Százéves jubileumot ünnepeltek Nyírbátorban

Százéves jubileumot ünnepeltek Nyírbátorban

2021. október 23-án ünnepli a nyírbátori görögkatolikus közösség alapításának 100. évfordulóját. Az alapítás centenáriumának alkalmából a közelmúltban dr. Keresztes Szilárd emeritus püspök atya celebrált Szent Liturgiát. A jeles alkalom kapcsán a Nyírbátori Görögkatolikus Egyházközség történtéről Kiss Zsolt parókus atya írt összefoglalót.

Szöveg: Kiss Zsolt, fotó: Nyírbátori Görögkatolikus Egyházközség2021. október 15. 13:20

Már évszázadokkal ezelőtt több, nagyobb létszámú görögkatolikus közösség élt Nyírbátor környékén. Az iparosodással egyre többen költöztek be a városba. A hívek már az 1800-as évek végén a Munkácsi püspökhöz fordultak templom és parókia építés miatt, így a püspökség egy telket is vásárolt a híveknek. De ide éveken keresztül nem épült semmi, így a város 1910-ben egy óvodát épített a telekre. 1912-ben megalapították a magyar Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegyét. Miklósy püspök a Nyírvasvári segédlelkészt bízta meg Nyírbátor papi ellátásával. A lelkész azonban nem járt ki rendszeresen liturgiát végezni betegség miatt, így már 1918-ban a kb. 1200 lelkes nyírbátori közösség kérte önállósulását, de nem történt meg. 1921-ben Nyírcsászárihoz került Nyírbátor. Kozma János ottani parókus és Baloghy László nyírbátori jegyző felkarolta a híveket, így 1921. október 23-án Kovács Antal főgondnok lakásán kimondták az önálló egyházközség megalakulását, melyet a püspök jóváhagyott. Először Kupár Lajos segédlelkész működött itt mintegy 6 hónapig.

1922. nyarán ÁRKOSY ISTVÁN tanulmányvégzett hitoktatót küldte ide a püspök. Lelkesen elindult a gyűjtés, házról házra jártak és keresték fel a híveket. Prédikáló körutakon év végéig 84 ezer koronát gyűjtöttek. 32 civil munkatárs indult el az országban gyűjteni templomra parókiára. Közben az Országos Földrendező Bizottságtól 1900 négyszögöl telket kaptak a mai vasútállomás háta mögött. 1924-ben pappá szentelték Árkosy Istvánt, majd szervezőlelkésszé nevezték ki. Nagy vita volt: hol legyen a templom, iskola és parókia? Ugyanis sokan nem akarták a vasút mögötti telekre a templomot. Végül a kapott telket eladták és a mai templom-parókia telkét vették meg. 1927-ben állami támogatással felépült ide az iskola és tanítói lakás. Itt alakították ki a 16x6 méteres iskola kápolnát is. 1928-ban 530 kg-os harangot is vettek. A kápolna egyre szűkebb lett, így 1932. 04. 24-én letették a mai templom alapkövét.

Az akkori Görögkatolikus Szemle így számolt be róla: „Legcsodálatosabb az egészben az volt, hogy nemcsak a görög katolikusok adakoztak. Reformátusok, zsidók egyaránt kivették részüket. Maga a református pap is adakozott. A zsidó pap 20 pengőt adott a templom építésére. így gyűlt össze kb. 12000 pengő. 1932 tavaszán vette kezdetét az építés. Minden épkézláb ember részt vett a munkában... A templom alapzatát s kb. egy méter magas­ságig a falat ingyen munkások rakták fel... A vasablakok közül kettőt egy nyírbátori zsidó vaskereskedő ingyen ajándékozott a templomnak...” (A templom tervezett költsége 27.000 pengő volt.)

A templom rekord gyorsasággal elkészült, 6 hónap múlva, október 30-án felszentelték. Sajnos a betonkoszorút kihagyták, így a falak repedeztek, s később vissza kellett bontani és újjáépíteni a templomi falakat és tetőt. Tíz év kellett Árkosy atyának és volt templom, iskola és parókia a közösségnek. 1946-ban Debrecenbe küldte a püspök parókusnak.

HUDÁKY ALADÁR debreceni segédlelkész érkezett ide 1946. áprilisában. Újjászervezte a közösségeket: 225 tagú lett a Rózsafüzér Társulat, focicsapat alakult, 1947-ben 3 osztály és 3 tanító lett az iskolában. (addig 1 volt) 1948-ban a templom belsejét freskókkal festették ki. Sajnos az iskolát, tanítói és gondnoki lakást 1949-ben elvették és államosították. Mélységes fájdalom volt, hogy a híveknek épült iskolába lábukat sem tehették be évtizedekig. 1955-ben Nyírbogátot kapta meg „Ali atya”, s ott mégis 1959-ben a legnehezebb időkben templomot épített. Nagy lelki támasz volt a híveknek a nehéz kommunista időkben. Majdnem 45 év nyírbátori szolgálat után 1990-ben nyugdíjazásakor így köszönte meg munkáját Keresztes Szilárd püspök Úr:

„A háború utáni nehéz esztendők hiányai, az elnyomás évtizedeinek nehézségei sok keresztet jelentettek, de a nyírbátori egyházközség nem csak átvészelte a nehéz időket, hanem közben példásan fejlődött. A legutóbbi években figyelemre méltó volt a hitoktatás fellendülése az iskolákban is és komoly reménység a nyírbogáti közösség fejlődése is, mely talán hamarosan önálló egyházközséggé válhat.”

JEVICZKI FERENC parókus 1990-ben gyorsan belekezdett a munkába. A hitoktatásra különösen figyelt. Rendkívüli öröm volt, amikor 1992-ben majd 2 évi küzdelem után visszaszerezte a templom mögötti iskolát, tanítói és gondnoki lakást 43 év után. Ferenc atya a visszakapott épületből parókiát és egyházközségi épületet alakított ki. Újjászületett az épület 1995-ben. 1996-ban a nyírbogáti templomot kezdte kifestetni és a liturgiánknak megfelelően kialakította. 1998-ban új ikonosztáz lett építve a nyírbátori templomba, ami eddig nem volt. A templom külső és belső renoválását is elvégezték. 2009-ben új harangláb épült. 2010-ben vonult nyugdíjba.

KISS ZSOLT parókus 2010-ben vette át az egyházközséget. A parókia belsejét alakította át teljesen 2010-11-ben. Ugyanis 2011. július 1-től Házigondozói Szolgálat indult 162 idős gondozottal és 24 új munkatárssal. Ez év őszen az egyházmegye 4 lakásotthont vett át 40 gondozott gyerekkel és dolgozókkal együtt, melyek lelki gondozása azóta is folyik. Bekapcsolódnak egyházi életünkbe és rendezvényeinkbe. 2011 és 2015 között új épületek épültek a parókia udvarán, s a templom és a parókia is kívülről teljesen megújult. Református és római katolikus iskolák alakultak, ahol heti 75 órában 5-en tanítunk óvodától a gimnáziumig több mint 500 gyermeket. 2019-ben lett kifestve templomunk, amikor megújultak a padok és a szentély is. Lelkigyakorlatok, zarándoklatok, családi és gyermeknapok, táborok, bálok, biblia órák színesítik közösségi életünket.

100 év statisztikája: 4446 keresztelés, 1315 esküvő, 2527 temetés volt 2020. 12.31-ig.

Jövő? Lelki építkezés, megújulás, buzgóság, hitünkben való megerősödés. 2022-ben új sétány fog épülni a templommal szomszédos telken, mely össze fogja kötni a három templomot. Most néhány hete pedig új bölcsődénk építése is elindult egy közeli telken, mely remélhetőleg már jövő ilyenkor működni fog.

Alapításunk centenáriumát október 3-án Keresztes Szilárd püspök atya vezetésével ünnepeltük.

Nekünk nem volt Báthory fejedelmi család, aki templomot épített volna. Nem volt Kállay grófi család, aki újjáépítette volna. De voltak mélyhitű, buzgó papjaink, voltak és vannak egyházukat szerető és sok-sok áldozatot hozó híveink. Nekünk sokszor csak a szegény asszony 2 fillérje jutott…. Mindezért hála legyen Istennek, hős elődeinknek, s szeretett híveinknek!

Kapcsolódó:

Ideje, hogy az egy bárányka után is elinduljak – házszentelések különleges időszakban

Szöveg: Kiss Zsolt, fotó: Nyírbátori Görögkatolikus Egyházközség

Nyíregyházi Egyházmegye

Nyírbátor, Kiss Zsolt, centenárium
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert