet, árvaházat, népházat, iskolát, templomot, oltárt stb. emelni nem lehet, legalább egy templomi szentkép, Szent István-kép, körmeneti zászló vagy más ilyen emléktárgy szereztessék be a hívek közadakozásából. – Az egyházközségi bizottság dolga lesz, hogy a budapesti ünnepségeken a hívek lehetőleg díszes külön zászló alatt, a maguk sajátos népviseletében jelenjenek meg minél nagyobb tömegben. Általában feladata lesz minden lehetőt megtenni az ünnepségek sikere és fényének emelése érdekében. Támogatni kell a lelkész-elnököt a megyéspüspöki rendeletnek pontos végrehajtásában. Részletes programokat az Actio Catholica fog adni. A helyi bizottságokban helyet kell biztosítani a hitbuzgalmi egyesületnek, a Jézus Szíve Szövetségnek, a Szívgárdának, Rózsafüzér-társulatnak stb. egy-egy képviselőjük beválasztásával. A kántortanítók, tanítók, kántorok, egyházgondnokok ebben a munkában tevékenyen működjenek együtt a lelkészekkel. Minden életrevaló, hasznos tervet közöljenek az e[gyház]m[egyei] közp[onti] bizottsággal.

III. A ker[ületi] esperes urak alakítsák meg kerületenkint az ő elnökletük alatt az espereskerületi jubileumi előkészítő bizottságokat. A bizottság tagja a kerületnek minden egyes lelkésze s ezeknek 1-1 világi híve. Ha a bizottság jónak látja, más tagokat is felvehet. Kötelessége lesz a kerületi eucharisztikus gyűlést megszervezni, a kerületben szükséges missziók stb. ügyét megbeszélni, sikerük javára mindent megtenni, amit lehet, a budapesti orsz[ágos] ünnepségekre esetleg kerületi zarándoklatot, ifjúsági csoport felvonulását szervezni.

A ker[ületi] bizottságok megalakításáról f[olyó] évi május 31-ig tegyenek jelentést hozzám az ügyvezető e[gyház]m[egyei] igazgató útján. Folyó évi október havában a kerületben rendezendő ünnepségekről összefoglaló kimutatást és jelentést készítsenek, amelyeket szintén az ügyvezető igazgatóhoz kell beküldeni.

A kongresszusi búcsúkat majd alkalmas módon közölni fogom a n[agyon] t[isztelendő] papsággal s általuk a hívekkel. Nemsokára árusításra kerülő jelvényeket a bizottsági tagok valamennyien s a többi hívek minél többen hozassák meg lelkészeik által, s egész éven át viseljék. A világkongresszus levelezőlapjainak használatát s az emlékképeket ismerőseik közt terjesszék.

A hazánk trianoni határain kívül élő rokonaik és ismerőseiknek szintén ajánlják különösen a budapesti ünnepségeken való részvételt. Azok címeit az e[gyház]m[egyei] ügyvezető igazgatóval közöljék, hogy az országos központhoz továbbíthassa.

IV. Végül elrendelem a következőket:

1. F[olyó] évi május 22-én, a világkongresszus ünnepélyes kihirdetésének előestéjén egyházmegyém minden templomában 7 órakor legalább egy negyed óráig szóljanak az összes harangok.

2. F[olyó] évi május 23-án, vasárnap a parokiális Szent Liturgia közben a szószéken olvassák fel a lelkész urak a közös főpásztori körlevelet megfelelő felvilágosítás kíséretében. Az ünnepélyes szentmisére a világi hatóságokat is meg kell hívni.

3. A kongresszus himnuszát iskoláinkban a tanerők, másutt a hitoktatók, minden templomban pedig – ez utóbbi esetben a vecsernye után – a kántorok tanítsák be.

Hogy ez minél könnyebben és jobban sikerüljön, az előkészítő országos bizottság a kongresszusi himnusznak egyhangon való éneklését olcsó gramofonlemezre vétette fel. A gramofonlemezt az egész országban való egyöntetű betanulás céljából a kántorok s a hitoktatók használatára az országos bizottság elnöksége előkészítette. Néhány pengőért beszerezhető az orsz[ágos] bizottságtól Budapestről (IV., Ferenciek tere 7., III. lépcső, I. emelet 8.). – Megengedem, hogy ez a beszerzés az egyház pénztára terhére történhessék.

4. A magyar eucharisztikus népénekek szövegét a nagymélt[óságú] Püspöki Kar revideálta, s az egész ország katolikusai részére egyöntetű éneklésre kötelezőleg előírta. Nekünk, görögkatolikusoknak megvannak a mi liturgikus dallamaink s énekszövegeink, sz[ent]mise alatt ezeket énekeljük. Azonban a Szent Liturgia előtt és után, a prédikációt megelőzőleg és követőleg, az eucharisztikus népénekek is használhatók, amennyiben rítusunkkal megegyeznek.

5. A világkongresszus kihirdetésének napjától, f[olyó] évi május 23-tól kezdve, annak megnyitásáig, vagyis f[olyó] évi december 31-ig minden szentmise végén egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet mondjanak el a lelkész urak a kongresszus sikeréért.

6. Vasár- és ünnepnapokon a parokiális Szent Liturgia végén vagy vecsernyével kapcsolatban délután a lepellel letakart szentségtartóban kitett Oltáriszentség előtt a n[agy]m[éltóságú] Püspöki Kar által előírt imaszöveget kell elimádkozni s azután a szentséggel áldást adni.

A két imatervezetet, amelyek tetszés szerint használhatóak, a Görögkatolikus Élet legközelebbi száma fogja közölni.

A további teendőkre vonatkozó utasításaimat esetről esetre később fogom megadni.

A Krisztus Király szent kegyelmét kérem munkájukhoz, püspöki áldásomat adom mindnyájokra, s vagyok

 

Nyíregyházán, 1937. április 16-án

 

Krisztusban szíves atyjok

István s. k.

püspök

[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára I–1–b. 895:1937]


Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára

Nyíregyházi Egyházmegye

IEC2020, IEC2021, Eucharisztia, korhű dokumentumok, levéltár, NEK1938
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert