Szeretetből szolgálni – Az Egyház karitatív tevékenységéről rendeztek tudományos konferenciát

Szeretetből szolgálni – Az Egyház karitatív tevékenységéről rendeztek tudományos konferenciát

A Katolikus Egyház szociális tevékenységéről rendeztek konferenciát május 26-án az esztergomi Szent Adalbert Központban. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő programjaihoz kapcsolódó rendezvény előadói az Egyház karitatív szolgálatának történetét, teológiáját, küldetését, széles körű tevékenységét, jelentőségét, a szociális ellátórendszerben betöltött szerepét mutatták be.

Szöveg: Baranyai Béla, fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír2021. május 28. 05:20

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 114 napja íródott

A nemzetközi tanácskozást a Katolikus Karitász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Vallás és Biztonság Kutatóműhelye, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Az Igazságos Háborútól a Béke Filozófiájáig Kutatócsoportja szervezte.

A konferenciát Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg. „A segítő szeretet mindig különlegesen jellemezte a kereszténységet. Teréz anya idejében India összlakosságának 2%-át tették ki a keresztények, ám a szociális ellátásnak mintegy 40%-át vállalták magukra.” A karitatív szempontok ugyanakkor már a korai Egyház életében jelen voltak. Szent Pál apostol azzal korholta a híveket, hogy a lakoma során különbséget tettek a közösség tagjai között. Ebben az időben még nem vált el teljesen egymástól az eucharisztikus és a szeretetlakoma. Ugyanakkor már az első századtól megjelent egy másfajta étkezés, az agapé, amikor a keresztény közösség tagjai gyűltek össze. Ennek során élelmiszert küldtek a rászorulóknak. A keresztény közösség tagjai tudták, ki a beteg, az idős, kinek van szüksége segítségre. A vendégszeretet kötelezettsége szintén fontos karitatív feladat volt. Az első század során egy zsidó vándor a helyi közösség tagjait kereste fel, hiszen csak így kaphatott megfelelő, kóser ellátást. A kereszténység elterjedésével a 3. századtól a püspökök feladata lett a szegényekről való gondoskodás, de e mellett megjelent a betegellátás is.

„Tekintsük az eucharisztikus kongresszust alkalomnak arra, hogy ebből a szeretetből megmutassunk valamit, ez is erősítse közösségeink összetartozását, ez is fejezze ki, hogy az a forrás, amit az Eucharisztiából kapunk, éltető vízzel árasztja el egész környezetünket” – zárta köszöntőjét Erdő Péter bíboros.

Peter Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma prefektusa Krisztus szeretete sürget minket címmel tartott előadást. XVI. Benedek és Ferenc pápa is középpontba helyezte Isten irgalmas szeretetének bemutatását. A Szentháromság egymás iránti szeretete mintegy átsugárzik az Egyházra, ez jelenik meg a Karitász különféle tevékenységében. Ez ugyanakkor nagy felelősséget is jelent – hangsúlyozta a bíboros.

[...]

Klaus Baumann, az Albert Ludwig Egyetem professzora a Karitász teológiájáról beszélt, majd Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára Szegénygondozás az Egyház történetében címmel tartott előadást. „Íme egy szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta őt.”

Ujházi Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa az Egyház hármas – megszentelő, tanító és kormányzó – küldetésének a karitatív szeretet szolgálatában betöltött szerepéről szólt. 

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Katolikus Karitász elnöke a magyar Katolikus Karitász működési kereteiről és súlyponti területeiről beszélt.

Az MKPK égisze alatt működő Katolikus Karitász minden eszközével a felebaráti szeretet előmozdításán dolgozik. Munkája során a különféle kommunikációs eszközöket is igénybe veszi. „Tevékenységét a fenntartható fejlődés, a szegénység minden formájának felszámolása, a jogokhoz való egyenlő hozzáférhetőség biztosítása, a globális szolidaritás építése, a szükséget szenvedők érdekképviselete jegyében végzi.” Kiemelt feladatának tekinti a mélyszegénységben élők és a kisebbségek megsegítését, a fogyatékkal élők támogatását, a roma közösség felzárkóztatását. Logisztikai központjai révén lehetősége van egy esetleges természeti katasztrófa esetén a gyors segítség biztosítására. Önkénteseinél a képzés mellett a lelki feltöltődésre is nagy hangsúlyt helyez.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár az egyházak és a Kormány együttműködéséről szólva rámutatott, hogy a Karitatív Tanács szervezeteinek nagy része egyházi működtetésű. A Katolikus Karitász minden olyan esetben rendelkezésre állt, amikor kormányzati szinten segítették a rászorulókat. Így volt ez a járvány idején is.

További előadók, fotók és a teljes beszámoló megtekinthető ITT.

Szöveg: Baranyai Béla, fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír

Nyíregyházi Egyházmegye

Karitász, konferencia
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert