„Istenem! Mit jelent szeretni téged és felebarátomat?” – Görögkatolikus gyászszertartás Bucsában

„Istenem! Mit jelent szeretni téged és felebarátomat?” – Görögkatolikus gyászszertartás Bucsában

Panachidát, az elhunytakért végzett szertartást tartottak április 7-én a bucsai tömegsírok felett. A szertartás vezetője Szvjatoszlav Sevcsuk kijevi nagyérsek, az Ukrán Görögkatolikus Egyház vezetője volt, aki látogatást tett az orosz megszállás alól felszabadult Irpiny, Bucsa és Hosztomel városaiban.

Forrás: AgenSIR, Magyar Kurír, fotó: Ukrán Görögkatolikus Egyház 2022. április 12. 10:50

Irpinyben az érsek felkereste a Kisboldogasszony-templomot, Bucsában pedig – amint arról az Ukrán Görögkatolikus Egyház honlapja is beszámolt – a tömegsírok egyike fölött az elhunytakért végzett liturgiát, megemlékezve „a megszállók által meggyilkolt minden ártatlan emberről”.

„Nagyon nehéz megszólalni. A vérük innen kiált, erről a földről, fel az égbe. És a keresztény szívnek meg kell hallania ennek a vérnek a kiáltását.”

„Azért jöttünk ide, hogy örök békéjükért imádkozzunk” – mondta az érsek a gyászszertartás után Bucsában, majd hozzátette, fontos hogy ne csak Ukrajna érezze ezt a fájdalmat, hanem az egész világ. Rámutatott arra is, hogy

„ha ezt a bűnt nem ítélik el, ha nem nevezik nevén, újra megismétlődhet”.

„Bármelyikünk itt lehetne ebben a tömegsírban – mondta. – Az Úristen adjon nyugodalmat ártatlanul meggyilkolt szolgái lelkének, mentse meg az emberi életeket, óvja meg Ukrajnát a gonosztevőktől, akik gyilkolni, fosztogatni és rombolni jöttek ide. A meggyilkolt ártatlanok emléke örökké velünk marad.”

Április 6-án a délelőtti általános kihallgatás után Ferenc pápa felemelte szavát, elítélve a bucsai mészárlást, és a háború befejezésére szólított. Megemlékező szavaiban a Szentatya a következőt mondta: „Áldozatok ők, akiknek ártatlan vére az égbe kiált, és esedezik: Vessenek véget ennek a háborúnak! Hallgattassák el a fegyvereket! Hagyják abba az öldöklést és a pusztítást!”

Miután felszabadították a városokat az orosz megszállás alól, megkínzott civilek több száz holttestét és több tucat tömegsírt fedeztek fel számos Kijev környéki településen, köztük Irpinyben, Bucsában, Hosztomelben, Borogyankában és Motizsinben. Anatolij Fedoruk polgármester szerint csak Bucsában közel háromszáz embert temettek tömegsírba, több tucat holttest hevert a város romos utcáin, s néhányuknak meg is volt kötve a keze. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, a Kijev melletti Borogyankában „lényegesen szörnyűbb a helyzet”, mint Bucsában. Irina Venediktova ukrán főügyész szerint huszonhat holttestet találtak a város két épületének romjai alatt, míg a helyi hatóságok kétszáz eltűnt személyről számoltak be. És borzasztóak a donyecki Kramatorszkból érkező képek is, ahol orosz rakéták csapódtak be egy vasútállomásba, halottakat és sebesülteket hagyva maguk után.

„Egyre tisztábban látjuk – mondta Sevcsuk érsek –, hogy a háború célja a teljes kiirtás.”

A célpontok valóban a civilek, lerombolják a vasútvonalakat és utakat, amelyeket arra használhatnának, hogy evakuálják az embereket a veszélyes zónákból. „Tegnap este azt hallottuk, hogy a megszállók elkobozták a humanitárius segélyszállítmányt, melyet az önkénteseink az éhínség küszöbére sodródott emberek számára próbáltak eljuttatni, elsősorban Herszon régióba.”

Hogy a saját szemével is lássa, mi történt ott pontosan, Sevcsuk érsek személyesen is el akart menni Bucsa kis városába. E látogatás hatására hirdeti üzenetét Kijevből nap mint nap.

„A nyitott tömegsír felett állva láttam élettelen testüket és imádkoztam örök békéjükért. S ebben az imában megkérdeztem magamtól és megkérdeztem Istentől:

»Istenem! Mit jelent szeretni Téged és szeretni a felebarátomat…?«

És pontosan e tömegsír mellett, látva meggyilkolt fivéreink és nővéreink kezeit, megértettem valamit, ami szerintem nagyon fontos: szeretni a felebarátunkat azt jelenti, hogy érezzük a köztünk lévő rokonságot.

Érezzük, hogy mi együtt egyazon emberi családhoz tartozó személyek vagyunk. És ahol most ők fekszenek a tömegsírban, ott lehetnék én is.”

„Közös a hivatásunk, közös a sorsunk – folytatja az érsek. – Így minden keresztény, éljen bárhol a földön, legyen olasz, német vagy ausztrál, a megszállók bucsai kegyetlenségét látva azt mondja ma: »Én ukrán vagyok«, mert érzi az emberi mivoltunkban rejlő egységet az ártatlan áldozatokkal.”

„Könyörögjünk, hogy a gyűlölet és a gyilkos háború közepette is képesek legyünk szeretni Istent és felebarátunkat, és tudjunk emberek maradni.”

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: AgenSIR, Magyar Kurír, fotó: Ukrán Görögkatolikus Egyház

Nyíregyházi Egyházmegye

háború, Bucsa, mészárlás, gyász
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2022 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert