Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézete 2023. április 4–5-én immár negyedik alkalommal rendezte meg régiótörténeti tudományos konferenciáját. Az idei konferencia fókuszába az egyházak és vallások 16–20. századi északkelet-magyarországi kultúraközvetítő szerepe került. A konferencián előadó volt dr. Véghseő Tamás atya, az MTA–SZAGKHF Lendület Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport vezetője, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola korábbi rektora.
Az esemény Juhász Tibor tudományos rektorhelyettes köszöntőjével indult, aki kihangsúlyozta a régiótörténeti kutatások, illetve azok egy mederbe terelésének fontosságát. Gyulai Éva, majd Rainer M. János további köszöntőit Mihalik Béla, illetve Fazekas Csaba plenáris előadásai követték, majd a kétnapos konferencián összesen nyolc szekcióban hangzottak el az északkelet-magyarországi régió (egyház)történetét bemutató előadások.
A konferencia első napjának plenáris előadásait Mihalik Béla (ELKH BTK TTI – ELTE) nyitotta meg, aki A négy püspök évszázada. Az Egri Egyházmegye történetének fordulópontjai és forrásai (1699–1799) című prezentációjában az egri püspökség fejlődését vizsgálta. Részletekbe menően foglalkozott négy egri püspök, köztük az egyetem névadójának, Eszterházy Károlynak a tevékenységével. Arra kereste a választ, hogyan építkezett a négy főpásztor egymás eredményeire. A második előadó, Fazekas Csaba (ME) az Egyházak, társadalom, közélet Északkelet-Magyarországon a 19–20. században című szintézisében a régiótörténeti kutatások módszertani megközelítését fejtette ki.
Ezt követően az előadások két szekcióban párhuzamosan hangzottak el. A „Kora újkor I.” szekciót Balogh Judit (EKKE) nyitotta meg, aki előadásában a 16–17. századi puritanizmus és Északkelet-Magyarország kulturális átalakulásával foglalkozott. A korabeli ifjak leveleinek elemzése révén azt mutatta be, hogy a vizsgált személyek milyen oktatást kaphattak. Éger Gábor (Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtár) egy 17. században élt lelkipásztor életútját követte nyomon. Szőlősi Bede János leveleiből, értesítőiből és könyvadományaiból azt állapította meg, hogy a lelkész rendkívül sokszínű könyvtárában nemcsak teológiai, hanem filológiai kézikönyvek és egyháztörténeti művek is fellelhetők voltak.
Czakó András (SZTE) előadásában a disszimuláció, azaz eltitkolás hasznát és használatát vizsgálta Bethlen Gábor és Esterházy Miklós levelezésében, miközben a leveleket elemezte, értékelte és össze is hasonlította. A szekciót Liktor Zoltán Attila (PPKE) zárta Magyarország és a Habsburgok „messianisztikus imperializmusa” a 16–17. században című előadásával, amelyben a reformációs magatartás jogi okait vizsgálta, illetve átfogóan foglalkozott a madridi politika Habsburgokra gyakorolt hatásával.
Ezzel párhuzamosan futott a „Kora újkor II.” szekció elsőként Gyulai Éva (ME) a Minorita oktatás a 17–18. századi Északkelet-Magyarországon című előadásával, aki bemutatta a minorita építészeti örökséget és az iskolák szervezését a régióban. Porpáczy Szabina (PTE) a következőkben arra tért ki részletesen, hogy Lodovico Antonio Muratori olasz történész, pap, író, a barokk túlzások kultikus szemlélője, milyen hatással volt Eszterházy Károly lelkipásztori reformjára úgy, hogy mindemellett betekintést nyerhettünk a reformkatolicizmusba. Ferkó Okszana (Ungvári Nemzeti Egyetem) Az ungvári jezsuita rendház és kollégium sorsa a Jézus Társaság felszámolása után című elemzésében bemutatta a jezsuita missziót, annak feloszlatását és Mária Terézia rendeletének következményeit a rendház, illetve a jezsuita gimnázium sorsára. A szekció utolsó előadását Miskei Antal (EKKE) tartotta, aki az Oltáriszentség egri tiszteletét mutatta be az 1780. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv adatai alapján. Az előadás révén az Eucharisztia tiszteletének alapvető helyi formáival és nyilvános körmeneteivel ismerkedhetett meg a hallgatóság.
A „Reformkor” szekció első előadója, Tóth Péter (ME) Őri Fülep Gábor református püspök élete és munkássága című prezentációjában a lelkipásztor sajátos életútját és életművét részletezte körültekintően. Éliás János (DE) Rectorok és praeceptor publicusok a karcagi református iskolában a 18–19. században című előadásában a partikulák, a retorikák és az anyaiskola kapcsolatát, valamint a tanítók mobilitásának vizsgálatát ismertette levéltári források és anyakönyvek segítségével. Véghseő Tamás (MTA–SZAGKHF Lendület Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport) A kulturális felzárkóztatás igénye és megvalósulása a történelmi munkácsi püspökség görögkatolikus egyházának létrejöttében a kezdetektől Bacsinszky András püspök haláláig (1809) című előadásából kiderült, hogy a munkácsi püspök feladatának érezte az ortodox ruszinok beilleszkedésének segítését és az ezzel fellépő problémák, mint például a tizedfizetés hiányának megoldását. A szekció utolsó előadója, Kondor Boglárka (ELTE) a szlovák nemzeti mozgalom tükrében vizsgálta a szlovák evangélikus diakónia felvirágzását. Bemutatta a szeretetszolgálat kezdeteit, a reformáció tanainak felvidéki terjedését, kitérve a szlovák nőegyletek működésére, valamint a nemzetségi, felekezeti konfliktusokra is.
A „Dualizmus I.” szekciót Kovács Kálmán Árpád (VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) nyitotta meg, aki a sárospataki református periodikák kultúraközvetítő szerepével foglalkozott az 1857–1907 közötti időszakban. Előadásában kiemelte, hogy a református egyházi közélet leginkább ezeken a kiadványokon keresztül vizsgálható, hiszen ezek az egyházi élet valós tükreként funkcionáltak. Borbély Tamás (Dr. Kovács Pál Könyvtár, Győr) a városi kegyuraság és az azzal kapcsolatos politikai vitákat vizsgálta a dualizmus korában, de nemcsak a jogértelmezési vitákra, hanem azok politikai vonatkozásaira is kitért Kassa példáján keresztül. A szekciót Rada János (ME) zárta Miskolc és a „kultúrharc” dualizmus kori vizsgálatával. Előadásában az egyházpolitikai eseményeket, eszméket és kérdéseket térképezte fel a helyi sajtó – főként miskolci politikai tartalmú nyomtatványok – alapján.
A „Dualizmus II.” szekciót Brandt Julianna (INTEREG Intézet, München) nyitotta meg, aki Északkelet-Magyarország, főként Heves és Borsod megye foglalkozási és felekezeti megoszlásáról tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a római katolikusok és a reformátusok viszonylag egységesen oszlottak meg foglalkozás alapján, az izraelita vallásúak pedig inkább a kereskedelemben és a pénzügyekhez kapcsolódó foglalkozásokban voltak jelen a dualista korszak végén. Molnár Dávid (MNL HML) a szociáldemokrata és keresztényszocialista mozgalmak oktatással kapcsolatos viselkedését vizsgálta Egerben. Az előadó folyóiratokon keresztül mutatta be az iskoláztatási törvény változásait és a két mozgalom tanítóegyleteinek vitáit, egymáshoz való hozzáállását. A szekciót Hadobás Eszter (MNL HML) az Egri Érseki Jogakadémiáról szóló prezentációja zárta. Az előadó az első világháború időszakát vizsgálva az évkönyvek, iktatott iratok és az anyakönyvek segítségével a fronton szolgáló diákok, illetve a tanárok és az iskola nehéz helyzetét, valamint a hatóságok részéről várható segítségnyújtás lehetőségeit vette sorra.
A második nap első, „Művelődéstörténet” szekciójában Fáy Zoltán (Magyar Ferences Könyvtár Gyöngyösi Műemlékkönyvtára) a gyöngyösi ferences iskolák történetét és sorsát mutatta be a tabulák és II. Rákóczi Ferenc 1703. évi protokolluma alapján. Földvári Sándor egyháztörténész a Pocsájevi Szent Elszenderülés Lávra (ortodox férfi kolostor) kultúraközvetítő szerepével foglalkozott Máriapócs és Eger bizánci rítusú lakosai körében. Kiemelkedő szerepet kapott előadásában Pocsájev és Máriapócs kapcsolata, a liturgikonok (bizánci misekönyvek) Magyar Királyságba kerülése, illetve a római katolikus egyház szerepe és befolyása mindebben.
Szalipszki Péter (ME) a Tokaj-hegyaljai evangélikus gyülekezeti napok 20. századi történetét mutatta be az Evangélikus Élet című hetilap alapján. Szűcs Tamás (EKKE) a Kárpát-medencei fatemplomokról tartott előadást, melyben ismertette a világörökségi listára kerülés kritériumait és a jelölés nehézségeit, kitérve az identitásépítés és a regionális együttműködés világörökségi folyamataira. A szekciót Lipp Mónika Mária (Kulturális és Innovációs Minisztérium) zárta, aki az egri irgalmasrendiek kulturális örökségét mutatta be képzőművészeti ábrázolások és alkotások, továbbá különböző iratok alapján.
A „20. század I.” szekciót Vámosi Katalin (Herman Ottó Múzeum) nyitotta meg az Apostoli buzgóságú apátplébános a felső-miskolci plébánián 1909–1940 között című előadásával. Ebben betekintést nyújtott abba, hogy Hahodi Rétay Kálmán római katolikus plébános hogyan próbálta meg helyi szinten, Borsod megyében újra feléleszteni a katolikus vallást. Tevékenysége főleg a szegényebb társadalmi rétegeket célozta meg, de figyelmet szentelt folyóiratok szerkesztésének és kiadásának is. Tengely Adrienn (EKKE) a 20. század első felében működő egri főegyházmegyei hitbuzgalmi társulatokról beszélt. Rámutatott arra, hogy e társulatok nem vallási célt szolgáltak, hanem sokkal inkább karitatív tevékenységet folytattak, illetve arra, hogy a katolikus reneszánsz hatására hatalmas számbeli növekedés indult meg, amit a század második felében hanyatlást követett.
Bacsó Benjámin (Baptista Teológiai Főiskola) az észak-magyarországi kisegyházak helyzetét mutatta be az első világháborút követően. Előadásában azokat a kérdéseket elemezte, hogy miért és hogyan tudtak ezek a kisegyházak gyökeret verni Magyarországon, illetve miért fordultak David Lloyd George brit miniszterelnökhöz Károlyi Mihály kormánya alatt. Pap József (EKKE) a református templomépítések 20. századi történetét ismertette, Heves és Borsod határán lévő három templom építésének feltárásával. Kitért arra, hogy az építkezések során milyen problémák merültek fel és ezt a helyiek hogyan fogadták. Veszelovszki Balázs (PPKE) a Rozsnyói Egyházmegye 20. századi egyházkormányzati helyzetét mutatta be előadásában. Sorra vette azokat a problémákat, amelyekkel a csonka egyházmegyének meg kellett küzdenie a két világháború között, illetve feltárta az ellehetetlenített egyházmegye munkáját 1945 után, a kommunizmus alatt.
A konferencia utolsó, „20. század II.” szekcióját Gál Máté (MNL HML) előadása nyitotta meg, aki az egri iskolák ideológiai átállásának menetéről számolt be az 1948–1950 közötti források alapján. Ismertette az ellenállást, a hittanoktatás és a hittanoktatók sorsát, valamint a kommunista vezetés egyéb lépéseit a katolikus egyház ellen. Soós Viktor Attila (Nemzeti Emlékezet Bizottsága) előadása Takács József katolikus hittudós életét és pártállammal való konfliktusát mutatta be, akit az ÁVH megfigyelés alatt tartott és többször is eljárást indított ellene. Sebők Balázs (EKKE) Szolnok megyében vizsgálta az egyházi reakció elleni helyi küzdelem és az ateista propaganda időszakát. A szekciót és egyben a konferenciát Bartók Béla (EKKE) előadása zárta, aki a gyöngyösi római katolikus fiú mezőgazdasági felső iskola megszervezését, annak célját, valamint a német-osztrák mintára létrehozott szakmai középiskola kezdeti tevékenységét részletezte az 1925 és 1929 közötti időszakban.
Forrás: ujkor.hu, fotó: Szepesi Áron/ Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 | 6 | |
7 | 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 | 16 | 17 |
18 | 19 |
20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 |
28 | 29 | 30 | 31 |