Archbishop Kocsis, Fülöp spoke about the plenary session organized by the Eastern Congregation

Fülöp metropolita a Keleti Kongregáció által szervezett plenáris ülésről nyilatkozott

Három napon át, február 17-19. között tartották Rómában a Keleti Egyházak Kongregációját. A közgyűlést többször halasztották el a pandémia miatt, most azonban - az ukrán nagyérsek kivételével - minden tag részt tudott venni a találkozón, köztük Fülöp metropolita atya is.

Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye, fotó: Vatican News2022. február 23. 09:30

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 764 napja íródott

- Kezdésként érdemes talán azt tisztázni, hogy milyen szervezet a Keleti Egyházak Kongregációja?

A Keleti Egyházak Kongregációja a római kúria szerve, 1862. január 6-án alapította IX. Pius pápa a Propaganda Fide kongregáció, vagyis a Népek Evangelizációjának Kongregációja keretében. XV. Benedek pápa 1917. május 1-jén önállósította. Hatáskörét XI. Pius pápa 1938. március 25-én jelentősen növelte. A dikasztérium szervezeti sajátossága, hogy tagjai az összes keleti katolikus pátriárkák és nagyérsekek, valamint a Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsának elnöke és más bíborosok is. Illetékessége a keleti egyházakkal kapcsolatos minden területi, jogi, anyagi és személyi ügyeire vonatkozik.

IX. Pius pápa azt a tényt ismerte fel, hogy az Egyházon belül a keleti egyházak egészen sajátos világot képeznek, és ezekre a sajátosságokra a szentszéki döntéseknél mindig figyelemmel akarnak lenni. Ez a kongregáció valójában magában foglalja az összes kongregáció tevékenységét. Ha a különféle tevékenységet végző kongregációknak a keleti egyházakkal kapcsolatban kell lépéseket tenniük azt mindig a Keleti Egyházak Kongregációján keresztül vagy legalábbis annak bevonásával teszik.

A Görögkatolikus Metropólia 2015-ös megalapításával illetve személyem metropolitai kinevezésével magam is a Kongregáció tagjává válhattam. Többnyire 2-3 évente tartunk plenáris ülést, most másodjára vettem ezen részt.

- Mi volt a mostani plenáris ülés témaköre? A szinódusi útra kitért-e esetleg a tanácskozás?

A témakörök akkor válnak publikussá, ha azokat Ferenc pápa vagy az általa kijelölt személy kihirdeti, így túl sok erre vonatkozó információt nem oszthatok meg a nyilvánossággal. Viszont azt elmondhatom, hogy szó volt arról, hogy a sokat szenvedett keleti egyházakat a katolikus egyház miként tudja megsegíteni. Például megfogalmaztunk egy nyilatkozatot az ukrán helyzet békés megoldása érdekében illetve a Közel-Keleten, a Perzsa-öbölben kialakult áldatlan állapotok kapcsán is szót emeltünk. A szinódusi utat most csak felületesen érintettük. Ezzel kapcsolatban volt egy fölvetésem, de azt nem a plenáris ülésen osztottam meg, hanem egyenesen a Szentatyának mondtam el.

- Sikerült ezek szerint Ferenc pápával találkoznia Fülöp atyának?

Igen, külön fogadta a plenáris ülés és a hozzá kapcsolódó liturgikus konferencia tagjait. Ez is jól jelzi az esemény súlyát. Igen nagy megtiszteltetés, ha a Szentatya bekapcsolódik valamelyikbe. A Kelemen-teremben volt a vele való találkozás, ahol a kongregáció tagjai és az eseményre meghívott vendégek előtt mondta el gondolatait. Leginkább a békéről, ezért való felelősségünkről és elköteleződésünkről beszélt, hiszen a kongregáció tagjainak többsége sokat szenvedett országokból érkezett.

Az esemény végén személyesen is odamehettünk köszönteni a pápát. Ekkor megajándékoztam egy csotkival, s ekkor fogalmaztam meg – vagy inkább továbbítottam neki egy javaslatot. A görögkatolikus hitoktatók kérése volt, hogy az általuk tanított gyermekek is részesei lehetnének a szinódusi útnak. Ferenc pápa láthatóan megörült az ötletnek, illetve utalt is rá, hogy ez neki is szándéka volt kezdettől fogva. Megkérdeztem tőle, hogy akkor mondhatom-e a magyar gyerekeknek, hogy a Szentatya az ő véleményükre is kíváncsi. Ferenc pápa széles mosollyal jelezte, hogy igen, mindenképpen!

Még aznap megírtam görögkatolikus kishittanosoknak az erre szóló felhívást. Ez, szerintem azóta már el is jutott hozzájuk, amelyben arra buzdítjuk őket, hogy mondják el ők is, mit gondolnak az Egyházról. A szöveg kifejezetten hangsúlyozza, hogy most nem hittanos kérdésekről van szó, hanem a véleményüket kérjük, szerintük mit tehetünk azért, hogy egyházunk szinodális – a gyermekek nyelvére lefordítva: családias – legyen.

- A plenáris üléssel összekötve szerveztek az Augustinianum Patrisztikus Intézetben egy liturgikus konferenciát a Liturgikus Instrukció kiadásának 25. évfordulójára. Mi ez a kiadvány, miért fontos ez a görögkatolikusoknak?

Igen, a plenáris üléssel egy időben, illetve ahhoz kapcsolva zajlott ez a konferencia. Ennek eredményeit mintegy szakmai tanácsként terjesztették fel a Kongregáció tagjainak. A 21 keleti egyház mindegyike delegált a konferenciára egy-egy szakembert, akiknek beszámolóit mi is meghallgathattuk. A Görögkatolikus Metropóliát Nyirán János fődiakónus atya képviselte. Nem mellesleg pedig ennek az ülésnek levezető elnöke Dobos András atya volt, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet rektora.

25 évvel ezelőtt II. János Pál pápa világos és meglehetősen részletes útmutatást fogalmazott meg, hogy a keleti egyházak térjenek vissza saját hagyományaikhoz, ősi gyökereikhez, fölelevenítve azokat amelyeket esetleg elhagytak, megtisztítva azoktól a latinizáló elemektől, melyek az évszázadok során nem szervesen adódtak hozzá. Ezen mi, magyarországi görögkatolikusok is dolgozunk, úgy sejtem, hogy ezt a híveink is ma már jól érzékelik. Például egyik látható változás a csecsemők áldoztatása. Erről sok szó is esett ezen a tanácskozáson.

Fölvetődött egy új Instrukció megírásának gondolata, de végül a szakemberek ezt elvetették, hiszen a II. János Pál pápa által megfogalmazott irányelvek ma is éppúgy érvényesek, a gyakorlati megvalósuláson pedig még sok helyen dolgozni kell. Tehát érdemesebb ezen a megkezdett úton továbbhaladni. A konferencia tagjai egységesen kifejezték igényüket a találkozás hasznosságát illetően, és javasolták a liturgikus szakértők közötti további, akár rendszeres összejöveteleket, tanácskozásokat.

Azt azonban érdemes megfontolni, hogy a 25 éve megjelent pápai buzdítást esetleg újra ki lehetne adni, hiszen vannak helyek, ahol netán feledésbe merült, illetve az is lehet, hogy sokan vannak fiatalok, akik még nem is olvasták. Ezt a javaslatot minden bizonnyal itthon is megfogadjuk, és vélhetően hamarosan újra kézbe adjuk ezt az értékes, irányadó szöveget.

*

A tanácskozás részleteiről a Vatikáni Rádió magyar műsorában is készítettek beszélgetést Fülöp metropolita atyával. Az interjút IDE kattintva lehet meghallgatni.

Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye, fotó: Vatican News

Nyíregyházi Egyházmegye

Keleti Egyházak Kongregációja, Kocsis Fülöp




Hírek ebből a kategóriából

HERE YOU ARE: NEWS

BACK TO TOP


FOLLOW US ALSO IN THE SOCIAL MEDIA:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Eparchy of Nyíregyháza

Development: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert