Lelki táplálék pünkösdhétfőn

Lelki táplálék pünkösdhétfőn

„Pünkösd a Szentlélek eljövetelének az ünnepe, annak a Szentléleknek, aki azóta, kétezer év óta is itt munkálkodik közöttünk. Sőt, azt is tudjuk, hogy ennek az ünnepnek hármas jelentése is van.” – Pünkösd ünnepéről dr. Ivancsó István atya gondolatait olvashatják.

Szöveg: Ivancsó István, fotó: P. Tóth Nóra2021. május 24. 20:00

Mi, templombajárók tudjuk, hogy mit jelent pünkösd ünnepe: keresztény vallásunk harmadik legnagyobb ünnepe. De akik nincsenek itt, vagy akik nem eléggé vallásosak vagy nem keresztények: kevésbé, vagy egyáltalán nem tudják. A húsvétról még csak-csak tudják, ha a húsvéti nyuszi, a locsolkodás el nem irányítja a figyelmüket, hogy Jézus Krisztus feltámadásának az ünnepe. A karácsonyról is általában ismerős, ha csak a karácsonyfa, a mindenek fölötti vásárlási láz el nem nyomja, hogy Jézus Krisztus születésnapja. Na, de mit lehet kezdeni a pünkösddel? Se pászkaszentelés, se locsolkodás, se karácsonyfa, se ajándékozás nincs – hát akkor mit jelent? Igenis, mi tudjuk: a Szentlélek eljövetelének az ünnepe, annak a Szentléleknek, aki azóta, kétezer év óta is itt munkálkodik közöttünk. Sőt, azt is tudjuk, hogy ennek az ünnepnek hármas jelentése is van.

1. A Szentírásból, Isten tévedhetetlen tanításából tudjuk, hogy a pünkösd a Szentlélek eljövetelét jelenti. Igaz, a pünkösdvasárnapi ünnepi evangéliumból még csak azt halljuk, hogy Jézus megígéri a Szentlelket. „A Lélek ugyanis még nem jött el, mert még nem dicsőült meg Jézus” (Jn 7,39). Megígérte, máskor pedig, többször is beszélt arról, hogy elmegy, hogy elküldje nekünk. Ez pedig a megdicsőülése, feltámadása után valósult meg. Mégpedig ötven nappal, amiből az elnevezését is kapta az ünnepünk. S íme, az apostoli szakasz már világosan erről szól: „Amikor elérkezett pünkösd napja… mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek” (ApCsel 2,1.4). Látványos külső körülmények között kapták meg az apostolok a Szentlelket: szélvész zúgása és lángnyelvek leereszkedése közepette. Hogy bátorságot és erőt adjon nekik az apostoli munkájuk végzéséhez, egyáltalán a Krisztust követő, keresztény életformához. De nemcsak akkor jött el a Lélek! Most is, folyamatosan árad, bennünk is ugyanazt akarja végbevinni és elérni: hogy mi is minél teljesebben megéljük keresztény életformánkat, minél jobban kövessük Jézust. „A lélek ott fúj, ahol akar” (Jn 3,8), de csak oda jut el, ahová beengedik. Ma divatosak a hőszigetelt nyílászárók: hiába fúj kint a szél, nem jut be a házba. A gyertya világít, de csak akkor látjuk a fényét, ha nem rejtik el, nem teszik a véka alá (Mk 4,21). Hát így kell viselkednünk a Szentlélekkel: engedjük be a lelkünkbe megújító fuvallatát és megvilágosító fényét!

2. Pünkösd az egyház születésnapja is. Jézus létrehozta a tizenkettes testületet tanítványaiból, apostolaiból, tanítgatta, nevelte őket. De, jaj, mi lett belőlük?! A szenvedés éjszakáján mindnyájan elhagyták, még a főapostol Péter is megtagadta, bezárkóztak, aztán szétszéledtek, az emmauszi tanítványok is csalódottan mentek haza folytatni a munkájukat. De Jézus nem engedte, hogy így maradjon! Pünkösdkor elküldte a Szentlelket, hogy erősítést, bátorítást, megvilágosítást, megerősítést adjon nekik. A Lélek erejéből elindította az egyházat a világban, amely kétezer év óta is fennáll, és a csalhatatlan ígéret folytán az idők végezetéig fennmarad, mert „a pokol kapui sem vehetnek erőt rajta” (Mt 16,18). Ő pedig, mint egyházának a feje, velünk marad „a világ végezetéig” (Mt 28,20). A születésnapját ünneplő egyházat úgy tudjuk méltóan köszönteni, ha méltó tagjai vagyunk és maradunk. Sőt, egyre méltóbbak: ha előbbre haladunk az Isten iránti és az emberek felé tanúsított szeretetünkben. És ha elfogadjuk a tanítást, amely elsősorban a kinyilatkoztatott tanításban, a Szentírásban érkezik el hozzánk, de az egyház által biztosított és hitelesített számtalan más csatornán keresztül is. Csak ezek legyenek hitelesek, az egyház által garantáltak!

3. A pünkösd az egyház missziós munkájának a kezdete is. Húsvét délutánján azt hallottuk az evangéliumból, hogy Jézus feltámadása után az apostolok „a zsidóktól való félelmükben az ajtókat zárva tartották” (Jn 20,19). Azok az apostolok, akik eddig elbújtak, elzárkóztak, most kitárják az ajtóikat! Valóságosan is, jelképesen is, és elkezdik azt a munkát, amit az Úr rájuk bízott. És ezt a Lélek erejével végzik. Elindulnak „a föld végső határáig” (Mt 28,20), hogy vigyék az evangélium örömhírét, hogy terjesszék Jézus Krisztus tanítását, hogy kereszténnyé, őt követőkké tegyék az embereket. Egyszóval elkezdik azt a munkát, ami ma is feladata az egyháznak, amit ma is végez, és amit az idők végezetéig végezni fog, mert végeznie kell a krisztusi megbízatás alapján. Ebbe a munkába állnak be az apostolok mindenkori utódai, a mai püspökök is, és ebbe kell nekünk is beállnunk, mint Krisztust követőnek, keresztényeknek, akik keresztelésünk óta viseljük ennek feladatát. Ugyanakkor örülhetünk annak, hogy az egyház kétezer éve elkezdődött missziós tevékenysége ma is élően, elevenen jelen van közöttünk, segíti a keresztény életünket, hogy minél méltóbb követői lehessünk a mi Urunknak.

A pünkösd, a Szentlélek eljövetelének ünnepe így hármas ünnep számunkra. Mert ünnepeljük a Szentlelket, illetve az eljövetelét, ünnepeljük az egyház születésnapját és ünnepeljük az egyház missziós munkájának elindulását. Kérjük a vigasztaló, megvilágosító, megerősítő Szentlelket, hogy tegye minél méltóbbá és teljesebbé az ünneplésünket! Ámen.

Szöveg: Ivancsó István, fotó: P. Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye

lelki táplálék, pünkösd, ünnep, elmélkedés




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert