HÍRARCHÍVUM

„Épületkövek” – Gondolatok a kálmánházi Istenszülő oltalma görögkatolikus templom felszentelésének 25. évfordulója kapcsán

„Épületkövek” – Gondolatok a kálmánházi Istenszülő oltalma görögkatolikus templom felszentelésének 25. évfordulója kapcsán
2011. november 3. 15:22

Idő… az emberek számára fontos dolog az idő múlása. Gyakran nézegetjük az óránkat, hogy el ne késsünk találkozókról, eseményekről. Éveink száma is lényeges számunkra; a születésnapokon számot vetünk életünkkel, megállunk egy kicsit, elgondolkodunk, hogyan gazdálkodtunk képességeinkkel, amelyeket Isten nekünk adott.

Egy egyházközség, egy templom életében is fontos dolog az idő. Időnként megállunk ott is számot vetni és emlékezni: minden újév kezdetén… ha elbúcsúztatunk egy-egy Istenhez és templomhoz hű embert… és megállunk templombúcsúinkkor, különösen, ha neves évfordulóhoz érkezünk.

Ilyen emlékezéssel telt el Kálmánházán október 1-je, az Istenszülő oltalmának ünnepe. 25 éves lett templomunk. Visszaemlékeztünk, hogyan épült fel ez a sok ember számára olyan fontos épület… Mennyi ember dolgozott rajta... Mennyi nagyapa és édesapa nincs már közöttünk, akik ásták az alapot, rakták a téglákat, hogy állhassanak ezek a falak. Jó volt emlékezni rájuk, akik nem csak kétkezi munkájukkal, de imáikkal is építették az Úr hajlékát. Mennyi készület előzte meg, hogy megépülhessen egyáltalán ez a templom. Mennyi lelki templomot építő parókusunk nem lehet már velünk.

Ugyanakkor az emlékezés keserédes pillanatai hamar elmúltak, amikor megpillantottunk rég nem látott arcokat... Jó volt látni ismét a falunkból elszármazottakat és régi parókusainkat: Verdes Miklós atyát, aki a lelki alapok lerakásán munkálkodott; Tálas Mihály atyát, aki összefogta a híveket, és sok-sok munkával felépítette falunkban az Isten házát; Janka György, Sivadó Csaba, Véghseő Tamás atyákat, akiknek a munkája nyomait felismerhetjük a templomban és a lelkünkben is. Jó volt látni Püspök atyát és együtt imádkozni vele, ami egy olyan kis egyházközségnek, mint a miénk, ritkán adatik meg. Saját példájával mutatta meg nekünk, az utódoknak, hogy mi a feladatunk: imáinkkal építsük tovább ezt a templomot! Hiszen egy templom soha nincs kész, mindig van helye egy-egy ikonnak és egy-egy embernek… ha mi hiányzunk belőle, hiányoznak az építőkövek, nincs ami tovább építse az alapot, nincsenek az egyHÁZnak falai… Így a mi feladatunk is legalább olyan fontos, mint a templomot építőké. Utódaink is legalább olyan büszkén emlékezzenek majd ránk, mint mi templomot építő elődeinkre!

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert