Let the faithful rejoice in this church at all times - archival documents about the history of St. Nicholas Cathedral VI.

Leljék örömüket a hívek e templomban mindenkor – a Szent Miklós-székesegyház története korhű levéltári dokumentumok tükrében VI.

Levéltári sorozatunkban egy korabeli szemlélő szemüvegén keresztül mutatjuk be az 1897-es szentelése előtt álló Szent Miklós-székesegyházat.

Szöveg és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára2022. május 2. 16:30

A nyíregyházai görög szertartású katolikus új templom

A MAGYAR ajkú görög szertartású katolikus hívek által lakott területek egyik központján a lefolyt évben egy nevezetes templomépítés történt, mely templomnak képét, íme, itt bemutatjuk bizonyára örvendező olvasóinknak. 

Az építészeti rendszer (stílus) tekintetében is igen érdekes új templom egyike legszebb és legtöbbet mutató templomainknak, mely nemcsak Nyíregyháza városnak válik díszére, de büszkesége lehet az összes hazai görög szertartású katolikusságnak is. Az új templom ugyanis a valódi görög, úgynevezett bizánci és az újabb kori (reneszánsz) építészeti rendszer idomaiból van összeállítva oly ügyesen, hogy az egységes alkotás összbenyomását teszi a szemlélőre, és egyúttal oktat mindenkit, hogy a templomépítésnél az áhítat emelése végett tekintettel kell lenni az építészeti rendszerre is, mely életet lehel az érzéketlen anyagba is, és megtanítja arra, hogy Isten dicsőségét hirdesse. Bár megszívlelnék ez igazságot mindenütt, hol templomot építenek, és ne alkotnának anyaghalmazt ízléses, rendszeres építmény helyett. 

Már évekkel ezelőtt szorongva tapasztalták a nyíregyházai hívek, hogy templomuk túl szűk a háromezeret kitevő lélekszámhoz képest, és már régóta vágyakoztak az Isten házát kibővíteni, de az anyagi erők csekélysége miatt, minden biztos jövedelmi forrás nélkül, nem is gondoltak új templom építésére, csak legfeljebb a réginek kibővítésére. Orosz Pál, most ajaki lelkészé volt a merész eszme, ki 1884–1888. évek között nyíregyházai segédlelkész volt, hogy minden utat és módot felhasználva, egy alapot kezd el gyűjteni, melyből majd annak idején egészen új templom legyen felépíthető. Buzgólkodása 1500 frt-ot hozott össze, mely takarékpénztárban gyümölcsözött, sőt a folyamatosan tartó gyűjtés által is gyarapodott, úgyhogy 1895-ben már 9000 frt-ra nőtt. 

De minden csekélység volt, mert a hitközség végre belátta azt, hogy a régi templomot Nyíregyháza város fejlett és virágzó voltához, a népesség igényeihez és az ezredévi ünnepélyes esztendő követelményeihez illően, díszesen és alkalmasan átalakítani többé nem lehet, képtelenség. Lankadni kezdett a buzgalom és az önbizalom. Egy bátor és vállalkozó szellemű ember volt az, ki folyton hangozatva, hogy most van ideje a templom építésének, az ügyet teljes buzgósággal felkarolta, és a hívek között addig működött, míg azok a szükséges 39 ezer frt-nyi költségvetést önmagukra elfogadták, és az építést 1895. év őszén meg is kezdték. E férfiú Sesztay Pál iparos, a nyíregyházai görög szertartású katolikus egyház főgondnoka. 

Valóban bámulatra méltó az áldozatkészség és lelkesültség, amelyet e jámbor, szorgalmas és istenfélő nép a templomépítés körül kifejtett. Örömmel hordták össze a napszámosok a rájok kivetett 8-8 frt-nyi adót; kiknek 20 hold földjük volt, siettek befizetni a 100-100 frt-ot, ami reájuk ki volt vetve. Valóságos versengés volt az áldozatkészség erényének gyakorlása körül, és így lett lehetségessé, hogy e templom ma már díszesen emelkedik két tornyával az ég és föld Urának színe elé. A tapasztalt áldozatkészség érdemelte ki, hogy a hitközség több nevezetes adományban is részesült. A nemes városi tanács 5 ezer frt-ot, a Vallásalap 1 ezer frt-ot, a Dessewffy gróf család 500 frt-ot, az egyházmegyei alapok 200 frt-ot, a megyéspüspök őméltósága 200 frt-ot ajándékozott a hitközség szent céljára, sőt más vallásúak is gyakran juttattak adományokat e közösnek ismert célra, mert valóban rengeteg volt az adó, mit a hitközség viselt, tekintve azt, hogy ők a város legkevésbé módos lakosai. 

A tervezetet készítették és az építést vezették a Vojtovits és Barzó nyíregyházai építési vállalkozó cég tagjai. Két 39 méter magas, kétemeletes, festett bádoggal fedett torony között van elhelyezve a 15 méter magas főbejárat, míg a két oldalbejáró a kereszt alakú építmény északi és déli ágán van elhelyezve. 

A templom belseje 12 méter magas, 24 méter hosszú és 26 méter széles, oszlopos falazattal és karcsú boltívekkel, mely egyszerűen, de ízlésesen van kifestve. A templom belseje ugyanis teljes görög – egyenlő karú – keresztet mutat, mely kockakövekkel van kirakva, míg az emelkedettebb felszíni szentély színes betonírozással van ellátva. A szentély kivételével a templom többi három hajója karcsú oszlopokon nyugvó három karzattal van ellátva; s melyeknek segítségével a templom körülbelül 2 ezer egyént képes befogadni. Jó esik a szemnek a titokzatos, szelíd világítás, mely a tér színes üveggel berakott ablakán bedereng. Kellemes összhangban van a templom minden része, önkéntelenül érzi az ember, hogy Isten házában van, és áhítatra buzdul még az is, ki talán csak kíváncsiságból lépte át e hajlék küszöbét. 

Úgy volt, hogy a hitközség újabb belső berendezést beszerezni nem fog, és hogy az új templomba csak a régi templom szerelvényei lesznek beállítva. Most ismét az új segédlelkész, balkányi Balogh Szilárd ügybuzgalma nem engedte lankadni a lelkesültséget, folyamodott a hívek szívéhez, a káptalanok, püspökök, intézmények kegyességéhez, és a jótékonyság zsilipeit – ahol csak lehetséges volt – megnyitva a belső berendezésre, újabban ismét közel egyezer frt-ot gyűjtött össze. Ily úton lett lehetséges, hogy az építő-vállalkozó cég által adományozott igen szép kidolgozású szószékhez az egyház egy új, 6 méter magas, oszlopos, igen szép kivitelű oltárt is rendelhetett. Két istenfélő özvegyasszony: özv. Napkori Ferenczné és özv. Gaál Györgyné állíttatta fel az egyik előkészületi oltárkát, míg a másikat özv. Tóth Miklósné négy leányával egyetemben. Emez oltárkák 4 méter magasak, s a főoltárral együtt egy helybeli műfaragó, Opris Oszkár igen sikerült első ilynemű alkotásai. 

Miután így a szentély teljesen el van látva a legszükségesebbekkel, el lett határozva, hogy a régi templom elavult felszereléséből mit sem tart meg a hitközség, és egyelőre új ülőszékek beállítását is elhalasztja, addig, míg erre is ad segítséget a jó Isten kegyelme. Nemes egyszerűségében, díszesen néz ki az új templom, gyönyörűsége a nyíregyházai híveknek. 

Ez évi aug. 12-én áldotta meg nagyságos és főtisztelendő Fekete István nyíregyházai lelkész, szabolcsi főesperes több ezernyi hívő közönség jelenlétében a toronykereszteket, és már ez évi november 20-án, Szent Mihály arkangyal ünnepén fel lesz szentelve maga a templom is, hogy legyen az Úr hajléka, a szomorúak vigasztalója, bűnösök megtérítője, az igazak örvendezése, hogy az anyaszentegyház nap nap mellett imádkozzék benne Istenhez, hogy szentelje meg azokat, kik az ő háza ékességét szerették, azért áldoztak, hogy viszont dicsőítse meg őket isteni erejével, és ne hagyja el azokat, kik benne bíznak.

Leljék örömüket a hívek e templomban mindenkor, gyarapodjanak mennyei és földi javakban.

Áldás legyen a jótevőkön.

Áldott legyen az Úr neve mindörökké. 

[Forrás: Szent Kereszt Naptára, 5. évf. (1897), 80–83. o.] 

Szöveg és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára

Nyíregyházi Egyházmegye

levéltár,
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

HERE YOU ARE: NEWS

BACK TO TOP


FOLLOW US ALSO IN THE SOCIAL MEDIA:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2022 Eparchy of Nyíregyháza

Development: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert