A KÉSZ 35 éves fennállása alkalmából rendezett kongresszuson az őszinteség hangja töltötte be a Parlament felsőházi üléstermét szeptember 14-én. Ahogy a KÉSZ elnöke, Makláry Ákos atya mondta: a hajdan fiatal szervezet immár érett középkorba lépett. A kongresszus témái és az előadók látásmódja is ezt az érett, bátor szellemiséget tükrözték.
A keresztény közélet legaktuálisabb kérdéseire fókuszálva gyűjtötte egybe a KÉSZ XV. Kongresszusára közösségeit és barátait. A 3000-nél több aktív tagból álló szervezet megtöltötte a Parlament Felsőházi termét.
A KÉSZ alelnöke, Zachar Péter Krisztián a nap indításaként arra a lehetetlen feladatra vállalkozott, hogy megpróbálja összefoglalni az elmúlt 35 év mérföldköveit. Előadásában visszakanyarodott a KÉSZ első kongresszusának megnyitó beszédéhez, ahol az egykori elnök szavai szerint: „A kor és a társadalom, amelyben élünk Istentől egyre távolabb áll, ugyanakkor az Evangélium Isten kegyelméből nyert küldetésre kötelez minket, hogy életünkkel, munkánkkal, személyes példaadásunkkal áthassuk a társadalom egészét.” A KÉSZ fennállása óta mindvégig hű volt és hű lesz ehhez az ars poeticához. A jövő tekintetében a keresztény szervezet feladata a kisközösségek erősítése, az értékőrzés, a tudatos világkép kialakításának támogatása lesz, de a hazai közösségépítésen túl a Kárpát-medencei hálózat építése is kiemelt céljuk lesz a következő harmincöt évben és azon is túl.
Michael Wallace Banach memphisi címzetes érsek, Magyarország apostoli nunciusa, The Family: Pro Deo et Patria (A család: Istenért és a hazáért) című előadásában hangsúlyozta a család egyszerre a társadalom legkisebb és mégis legnagyobb egysége. „Hatalmas egység abból a szempontból, hogy előbb létezett, mint a falvak, városok, birodalmak, ezért a család egyszerre kisebb és nagyobb is ezeknél.” Sokan ma börtönként élik meg a családot, a hagyományos értelemben vett családmodell, amely évszázadokon át szolgálta az emberiséget, béklyóként nehezedik rájuk. Milyen távol áll ez attól - mutatott rá - ahogy II. János Pál pápa templomként értelmezte a családot. Az apostoli nuncius hangsúlyozta: „a kultúra középpontjában egy altruista struktúrát szeretnénk látni, nem pedig az önérdekre épülőt. Nárcisztikus világunkban nem a család egységének kedvez a környezet. A család mégis a remény jele lehet, az individualizmus által dekonstruált világ ellenszere, amely megtanít minket növekedni és pro Deo et patria életet élni.”
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Kereszténység és közélet című előadását azzal indította: szimbolikus és helyes, hogy a KÉSZ kongresszusa az Országház felsőházi termében kapott helyet. Az állam és az egyház szétválasztása kapcsán hangsúlyozta: a szétválasztás nem jelentheti az állam és a társadalom egymástól való elválasztását. „A magyar egyházpolitika lényege az állam és az egyház együttműködése a társadalom javára. De ettől még Magyarországon az egyház és az állam egymástól független, hiszen nem szólnak bele egymás döntéseibe, törvényeibe, rendelkezéseibe” - mondta Magyarország miniszterelnök-helyettese.
A keresztény értelmiség nem csak értékeiben, de érdekeiben is azonos platformon van az egyházzal, fő feladata, hogy tisztességesen és hatékonyan képviselje az evangéliumi értékeket. A miniszterelnök-helyettes a közelmúlt botrányaira utalva elmondta, „ami visszataszító, az visszataszító, ami védhetetlen, az védhetetlen, a súlyos bűn, az súlyos bűn … az egyház nem a szentek egyháza, hanem a bűnösöké is. Az egyház azért szent, mert Jézus Krisztus szent, és nem azért, mert minden egyes tagja szent.” Beszédét így zárta: „A Pitagorasz-tétel akkor is igaz, ha matektanár alkoholista. Jézus Krisztus evangéliuma akkor is érvényes, ha a plébános részeges vagy bűnös” – mondta.
Palánki Ferenc, debrecen-nyíregyházi megyéspüspök elmondta, a keresztény családok számára Krisztus a megtartó, „ő az, aki megtart szeretetében az örök életnek, hogy nehogy az örök halál süllyesztőjébe essünk.” A keresztény ember, ha megéli Krisztus követését, akkor az hatással lesz a környezetére, a társadalomra is. A püspök rámutatott: a család az a közeg, ahol az embernek megtanulja a mintákat, amik később vezérlik az életében.
Szabó István professzor, a Károli Gáspár Református Egyetem hitéleti rektorhelyettese Tartsd meg, és megtart című előadásában kiemelte: napjainkban az értelmiség feladata, hogy keresse a bölcsességet, a KÉSZ küldetése pedig az, hogy az isteni bölcsességre támaszkodva ne lemondjon az igazságról, hanem elmondja az igazságot.
Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök Tartozni valahová: egyházhoz, családhoz, nemzethez című előadásában arról beszélt, mit jelent a görögkatolikusok számára valahová tartozni. Rögtön leszögezte: „Önök el sem tudják képzelni, mennyire örülök, hogy ma itt lehetek önökkel, hogy önökhöz tartozhatok!”.
„Ez a három közösség, az egyház, a család és a nemzet mind együtt és külön-külön is meghatározza az életünket, mert mély emberi tulajdonságunk, hogy mindannyian szeretnénk valahová tartozni, mert enélkül nem élhetünk teljes életet” - mondta. Mindhárom közösség másért fontos az ember életében: „az egyház megadja a lelki iránymutatást és a közösségi támogatást, a család biztosítja az érzelmi és szociális hátteret, ahol megtanulhatjuk a szeretetet és a biztonságot, a nemzet pedig a kulturális és történelmi közösséget adja, amely segít meghatározni identitásunkat és helyünket a világban.” A görögkatolikus egyház a görögkatolikus hívek számára elsősorban nem vallási intézmény, hanem lelki otthon. „Szent Liturgiánk és szertartásaink gazdag szimbolikával és hagyományokkal bírnak, amelyek mélyen megérintik lelkünket. Mindez az Eucharisztia szentségében teljesedik ki, a Krisztus testében és vérében való egyesülés a mi közösségünk legmélyebb kifejeződése. Ahogy Andrej Rubljov Szentháromságikonján a három alak mellett nekünk is jut hely, ugyanúgy az egyházban is mindenki számára van szabad tér és szabad hely.” - mondta, majd ennek szellemében megkérte a jelenlévőket, hogy imádkozzák el együtt az Úr imádságát.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke előadásában arról beszélt, hogy mind a házasságok számának növekedését, mind a válások számának csökkenését tekintve jobb a helyzet Magyarországon, mint amilyen 2010 körül volt, bár az elmúlt évek gazdasági nehézségei a születések és a házasságkötések számát sem hagyták érintetlenül. Mégis reménykeltő, hogy „a válások száma az 50-es évek óta nem volt olyan alacsony, mint az elmúlt években.” Az intézet által elvégzett, a jóllét különböző elemeit vizsgáló kutatások is azt igazolták, hogy a harmonikus, szerető család, a gyermeknevelés és a házasság mind-mind egészségvédő tényezők lelki szempontból, és a testi egészségünkre is hatással vannak. Fűrész Tünde azzal a szomorú adattal fejezte be előadását, hogy Európában soha nem született még olyan kevés gyermek, mint tavaly.
Kántor Zoltán szociológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója előadásában rávilágított, a határon túl különösen igaz, hogy cselekvésre van szükség, hiszen jóformán semmilyen közösségépítéshez nincs saját, jól bejáratott állami keret. Hangsúlyozta: nagyon fontos az összmagyar nemzetépítést és az egyes határon túli magyarlakta régiók egyéni, egymástól különböző nemzetépítési törekvéseit összehangolni. „A határontúli nemzet fennmaradását segítő döntések, amilyen például az oktatási intézmény kiválasztása vagy a hittan órák látogatásának kérdése, mind-mind a családon belül történnek. Ahogy a szülő megpróbálja vagy nem próbálja meg átadni az identitását, az ösztönözni fogja később a felnőtt gyermeket otthon maradásra vagy kivándorlásra.” A szociológus elmondta, hogy a nemrég kiadásra került, A Kötelékek- Családkutatás a külhoni magyarok körében című kötet letölthető a Kopp Mária Intézet honlapjáról, és részletesen ismerteti a határon túli magyarság családjainak helyzetét napjainkban.
Makláry Ákos atya a Kongresszus után kérdésünkre elmondta, nagyon örült neki, hogy ilyen őszinte volt mindvégig hangvétel. „Az előadók nem csomagolták be gondolataikat, hanem közérthetően fogalmazva mondtak véleményt akár a megosztó, keresztény emberekből sokszor kellemetlen érzéseket kiváltó kérdésekben, ügyekben, aktualitásokban is. Ennek következményeként nagyon jó hangulat jött létre a parlament felsőházi üléstermében. Az, hogy előadóink a sajtónyilvánosság mellett is szóba merték hozni a fülünknek nem kedves, nem szimpatikus témákat egy olyan erény, és olyan gazdagsága a kereszténységnek, ami mindannyiunkat megerősít a jövőre nézve. Ez a nap megmutatta, hogy nálunk a tetteknek vannak következményei, és hallhatóan nem maszatoltuk el a belső gondjainkat. Ez az első lépés, hogy meg tudjuk oldani azokat. Büszke vagyok a KÉSZ XV. kongresszusára.”
Szerző: Hekler Melinda / Hajdúdorogi Főegyházmegye, fotó: Merényi Zita / Magyar Kurír, Hekler Melinda
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 | |
7 | 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 | 17 |
18 | 19 |
20 |
21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 |
27 |
28 | 29 | 30 | 31 |