Kidobott fa…

Ezt nem szomorúan mondtuk ki. Jólesően, telítetten. Nem feltétlenül a karácsonyi-vízkereszti finom ételeknek köszönhetően. Sokkal inkább a lelkiekre vonatkoztatva:

a szeretet megtapasztalása,

a megváltottság nyugalma, egyben késztetése,

az ünnepek alatt magunkba szívott prédikációk üzenete,

a tudat, hogy megszentelt helyen élünk,

sőt, megszentelt az életünk,

egyfajta újrakezdés átélése…

Nem akarjuk a dísztelen karácsonyfával együtt kidobni ezeket az élményeinket! Ezekből fogunk táplálkozni, naponta továbblépni, örülni a lehetőségeknek… Ezekre emlékezve tartjuk ébren magunkban a vágyat a tiszta lelkiismeretre.

Emlékeztetjük magunkat, milyen kérések hangzottak el a házszenteléskor: „…őrizd meg minden bajtól sértetlenül mindazokat, kik e hajlékban laknak!”, de a figyelmeztetésre is, hogy az üdvösséget kell szolgálnia mindennek.

Ezzel a „háttérrel” tesszük napi dolgainkat. Ezzel a céllal rugaszkodunk neki az előttünk álló munkáknak.

Nyíregyházi Egyházmegye