HÍRARCHÍVUM

Krétai Szent András nagy bűnbánati kánonja

Krétai Szent András nagy bűnbánati kánonja
2012. március 21. 15:26

A Bizánci Egyház (görögkatolikusok és ortodoxok egyaránt) a Nagyböjt során tudatosan különféle, sokszor egyedi, vagyis éppen csak erre az időszakra jellemző szertartásokkal készíti fel lelkileg a híveket az ünnepek ünnepére, a Húsvétra. Az istentiszteletek szövegeit a metánoia/metánia azaz megbánás, bűnbánat, megtérés fogalmai hatják át. Különösen igaz ez a Krétai Szent Andrásnak tulajdonított nagy bűnbánati kánonra, mely a Nagyböjt ötödik hetének csütörtök reggeli istentiszteletének alkotja szerves részét, a magyar Görög Katolikus Egyház azonban az ezt megelőző szerdán este végzi e megható szertartást.

Krétai Szent András 660 körül született Damaszkuszban. Egy legenda szerint 7 éves koráig egyetlen szót sem tudott kiejteni ajkain, amikor egy szentáldozás alkalmával abban a kegyelemben részesült, hogy megkapta a beszéd adományát, a későbbiekben pedig a szavak igen nagy művelőjévé vált. Tanulmányai után egy jeruzsálemi szerzetesközösségbe lép be, emiatt nevezik őt olykor Jeruzsálemi Andrásnak. 685-ben Konstantinápolyba megy a jeruzsálemi pátriárka delegátusának vezetőjeként, és ott szentelik a későbbiek során diakónussá, majd 700 körül Kréta főpüspökévé választják (innen származik a Krétai előnév). Termékeny püspöki tevékenységének gyümölcseként tartjuk számon a fennmaradt mintegy ötven homíliát, és hetven kánont, amiket feltehetőleg ebben az időszakban alkotott. Nem véletlen tehát, hogy személyében a kánonköltészet egyik legkiemelkedőbb alakját tisztelhetjük. 740-ben hunyt el egy konstantinápolyi útjáról visszatérőben Mytilene-ben, Kréta közelében.

A kánon egy kilenc ódából álló kompozíció. Az ódák alapját kilenc nevezetes biblikus ének képzi, mint pl. Mózes, Anna, a három babiloni ifjú, vagy éppen Zakariás éneke. stb. Sajnos az idők folyamán ezek a biblikus ódák szinte teljesen eltűntek szertartásainkból, és helyettük csak a később keletkezett liturgikus költemények, a kánonok maradtak, legtöbbször a második óda nélkül. Krétai Szent András nagy bűnbánati kánonja az idők folyamán roppant bonyolult szerkezetűvé vált, mivel a krétai művet más, híres szerzők kánonjaival egészítették ki, valamint a kánonszerkesztés palesztin származásának megfelelően a hatodik óda és a Boldogságok után még további 16 tropár is társult a bűnbánati kánonhoz, így a kánon teljes egésze több, mint háromszáz tropárt számlál. (Jelen esetben a tropárok az ódák alkotóelemei). Elsőként kell megemlítenünk a Studita Szent Teodornak (+826) és Szicíliai Szent Józsefnek (+886) tulajdonított, az apostolok tiszteletére írt, egy-egy háromódás kánont, amelyek az eredeti műben a negyedik, a nyolcadik és a kilencedik óda elejére kerültek be, valamint egy kis rész a harmadik óda végére. Ezt a két rövid kánont valószínűleg igen korán hozzácsatolhatták Krétai Szent András kánonjához. A mindegyik ódájában két tropárt tartalmazó Egyiptomi Szent Mária tiszteletére készített kilenc ódás kánont azonban feltehetően csak a XI-XII. század folyamán illeszthették a már háromszerzős kánonhoz, és erre az időszakra tehető a Krétai Szent Andrást megszólító tropárok hozzáfűzése is az egyes ódák végéhez. Ez utóbbi betoldás nem szorul magyarázatra, mivel a kánon fő szerzője iránti tisztelet későbbi megnyilatkozásáról van szó, annál inkább furcsa az Egyiptomi Szent Máriára való utalás. Egyiptomi Mária ugyanis egy bűnös nő volt, aki fiatalon megszökött az atyai házból, és paráználkodva tengette életét. Zarándokhajóra szállva jutott el Jeruzsálembe, csupán kíváncsiságból, ahol a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepe alkalmával megtért, szakított bűnös múltjával, a pusztába vonult ki, és ott, mintegy 50 évig élt szigorú önmegtartóztatásban. Egyiptomi Máriát tehát, a megtérés példaképeként állítja szemeink elé a Bizánci Egyház a Nagyböjt folyamán, amikor is egy teljes vasárnapot szentelt arra, hogy róla elmélkedjünk, mégpedig a Nagyböjt ötödik vasárnapját, így nem csoda, hogy az ötödik hét közepén a bűnbánati kánon alkalmával is többször megemlítjük a nevét. „Bűnbánó anyánk, Szent Mária, imádd az Istent érettünk! A gonoszság örvényében vergődve a könyörületes Isten felé tártad kezedet, Mária, és Ő, mint Péternek, neked is emberszeretőleg segélykezet nyújtott, hogy a te megtérésedet mindenki kövesse.” (2. óda Nagyböjti énektár 476).

A tropárok nagy része általánosságban fejti ki a bűnbánat és megtérés témáját, ám szépszerivel vannak olyanok is, amelyek konkrét személyek, mint pl. Jákob, Mózes, a bírák, a királyok, vagy éppen a próféták bűnbeesését dolgozzák fel. Ebben az értelemben a Bibliának egy spirituális értelmezését találjuk a tropárok hosszú sorában. Olivier Clément felosztásának megfelelően mindegyik ódának lehet adni egy címet, ennek értelmében az 1. óda Ádám siralma, az elvesztett paradicsomi állapot miatt. A 2. óda a bőrköntösök címet viseli, mivel ezt a ruhát kapta az első emberpár a Paradicsomból való kiűzés után. A 3. óda Ábrahám hitével, a 4. Jákob létrájával és Jób türelmével foglalkozik. Az 5. óda Mózes történetét tárja elénk Egyiptomtól a pusztában lángoló csipkebokorig, ami a lelki kiüresedésre és megtisztulásra utal, ezt a témát boncolgatja majd a 6. óda is, a szellemi kivonulásra és a bírák erejére fektetve a hangsúlyt. A 7. óda a bűnös királyokról, a 8. a prófétákról beszél, akiknek jövendöléseiben már megjelenik az örömhír, ami a 9. ódában teljesedik be, az Üdvözítő, Jézus Krisztus megjelenésében. Az ódák az említett irányvonalak mellett általában Krisztus könyörületességével zárulnak. Az első nyolc óda többnyire ószövetségi képekben bővelkedik, a kilencedik viszont már teljes mértékben az evangéliumból forrásozik, nemcsak a személyeket, parabolákat, hanem a kereszt teológiáját illetően is.

Összefoglalásképpen kijelenthetjük, hogy Krétai Szent András nagy bűnbánati kánonjában az ó- és újszövetségi események folyamatos összekapcsolásán keresztül tárul elénk a korábban már említett metanoia fogalma, amit Isten kegyelméből mindenkinek meg kellene élnie a Nagyböjti időszak folyamán. Ebben segít a sok-sok bűnbánati szertartás, különösképpen pedig ez a bűnbánati kánon, amely arra is megtanít, hogyan fohászkodjunk Istenhez:

Itt a bűnbánat ideje, én is hozzád sietek, Teremtőm, vedd le rólam a bűn súlyos bilincsét, és mint irgalmas, adj nekem bűnbocsánatot! (1. óda, Nagyböjti énektár 472).

 

Krétai Szent András nagy bűnbánati kánonja letölthető a Liturgia / Szertartásaink menüpont alatt, vagy közvetlenül ide kattintva.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert