A nyírpazonyi Istenszülő oltalma görögkatolikus templom búcsúját tartották szeptember 26-án. Az egyházközség új közösségi térrel gazdagodott: a felújított épületet, a Szent Miklós Görögkatolikus Közösségi Házat a búcsúi Szent Liturgia után adták át, Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök szentelte meg. Az ünnepi alkalmat megtisztelte jelenlétével dr. Varga Judit igazságügyi miniszter, dr. Seszták Miklós kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője, valamint Gaal Gergely miniszteri biztos is.
„Haszontalan szolgák vagyunk, te tégy jobbá, Úr Jézusunk. Tedd szentté a családunkat, egyesítsd szétszórt nyájadat. Add, hogy másokat szolgálva együtt jussunk országodba!” – kezdődik az ima azon az imakártyán, melyet a nyírpazonyi görögkatolikus templom búcsúi ünnepe után kaptak kezükbe a jelenlévők. A szétszórt nyáj egyesítésére vonatkozó kérés meghallgatásra talált most a pazonyi közösségben.
A templommal szemben egy olyan teret nyitottak meg szeptember 26-án, ahol a csigacsináló körök, a bibliaórai találkozások mellett helyet kaphatnak az átutazó zarándokok is, de akár a település további közösségi csoportjai is – felekezettől függetlenül. Közvetlenül a ház elkészülte után – a szükségállapotra való tekintettel – már menedékként is szolgált egy családnak átmeneti szállásként. („Másokat szolgálva együtt jussunk országodba.”)
A felújított épületet az Istenszülő oltalmába ajánlott görögkatolikus templom búcsúi Szent Liturgiáján szentelte meg Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök.
A főpásztor ünnepi szónoklatát Jézusnak a kereszten elhangzó szavaival indította: „Nézd, ez a te anyád, nézd, ez a te fiad.”
A Jánoshoz és a Szűzanyához intézett mondatot komolyan véve „az egyház mindig is magáénak érezte ezt az üzenetet. János az apostolokkal együtt úgy tekintett a Szűzanyára, mint édesanyjukra.” Mária pedig mint gyermekeihez fordult hozzájuk, s a rá tekintőkért gondoskodó szeretettel van egészen napjainkig – hangoztatta Ábel püspök.
Változó történelmünk során a Szűzanya iránti tiszteletünk nem változott, s sokan tapasztalhatták már meg az Istenszülő oltalmazó szeretetét. Nem véletlen tehát, hogy fennmaradt a Szűzanya oltalmának tisztelete – magyarázta a püspök atya, hiszen tudjuk, érezzük: „nem vagyunk magunkra hagyva, van égi pártfogónk. Mária meghallgatta Jézus szavát: nézd, ez a te fiad. Így kell nekünk is meghallgatni Jézus szavait: nézd, ez a te anyád” – vonta be jelenlévőket a párhuzamba, az üdvtörténet aktív cselekvőivé hívva őket.
A Szent Liturgia végén a házigazda, Grunda János parókus atya a szentély falán látható „Szűz a jellel” ikonográfiájú ikon hű másolatát ajándékozta a búcsúi szertartást végző hierarchának, valamint az ünnepi alkalmat családjával együtt megtisztelő dr. Varga Judit igazságügyi miniszternek.
Az oltár körül főpásztora mellett szolgált dr. Papp Tibor főhelynök atya, Szabó Tamás pasztorális helynök atya, dr. Obbágy László kerületi esperes atya, dr. Kruppa Tamás, Monostori Marcell, dr. Soltész János, dr. Soltész Mihály, Grunda Dávid, Tálas Mihály atya, valamint jelen volt dr. Mosolygó Marcell atya, Molnár Zoltán atya is.
A közösségi ház megszentelését a nyíregyházi megyéspüspök végezte, Grunda János atya, valamint Gánicz Tamás diakónus atya, irodaigazgató segédletével.
A szertartás után köszöntőt mondott dr. Varga Judit igazságügyi miniszter, aki gróf Széchenyi István gondolatával kezdte szavait: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” Majd felidézte a helytörténeti adatok segítségével Nyírpazony görögkatolikusainak háromszáz éves történetét, hogyan munkálkodtak a templom és a közösség folyamatos alakításán. Fizikailag és lelkületében is épült, erősödött az itt élők hite, összetartozásuk. Így vonatkoztatta a legnagyobb magyar szavait a nyírpazonyi közösségre.
„Úgy érzem magam, mint aki hazajött” – kezdte köszöntőjét dr. Seszták Miklós kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője. Örömmel mondta el a búcsúi közösségnek, hogy a pazonyi templomot dédapja építtette. Különleges dolog részt venni valaminek a felépítésében, s „önök itt mind építenek valamit: közösséget, hitet, a falujukat, az országot” – szólította meg a közösség tagjait. Végül Antoine de Saint-Exupéry imájával kért erőt ehhez a mindennapi munkálkodáshoz: „Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz.”
A Magyar Falu Program képviseletében Gaal Gergely településfejlesztésért felelős miniszteri biztos közvetítette dr. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos üdvözletét az ünneplő közösségnek. Majd arról a 2019-ben indult Magyar Falu Programról beszélt, melynek köszönhetően a most átadott közösségi ház is megújulhatott, s melynek célja hogy támogassa az ötezer lélekszám alatti településeket annak érdekében, hogy „kis településen élni ne jelentsen hátrányt ma Magyarországon” – mint mondta. A magyar vidék a magyarság és a keresztény Európa jövőjének letéteményese, ezért erősíteni kell az élő, gyarapodó közösségeket.
Dubay László Nyírpazony nagyközség polgármestere szerint a Szent Miklós Görögkatolikus Közösségi Ház felirat alá egy másik táblát is fel lehetne függeszteni: „ez az épület a bölcs és helyes döntéseknek, a kitartásnak, a bizalomnak és a lehetőségnek a szimbóluma.” Üdvözölte a pályázati lehetőségeket, köztük a Magyar Falu Programot, s hogy a település látványosan fejlődik, és elmondta, hogy korábban nem voltak ilyen volumenű fejlesztések, melyek ezidőtájt zajlanak a településen – jelenleg tizenkét projekt fut Nyírpazonyban. De az épületek, melyek a gazdáikat is tükrözik, nemcsak téglából állnak, kötőanyag is kell hozzá, a hit, szeretet és az őszinte együttérzés a kötőanyaga is – zárta gondolatait.
Levéltári adatok tanúsága szerint Nyírpazony településen már 1699-ben létezett parókia. Első temploma még fából készült, a következőt azonban már vályogból építették, és 1766. május 7-én szentelték fel. Az 1822-es egyházlátogatás adatai szerint a templom régi ikonosztázionját renoválták, 1816-ban kívül-belül felújították, tornya fából épült.
1903-ban kifestették, de az 1910-es leltár zsindellyel fedett, omladozó állapotú, vályog- és téglafalazatú templomként írja le. Az évtized végén már gyűjtöttek az új templom építésére. A munkálatok csak 1930-ban kezdődtek, 1935. október 20-án szentelték fel. A 20. század második felében kívül-belül többször megújították. Az ikonosztázion (képállvány) 2016-ban a kispapok kápolnájából került templomba.
Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 | |
7 | 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 | 17 |
18 | 19 |
20 |
21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 |
27 |
28 | 29 | 30 | 31 |