HÍRARCHÍVUM

Keresztény Fiatalok Találkozója (KEFIT)
Máriapócs, 2011. szeptember 2-4.

Keresztény Fiatalok Találkozója (KEFIT)<br>Máriapócs, 2011. szeptember 2-4.
2011. szeptember 9. 11:06

„Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk.”
(Antoine de Saint Exupéry)

A sok nyári program után, az egyetemi félév kezdete előtt újabb alkalom adódott, hogy KEFIT-es csapatunk újra találkozhasson. Vacsorára érkeztünk meg Máriapócsra, majd a Bazilikában végzett Akathisztosz volt a lelkigyakorlat nyitása. Az estét az újak megismerésével, majd egy „Hogy vagy?” körrel folytattuk, ahol mindenki elmondta, hogy érzi magát, mit vár a hétvégétől. Az estét beszélgetéssel folytattuk, végül egy esti séta után aludni tértünk.

A szombati nap délelőttjén Kiss Zsolt atya elmondta, hogy a lelkigyakorlat lényege, hogy kiűzzük eszünkből a sötétséget: „Úgy kell ragyognotok, mint a csillagoknak a mindenségben.” A keresztényeknek és a fiataloknak is küldetése van. Életünk a kereszttől a keresztig tart. Isten előtt nincs félrebeszélés: a saját bőrömet viszem ítélőszéke elé. A keresztény embernek 3 dologra kell figyelni: bűnbánat (élni a szentgyónással!), békesség (Isten gyermeke Isten békességét, békéjét hordozza) és jóság (a jóság látszódjék rajtunk). Zsolt atya a Soha ne add fel! mondásra a Bibliából hozott személyeket, akik nem voltak tökéletesek – ahogy mi sem vagyunk –, de mindenkinek megvan a küldetése, kezünkben van a sorsunk, küldetésünk van. „Csőbe vagyunk húzva”, ebben a csőben el kell mozdulni, célokat kell kitűzni, amelyet el lehet, el kell érni! Kell a huzat, hiszen a Jóisten ott van mellettem, ez a Szentlélek huzata. Minden napnak megvan a maga baja, de helyettünk nem fog senki cselekedni. Nincs elrontott élet, hiszen „Ha bezárul egy ajtó, Isten kinyit egy ablakot.”

Ebéd után Makkai László atya folytatta a lelkigyakorlatot. Arról beszélt, hogy a felnőtté válás akkor valósul meg, ha megvan a leszakadás a szülőktől, bizonyos személyektől. Érdeklődésünk ekkor megváltozik, a saját életünkért mi vagyunk a felelősek. Az egyéni szerepekről is beszéltünk, mindenki akar tőlünk valamit, középen állok én, körülöttem a család és a társadalom szereplői vannak. Végül szituációs játékokkal zártuk a nap lelki részét.

Az este folyamán közösen énekeltünk, átbeszéltük az aznap hallottakat. Majd fáradságra hivatkozva elindultunk aludni, de a lányokkal hajnalig folytattuk a beszélgetést, mely néha nevetésbe fulladt. Vasárnap közös Szent Liturgián vettünk részt, majd összefoglaltuk a hétvége mondanivalóját és megterveztük a következő találkozót. Ebéd után mindenki indult haza. A hétvége után hiszem, hogy mindenkinek továbbra is lesznek céljai, melyet el tudunk érni, és soha nem adjuk fel, hiszen csillagok vagyunk a mindenségben, akik ragyogni tudunk. A címként megadott idézetet a hétvégén kaptam, mely tökéletesen leírja a lelkigyakorlaton kapott értékes gondolatokat, iránymutatásokat.

Kurucz Kitti

 


 

Úgy kell ragyognotok, mint a csillagoknak a mindenségben – avagy álljunk a Szentlélek huzatába!

A KEFIT a nyári szünet és a szabadságolások alatt továbbra is él és működik. A júliusi KEFIT-es zarándoklatot úgy fejeztük be, hogy szeptember 2–4-én ismét találkozunk Máriapócson.

Bár azért a csapat – azt hiszem, ezt a szót nyugodtan lehet mondani ránk – egy része azért találkozott a két időpont között is. Ki az ifjúsági gyalogos zarándoklaton, ki Debrecenben, és volt, aki a Madridi világtalálkozón. A helyszín bár más volt, de a kérdés mindig ugyanaz: Akkor szeptemberben Máriapócson találkozunk?

Mintegy 30 fő felelt igennel erre a kérdésre. Pénteken este lassan, de biztosan gyülekeztünk Máriapócson. Volt, aki hamarabb, volt, aki később ért oda, mert úgy gondolta, hogy előtte még megismerkedik Nyírbátor nevezetességeivel is.

A vacsora után a Bazilikában Akathisztosszal köszöntöttünk Égi Édesanyánkat. Az este egy rövid „hogy vagytok?” foglalkozással kezdődött, majd kötetlen beszélgetéssel folytatódott. Miközben mindenki elmesélte, mi történt vele, készült a szülinapi meglepetés, ugyanis egyikünk a hétvégén ünnepelte a születésnapját.

Szombat délelőtt Kiss Zsolt atya gondoskodott a lelki töltekezésről. Mondanivalóját nem kevés humorral és a saját életéből vett személyes példákkal bővítette. Tette mindezt úgy és annak ellenére, hogy komoly derékproblémákkal küszködött. Ezúton is köszönjük ezt az önfeláldozást! Zsolt atya felhívta figyelmünket arra, hogy álljunk a Szentlélek huzatába, mert csak így juthatunk előbbre, közelebb a célunkhoz. Útravalóként Szent Pál szavait kaptuk tőle: "hogy kifogástalanok és tiszták legyetek, Istennek ártatlan gyermekei a gonosz és romlott nemzedékben, amelyben úgy kell ragyognotok, mint a csillagoknak a mindenségben." (Fil. 2,15)

A lelki töltekezést – a testi töltekezés után – Makkai atyával folytattuk. Eközben megszemélyesíthettük a Kánai menyegző szereplőit, később szituációs gyakorlatokban élhettük bele magunkat egy-egy helyzetbe, mely olykor édes, olykor keserédes volt. Az este „komoly” részét a Bazilika előtti téren gitárral kísért énekléssel fejeztük be. Az éneklés közben, ha csak egy rövid ideig is, de csatlakozott hozzánk Fülöp püspök atya. Sajnos ezt most nem testi valójában tette, hanem telefonon „üzent” nekünk. Köszönjük, hogy gondolt ránk!

A szombati napot a születésnaposunk köszöntésével, egy kis játékkal és hosszú beszélgetésekkel fejeztük be. Hogy kinek meddig tartott a beszélgetés, azt reggeli közben egymás arcáról olvastuk le. A Szent Liturgia előtt még közösen megbeszéltük a hétvége történéseit, és megfogalmaztuk kritikáinkat – természetesen mindezt jobbító szándékkal – és javaslatainkat. Majd közösen részt vettünk a Szent Liturgián a Bazilikában, a prédikációt hallgatva meglepődve tapasztaltuk, hogy Mosolygó Tibor atya szavai mennyire kapcsolhatók a hétvégén elhangzottakhoz. S hogy mindez tudatos volt-e, vagy sem, az nem derült ki, a fontos az, hogy hétvégével együtt ez is épülésünkre szolgált. A Szent Liturgiát a „búcsúebéd”, a búcsúzkodás, majd a hazaindulás követte.

Ismét sok mindent vihettünk és vittünk is haza erről a hétvégéről testben és lélekben egyaránt. S bár voltak apróbb zökkenők, de a júliusi KEFIT-es zarándoklaton már megtapasztalhattuk, hogy utunk sohasem egyenes és sohasem sima. Az Úr sokszor megpróbál minket, és hogy ezt miért teszi, nem mindig tudjuk és értjük. De ahogy Szent Pál is mondja: Tudjuk azt is, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik. (Róm. 8,26)

Folytatás következik novemberben az akkor immár egy esztendős KEFIT-en!

Minyóczki Csaba

 


 

Egy értékes hétvége a feltöltődés és vidámság jegyében

Múlt hét közepén próbáltam informálódni az egyik népszerű közösségi portálon, a KEFIT csoport oldalán, hogy mi vár ránk a hétvégén. Nos, a honlapon egy tréfás programtervezetet olvastam először… Okosabb ezektől nem lettem, de a korábbi KEFITes alkalmak alapján abban biztos voltam, hogy bármi legyen is a program, egy nagyon jó közösség és sok-sok nevetés vár rám Máriapócson. S nem csalódtam… Péntek este a legtöbben már régi ismerősökként köszöntöttük egymást, majd éjfél körül eldöntöttük, megnézzük, milyen a Pápa tér és a forrás a csillagfényes éjszakában.

A lelki feltöltődést másnap délelőtt Kiss Zsolt atya biztosította számunkra. Leírhatnék egy-egy gondolatot a hallottakból, de ezek az előadások együtt voltak igazán értékesek, és aki lemaradt, az kimaradt. Délután pedig szituációs játékokkal gyakorolhattuk társas készségeinket, Makkai László atya vezetésével. Ezek során még a nevető izmainkat is bemelegíthettük az est hátralévő részére. Ugyanis az egész hétvége közösségi csúcspontja a szombat este volt. Közös gitározgatás-éneklés, imádság és közben Fülöp püspök atya, kihasználva a technika vívmányait telefonon volt velünk. Köszönjük esti gondolatait! Ezt követően a zarándokház előterében mókáztunk. Azt se sejtettem, hogy hajnalban már nehéz megjegyezni a saját nevem, ha épp aktuális pozíciómtól függően neveznek elnöknek, titkárnak vagy jegyzőnek… esetleg hármasnak. Ezután nyugovóra tértünk… volna!!! Nem tudom, a fiúknál hogy telt a hajnal, mi lányok majdnem pirkadatig beszélgettünk. Ekkor azt éreztem, hogy a hónapok, találkozások során egyre jobban kinyíltunk egymás felé, egyre több mindenről merünk beszélgetni. Nem tudom, hová fejlődik majd ez a közösség, de most nagyon jól esett Máriapócson tölteni egy hétvégét, s bízom benne, hogy még sok közös programon vehetünk részt, és egyre nagyobb bizalommal tudunk majd egymás felé fordulni. Már most várom a novembert, mert akkor ünnepeljük az első KEFIT-évfordulót!!!

Papp Réka

 


 

KEFIT lelkigyakorlat Máriapócson

Szeptember 2-án, pénteken, késő délután gyűlt össze a lelkes kis csapat Máriapócson, hogy a nyár végén lelkileg töltekezzünk, felkészüljünk a sokunk előtt álló tanévre. Örömmel tapasztaltuk, hogy a sok ismerős mellett új embereket is üdvözülhettünk. Este a hajdúdorogi gimnázium néhány diákjával és kísérő tanáraikkal közösen végeztük az akathisztoszt.

Mivel egyik társunknak, Rékának vasárnap volt a születésnapja, elhatároztuk, hogy valami apró ajándékkal kedveskedünk neki. Úgy tudtuk, hogy csak szombat reggel érkezik, így péntek este kényelmesen előkészíthetjük a meglepetést. Mindenki nagyon szorgosan dolgozott, amikor hirtelen megjelent az ünnepelt. Amilyen gyorsan csak tudtuk, eltüntettük a nyomokat, néhány társunk addig lelkesen üdvözölte Rékát, és terelgette minél messzebb a „műhelytől”.

Másnap, szombat délelőtt Kiss Zsolt nyírbátori parókus atya tartott igazán élvezetes és lélekemelő elmélkedéseket. Délután Makkai László atya segített nekünk tovább gondolkodni. Este a templom előtt énekeltünk, imádkoztunk, mikor meglepetésszerűen telefonon kapcsolódott be hozzánk Fülöp püspök atya. Köszönjük esti gondolatait. Majd kisebb csoportokban folytattuk a pénteken megkezdett beszélgetéseket.

Vasárnap közösen mentünk a Szent Liturgiára, ahol Mosolygó Tibor atya prédikációja szinte folytatta a szombati elmélkedések sorozatát. A finom ebédet követően elkészült a szokásos csoportkép, majd egy rövid imádságra még bementünk a kegytemplomba, aztán mindenki hazafelé vette az irányt.

Szép hétvégét tölthettünk együtt, köszönet érte a szervezőnek, az előadóknak és a minket kiszolgálóknak. Legközelebb novemberben a KEFIT egy éves születésnapján találkozunk.

Márti

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert