Nézzétek a mezők liliomait! – Keresztes Szilárd püspök atya gondolatai Pünkösd utáni 3. vasárnapon

Nézzétek a mezők liliomait! – Keresztes Szilárd püspök atya gondolatai Pünkösd utáni 3. vasárnapon

A Nyíregyházi Egyházmegye új lelkiségi sorozatot indít honlapján. Keresztes Szilárd nyugalmazott püspök atya egy-egy időszerű prédikációját tárjuk az olvasóink elé. A sorozat harmadik része Pünkösd utáni harmadik vasárnapról szól. Fogadják szeretettel!

Dr. Keresztes Szilárd nyugalmazott megyéspüspök2021. június 13. 06:00

Elsőáldozás; Mt 6,22-33

Jézus szavaiban megszépül az egész teremtett világ, ő együtt lát mindent, az eget a madarakkal, a földet teli virággal, tavasz, üdeség, báj árad mindenből. És látja mindezekben és mindezek fölött az embert, aki hálás szívvel örül a szép világnak. Így lát ő öröktől fogva mindent, titeket is, gyerekek.

Hát nézzétek a mezők liliomait, nézzétek az ég madarait! Milyen szépek, milyen csodásak, hogy gondozza az Isten őket, de ti becsesebbek vagytok ezeknél. Nézzétek az ég madarait, vidámak, pajkosak, elevenek, mint a gyerekek. Így jöttetek most menyasszonyi fehérben, vagy feketében, fiatal-öregen, nyakkendősen. Ma ti vagytok a legszebbek, a legkedvesebbek, ma ti csináltatok ünnepet nekünk. Nézünk titeket, rajtatok látjuk, milyen szép az élet.

Ti vagytok a legkedvesebbek szüleiteknek. Nekik köszönhetitek, hogy a világra jöttetek, hogy vállalták a fáradságot, az áldozatot értetek és veletek. Küszködtek veletek, mérgesen néztek rátok, amikor rosszak voltatok, megbocsátottak, amikor bocsánatot kértetek. Ők mindig tudtak adni, szeretni, ajándékozni. Ti vagytok a legbecsesebbek szüleiteknek, mert azon túl, amit minden jó gyerek megkap a szüleitől, ti kaptatok valami többet, azt, hogy megtanultatok ujjatokkal keresztet rajzolni magatokra. Aztán elmondtátok az első imádságot, és most már eljutottatok oda, hogy meg tudtátok ismételni azt a fogadalmat, amit a keresztségben még csak nem is hallottatok. Eljutottatok oda, hogy elmondtátok a hitvallást. Szüleiteknek köszönhetitek, hogy vallásosan neveltek titeket. Nekik köszönhetitek, hogy eljött ez a nap.

Ebből látszik, milyen fontosak vagytok az ő számukra, mert a születésében, növekedésében, elsőáldozásában, aztán házasságkötésében, élete egész útján mindig a gyermek a szülők vizsgadolgozata. A szülőt a gyermekről lehet megismerni. A szülő nevelői felelőségének a fokmérője az, hogyan és mikor találkozik a gyermek az Istennel, az egyházzal. A szülői szeretet igazi mércéje nem az, hogy milyen szép ruhába öltözteti vagy milyen finomságokkal eteti gyermekeit. Ezt a mező is megteszi a liliomokkal, ezt a madár is megkapja a madártól. Az embernek mást kell kapnia az embertől, legfőképpen szüleitől.

Ezeknek a szülőknek drágák voltak a gyermekek, mert a legtöbbet, a hitet, a vallást, az áldozást akarták ajándékozni nekik. Bárcsak lenne sok szülői fáradságuk vigasztalása, áldása ez a nap! Bárcsak a gyermek elsőáldozó szépségében, ártatlanságában, minél tovább gyönyörködhetnének a szülők! Bárcsak úgy őrködne fölöttük a szülői szeretet, hogy ennek az ártatlan gyermeki napnak majd a folytatása, a kiépítése legyen a hosszú boldog emberi élet! Isten áldja a szülőket, akiknek ők kedvesek voltak, és Isten áldjon minden szülőt, akiben a felelősség, a lelkiismeret azt is diktálja, hogy gyermekét Istennek nevelje.

„Nézzétek a mezők liliomait, nézzétek az ég madarait!” Gyerekek! Most ti vagytok a mezők liliomai, és ti vagytok az a mező, az a szántóföld, amelyen az elsőáldozó ruhátok, és lelketek szép lilioma kinyílott. Ez a föld az egyház. Mert a szülői családon kívül az Isten egy másik családot is teremtett nekünk. Mi az Isten családja, háza népe vagyunk. Ennek a családnak a feje a Mennyei Atya. Ennek a családnak a vezetője, és irányítója a Megváltó Jézus Krisztus. Ebben a családban a lelket, az életet a Szentlélek Úristen biztosítja. A Szentháromság egy Isten vezetésével az Isten egyházában kell mindnyájunknak egybenőni egyetlen családdá.

Úgy vagyunk ezzel is, mint az otthoni családdal. Amikor megszülettünk még nem értettük, hogy szerető felnőttek vesznek bennünket körül. Még nem tudtuk, hogy akiktől enni kapunk, azoktól szeretetet, nevelést, élettapasztalatot is várunk. Beleszülettünk az egyház közösségébe is, amely itt Perén és Ináncson is él, abba az egyházba, amelynek tagja minden görög katolikus magyar ember, és beleszülettünk egy nagy családba, amely az egész világon levő keresztényeket egybefogja. Ebbe a családba folyamatosan kellett belenevelődnünk.

Ti, gyerekek, most már tudjátok, hogy nemcsak a saját gyerekszobátok ad otthont, de otthonotok ez a templom is. Megtanultátok, hogy nemcsak szüleitek őrködnek felettetek, hanem hogy az egyházban minden felnőtt ember, a Krisztustól kapott felelőséggel mindenekelőtt a papok azok, akik ebben a családban majd nevelnek titeket.

Megtanultátok azt is, hogy ennek a családnak, a keresztény hívek egész világra kiterjedő családjának, Krisztus után a római pápa a feje. Éppen ezért külön is öröm lehet számotokra, hogy a pápának a különleges küldötte, Francesco Colasuonno érsek úr is velünk imádkozik ezen a szentmisén. Rómától Peréig hosszú az út repülővel meg autóval. De Perétől Rómáig, vagy Rómától Peréig nagyon rövid, mert lélekben, az igazságban, a szeretetben, az egyház hűségében mi mindnyájan közel vagyunk egymáshoz.

Gyerekek! Ti fontosak vagytok az egyháznak, és ez az egyház mi vagyunk. Ti fontosak vagytok az egyház jövőjének, mert pár év múlva majd ti lesztek a felnőttek. Ti fontosak vagytok azoknak, akik a gyermekek sorsában nemcsak a család jövőjét, de az egyház jövőjét is látják. A mai nap a mezők liliomának szépségével tündöklik, mert azt mutatja, hogy az itt élő emberek, az itt élő szülők, a felnőttek gondolnak arra, hogy holnap is állni kell ennek a templomnak, hogy évek múlva is kellenek olyan szülők, akik gyermeket hoznak ide kereszteltetni, elsőáldozásban részesíteni.

Áldja meg az Isten azokat a szülőket, keresztszülőket, papokat, akiknek a közreműködésével az Isten az ő családjának, az egyháznak a jövőjét építi! Ti vagytok a mezők liliomai, az ég madarai, és ti mint ártatlanok most mindenkinél fontosabbak vagytok az Istennek. Jézustól azt tanultuk, hogy aki nem lesz olyan, mint a gyermek, az nem megy be az Isten országába (vö. Mt 18,3), hogy aki nem tud olyan boldogan közeledni az Istenhez, mint ahogy ti közeledtek az elsőáldozáshoz, aki nem tudja teljes lelkével keresni Isten országát és annak igazságát, és ennek kedvéért nem tud mindenről elfelejtkezni, az nem megy be az Isten országába. Ez a gyermeki ártatlanság a mi vigaszunk.

Bizony, mi is voltunk gyerekek. Tudtunk játszani is, nem csak robotolni, tudtunk nevetni is, nem csak gonoszkodni. Őszintébb volt az imádságunk, tisztább az életünk. Mi minden történt azóta! Mindnyájan magunk tudjuk lelkünkben. De az Isten előtt nem történt semmi, az Isten szeretete nem változott, mert Istennek mi mindnyájan gyermekek vagyunk, kicsik, gyámoltalanok, ügyetlenek, rosszalkodók, de gyermekek! Mennyei Atyánk, „aki fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is” (Mt 5,45), az Isten Fia, aki nem a jókat jött hívni, hanem a gonoszokat, hogy megtérjenek (vö. Mk 2,17), a jó pásztor, aki nem a kilencvenkilencre gondolt, hanem az eltévedt századikra (vö. Lk 15,4-78), az Isten, bármi történt is életünkben, így lát minket, mint ártatlanokat, mint gyermekeket, akik hozzá tartoznak. Ő mindig keres, és meg is talál minket.

Az elsőáldozás ünnepsége, a gyermekek tisztasága és öröme erősítsen meg bennünket abban a boldog hitben, hogy gyermekei vagyunk Istennek, hogy az Isten szeretete, az ő szeretetének mindenható ereje soha el nem hagy, mert ez a szeretet velünk lesz mindörökké.

Pere, 1989. június 4.

 

Dr. Keresztes Szilárd nyugalmazott megyéspüspök

Nyíregyházi Egyházmegye

Keresztes Szilárd püspök prédikációi




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert