International Conference following Benedict XVI

Önazonosság és éltető forrás: Nemzetközi Konferencia XVI. Benedek nyomán

A tavaly elhunyt emeritus pápa Európa-víziója nyomán nemzetközi konferenciát szervezett a Szent István Intézet a nemrégiben megalakult Christian Democratic Institute-tal közösen. Június 9-én a budapesti Don Bosco Közösségi Ház adott otthont az eseménynek, melyen Fülöp metropolita atya is részt vett.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye, Szent István Intézet2023. június 17. 10:06

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 101 napja íródott

A nemzetközi diskurzus, melyen Európa és az európai kereszténység mélyen összefüggő jövőjét keresték a résztvevők, szentmisével kezdődött P. Andrásfalvy János szalézi tartományfőnök vezetésével. A kommunisták által meggyilkolt és a történelemből is kitörölni kívánt, ám nemrégiben „újrafelfedezett” Sándor István szalézi vértanú ünnepe érdekes párhuzamba került XVI. Benedek egyes mellőzött, meg nem hallott, ám épp egy új felfedezés alatt lévő tanítása közé.

A tartományfőnök köszöntőjében úgy fogalmazott: a keresztény üzenet nemcsak informatív, tájékoztató, hanem performatív, átalakító erő is.

Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese Európa válságáról beszélt: „Az Európai Unió értékközösségként hivatkozik magára, miközben az egyetemes értékeket egyre inkább tagadja.” Mint mondta: Európa a hitehagyás különös formáját gyakorolja, amikor azt gondolja, hogy a kereszténységet, amely egykor szilárd alapot adott neki, fölemelte és naggyá tette, most bezárhatja egy múzeumba, mutogatva, hogy »ilyen is volt, de mi ezt már meghaladtuk«”.

„És azt látjuk, hogy sajnos erre a vonatra a nyugat-európai kereszténydemokrácia is fölült.”

Nacsa Lőrinc meggyőződéssel jelentette ki: Európa múltja, jelene és jövője is a kereszténység, hiszen maga az Unió is egy kereszténydemokrata innováció, sőt az elmúlt pár száz év tapasztalataiból világosan látszik: igazán hosszan és társadalomformálóan azok a kormányok és politikai erők voltak sikeresek, amelyek valamilyen módon keresztény talapzaton álltak. Ehhez pedig keresztény politikusokra van szükség!

Dr. Christiaan Alting von Geusau, az International Theological Institute Catholic University rektora és elnöke XVI. Benedek 2011-es Bundestagban elmondott nagyhatású beszéde nyomán arra hívta fel a figyelmet: a politikus elsődleges feladata a szolgálat és az igazságtalanság elutasítása, mindezt pedig az alázatosság alaplelkülete kell áthassa.

Von Geusau arra is figyelmeztet, hogy a parlamenti többség, egyáltalán a többség kormányzásának elve nem minden! Egyértelmű, ha egy szekularizált világban minden (egyetemes) értéket eltolunk magunktól, nem marad más csak a többség elve, viszont az ember méltósága felette kell, hogy álljon a többség akaratának; a keresztény fogalmiságból levezetett alapvető emberi jogok magasabb rendű értékeket képviselnek, amelyek nem válhatnak politikai vonulatok áldozataivá.

A végletes szekularizáció kapcsán megjegyezte: Ma Európában az igazságos törvény és jog uralmát átveszi az érzelmek uralma. Az egyetemes értékeket és az ebből fakadó objektív igazságosságot az Unió egyre inkább eltolja magától, a politikai diskurzust pedig érzelmi ideologizálás vezérli. 

A jogtudós előadása után kerekasztal beszélgetés következett, ahol XVI. Benedek pápaságának egyik alaptétele, a kereszténység egységéért folytatott harc szellemében Martos Levente Balázs Esztergom-Budapesti segédpüspök, Fülöp érsek-metropolita atya és Balog Zoltán református püspök beszélgettek arról, hogy miben lépett előre a keresztény egység a Szent II. János Pál által megkezdett, majd XVI. Benedek által folytatott úton, és hogy mit gondolnak a relativizmus diktatúrájáról.

Martos Balázs Levente azt mondta: ökumené tekintetében Szent II. János Pál a gesztusok, a szimbólumok embere volt, aki látványos jelekkel fejezte ki a közeledést a katolikus egyházzal teljes egységben nem lévő egyházakhoz. Hozzá képest XVI. Benedek pápa a tényleges párbeszéd pápája volt, aki fel merte tenni a különbözőség hátterében lévő kérdéseket, és mint teológus, megpróbálta feltárni ezek rendszerét.

Balog Zoltán református püspök kulcskérdésnek nevezte az egyház belső megújulását. Mint fogalmazott: Magyarországon érdekes kísérlet zajlik, hogy hogyan kapcsolható össze a keresztény közösségek strukturális megerősítése – amit a kormány feladatának tekint – és a belső megújulás. Mert belső megújulás nélkül az intézményi keretek megerősítése éppen az ellenkező célt fogja elérni: az egyházak erősnek hiszik magukat, mert egyre több intézményünk van, miközben gyengék maradnak.

A konferencia délutáni szakaszában, Intézetünk felszólaló kutatói mellett kapott helyet Dr. Michaela Hastetter pasztorálteológus, aki Ratzinger ökumenikus modelljéről értekezett, kiemelve azt, hogy Európának a sokféleségében kell egységet alkotnia. Meg kell őrizni az egyes régiók, nemzetek sajátos arculatát, a nemzeteken átívelő intézmények ennek igyekezetét szem előtt tartva hozhatnak döntéseket, nem válhatnak szuperhatalommá.

Dr. Nádor Koppány Zsombor Rod Drehert idézve azt mondta: a jelenlegi Európának nem Godot-ra kéne várni, nem erre van szüksége, hanem egy új nursiai Szent Benedekre. A teológus szerint ezt a személyt Európa XVI. Benedek pápa képében már megkapta. A pápa számára Európa nem pusztán egy politikai entitás volt, hanem egy erkölcsi ideál földrésze. Ma azonban egy olyan kultúra van kibontakozóban, ami radikálisan ellene megy keresztény gyökereinek, ahol az objektív tudomány és a szubjektív hit kettészakad, pedig a kereszténységben ez a kettő szerves egységet képez.

Hangsúlyozta: Az embernek – még annak is, aki nem hisz Istenben – úgy kéne élnie, mintha lenne Isten, hiszen ez felelősebb magatartást eredményez, ezáltal az egyén a nemzet hasznosabb polgárává válhat.

Dr. Puskás Balázs a Szent István Intézet vezető kutatója, gyermekvédelmi szakember a Katolikus Anyaszentegyház gyermekmolesztálási ügyeiről beszélt, valamint arról, hogy XVI. Benedek miképpen folytatta elődje, János Pál ezirányú munkásságát.

Puskás rávilágított: Benedek személyesen közel 400 gyermekmolesztáló papot buktatott le, az egyházon belüli, a szexuális bántalmazások ügyeit kezelni és gyógyítani kívánó intézményeket pedig megszilárdította, valamint ő volt az első pápa, aki lelkipásztori útjai alatt szexuális visszaélések áldozataival találkozott. 

Az elmúlt 20 évben hatalmas változások mentek végbe az Egyházban ezen a területen. Ma, amikor a gyermekbántalmazások korát éljük, amikor az Európai Unióban minden 5. gyermeket ér szexuális bántalmazás valamilyen formában, „ma az Egyház biztonságosabb hellyé vált, de ez nem pusztán Ferenc pápa érdeme. Az első lépéseket XVI. Benedek tette meg még a Hittani Kongregáció elnökeként”– fogalmazott Dr. Puskás Balázs.

A konferencia záró előadója Jancsó András volt, aki arról beszélt, szüksége van-e a teológiának a politikára, és fordítva: mit tud, és kezdenie kell-e valamit a politikának, a politikusnak a teológiával.

Az előadásokat rövidesen a Szent István Intézet YouTube-csatornáján is visszanézhetik!

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye, Szent István Intézet

Nyíregyházi Egyházmegye

ökumenikus, Budapest
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

HERE YOU ARE: NEWS

BACK TO TOP


FOLLOW US ALSO IN THE SOCIAL MEDIA:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2023 Eparchy of Nyíregyháza

Development: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert