Különleges találkozása volt Fülöp metropolitának szeptember 9-én Budapesten. A találkozó apropóját az adta, hogy egy hajdúdorogi görögkatolikus dokumentumfilmes, Tihanics Norbert kereste meg a metropóliát, hogy támogatást kérjen Teréz anyáról szóló dokumentumfilmjéhez.
Joggal merülhet föl az olvasóban a kérdés, hogy Teréz anyáról készültek már filmek, portrék, miért kell egy újabbat készíteni, és miért kell ahhoz a metropólia segítsége?
Ez azért van, mert a Teréz anya által alapított szeretet misszionáriusainak kalkuttai anyaháza elzárkózik a dokumentumfilmesektől, mégpedig azért, mert az angliai Sky csatorna őket félrevezetve nem az életművéről készített dokumentumfilmet, hanem azt sugalmazta, hogy egy bűnös, pénzéhes, sötét alak volt. Norbert kapcsolatba került a szent egykori segítőjével, Navin Chawla úrral. Az indiai választási bizottság egykori elnöke 1975 óta követője, segítője és lelki gyermeke volt Teréz anyának családjával együtt. Norbert munkáit tanulmányozva Chawla úr számára bebizonyosodott, hogy valóban a szeretet misszióját, a hit erejét próbálja bemutatni, és – ha nehezen is, de – meggyőzte a kalkuttai nővéreket, hogy engedélyezzék a dokumentumfilm elkészítését.
Chawla úr Teréz anyáról szóló életrajzi könyvének magyar fordítását szerdán mutatják be Budapesten, ezt az alkalmat kötötte össze a Norberttel való találkozásra is. Az elmúlt napokban hosszasan tanulmányozták a dokumentumfilm forgatókönyvét. A közös munka folytatásának záró akkordjaként Budapesten találkoztak Fülöp metropolitával, aki anyagi támogatás mellett hivatalos, írásos ajánlást is küldött a kalkuttai nővéreknek, és Chawla úr kérésére áldását adta a munkára.
„Teréz anya a legalázatosabb ember volt, akivel valaha találkoztam, és emellett óriási humora is volt. Az emberek először nem értették, hogy miért szedi össze az út szélén szó szerint ezrével fetrengő leprásokat, árvákat, szegényeket, haldoklókat. Be is panaszolták a kormányzónál, aki azt mondta nekik, szívesen elzavarja, ha megcsinálják azt, amit ő tesz. Senki nem mozgatta a kisujját sem. Az árva, haldokló, mindenki által lenézett és megvetett emberek méltóságát, emberi mivoltát adta vissza, még akkor is, ha haldokoltak. Szeretetet, törődést adott, ha mást nem is tudott.”
„Gyakran járt nálunk, játszott a gyerekeinkkel, sokszor imádkoztunk együtt az otthonunkban” – meséli Chawla úr felesége, Rupika. „Ugyanazon a napon van a születésnapunk. Sosem felejtem el, amikor a születésnapján lett annyira beteg, hogy bevittük a kórházba. Ott, a betegágyán ketten szeltünk föl egy szelet születésnapi süteményt.”
Chawla úr megemlítette, hogy Teréz anyának sokan a szemére vetik, hogy vannak pazar építményei is. „Nos, én voltam az egyik ilyenben, Madridban. Zsófia királynétól kért egy kis épületet, amelyben a hajléktalanokat gondozhatja. A királynő egy akkora palotát adott neki, hogy Teréz anya sopánkodva kérdezte tőlem: „mit csináljak én egy ekkora épülettel?” Hát így vannak pazar építményei.
„Teréz anya oda ment, ahova más nem. Ott építkezett, ahol más nem, azokat szerette, akiket más nem.”
A Kairosz Kiadó gondozásában megjelent könyv bemutatója a szerző jelenétében szeptember 11-én, szerdán 18 órakor lesz a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplomban (1056 Budapest, Március 15. tér 2.)
Szöveg és fotó: Király András / Görögkatolikus Metropólia
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 | |
7 | 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 | 17 |
18 | 19 |
20 |
21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 |
27 |
28 | 29 | 30 | 31 |