HÍRARCHÍVUM

Befogadottak és befogadók – A 100 éves Hajdúdorogi Egyházmegye parlamenti emlékülése

Befogadottak és befogadók – A 100 éves Hajdúdorogi Egyházmegye parlamenti emlékülése
2012. május 13. 11:39

Ferenc József 1912. május 6-án kiadott rendeletével alapította meg a Hajdúdorogi Egyházmegyét. Az alapítást egy hónappal később X. Szent Piusz pápa hagyta jóvá a Christifideles graeci kezdetű bullával. Az egyházmegye alapításáról május 12-én a Parlamentben is megemlékeztek.

Az emlékülés a húsvéti örömhírt megfogalmazó „Feltámadt Krisztus” kezdetű imádság eléneklésével kezdődött. Ezt követően a levezető elnöki tisztséget vállaló Seszták Miklós országgyűlési képviselő elsőként Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét szólította az emelvényre. A keresztényeknek mindig az igazságot kell követniük, de tudják, hogy nem ők az igazság, hanem egy örök Igazság van, aki életük mércéje kell, hogy legyen – hangsúlyozta a házelnök, majd hozzátette: a magyarországi görögkatolikusság jó példa arra, hogy érdemes követni az igazságot, és érdemes büszkének lenni a hagyományainkra, a történelmünkre, a nyelvünkre. S jó példázata annak is, hogy ahol egy összetartó közösség van, ahol szövetkeznek a jóra, hitüket közösen megvallják, ott a haza sorsáért sem kell aggódni. Befejezésképpen pedig arra buzdította a görögkatolikus egyházat, hogy folytassa a megkezdett építkezést, mert ezáltal megmutathatja másoknak, hogy megéri más értékekre, erkölcsi alapokra építeni az életünket.

Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke „Jertek, merítsetek fényt” című beszédét húsvét éjszakájára emlékezve kezdte, mikor a papok és a hívek az oltártól indulva a gyertyalángot továbbadják egymásnak. A főpásztor utalt arra, hogy ugyanígy kell ma, a 21. században is továbbadnunk azt a fényt, mely őseinket megvilágította. Ezután így folytatta: a katolikus egyház már befogadott minket, s az, hogy ezen a napon itt lehetünk az Országházban azt jelzi, hogy a magyar nemzet is befogadott bennünket. Ám ahhoz, hogy a görögkatolikus egyház értékeit, kincseit továbbadhassa, neki is befogadóvá, nyitottá kell válnia.

Véghseő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora előadásában vázolta a magyar görögkatolikusság történelmi útját a Hajdúdorogi Egyházmegye felállításáig. Rámutatott: az egyházmegye megalapítását a kortársak igazi sikerként élték meg, amihez rögös történelmi út vezetett. A magyar görögkatolikusok ezt a sikert csak közösségük alappilléreihez – a bizánci szertartáshoz, a katolikus hithez és a magyarsághoz – való kitartó ragaszkodással tudták elérni. A mai magyar görögkatolikusok akkor lesznek sikeresek legfontosabb feladatuk végrehajtásában, Jézus Krisztus evangéliumának hirdetésében, ha őseik hűségével ragaszkodnak a három alappillérhez.

Orosz Atanáz, a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök-exarchája beszédében a Christifideles graeci kezdetű pápai alapító bulla intézkedéseit elemezte. A Szentszék az új egyházmegye görög jellegét kívánta erősíteni, megkülönböztetve azt a „rutén” és a „román” rítustól. Ez a törekvés tükröződik az alapító bulla azon rendelkezésében is, mely a Hajdúdorogi Egyházmegye hivatalos liturgikus nyelveként az ógörögöt írja elő, a magyar nyelv használatát pedig szigorúan tiltja. A liturgikus nyelv, valamint az önmeghatározás kérdése a két világháború között identitásválság forrásává vált. A magyar görögkatolikusok közössége azonban elég erősnek bizonyult a nehézségek leküzdéséhez, s az elmúlt száz esztendő népszámlálásainak tanúsága szerint híveinek létszámát folyamatosan növelni tudta. A 100 éves egyházmegye 2011-ben már a Miskolci Apostoli Exarchátus fejlődését is segíteni tudta a Zempléni Főesperesség huszonkilenc egyházközségének átadásával.

Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős leköszönő államtitkára arról szólt, hogy a görögkatolikusok folyamatosan gyarapodnak mind létszámban, mind lélekben, mert élő hittel szolgálják Urukat és nemzetüket.

Beer Miklós, a Váci Egyházmegye püspöke megemlékezésében kiemelte: a Hajdúdorogi Egyházmegye az egységre való törekvés reményét hordozta az elmúlt száz esztendőben, s ennek szép megnyilvánulása az emlékülés is, ahol a jelenlévők nemcsak együtt emlékeznek, de együtt is imádkoznak. S mi többet lehetne kérni a Szentlélektől, mint ezt az egységet a hívek és honfitársaink között?

Gyulainé Orosz Márta főorvos asszony személyes hangvételű beszédében arról szólt, mit jelentett számára gyermekkorától kezdve görögkatolikus hite, melyet mélyen vallásos családjától kapott. A hit és az imádság mint „gyökerek és szárnyak” táplálták, őrizték és repítették, s segítették őt abban, hogy családjában ő maga is a hit továbbadójává válhasson.

Simicskó István honvédelmi minisztériumi államtitkára (szintén görögkatolikus) elmondta: az országgyűlés régi tartozását törlesztette azzal a határozatával, mellyel elismerte a máriapócsi kegyhely és a görögkatolikus egyház kiemelkedő szerepét. Majd hangsúlyozta: minden embernek megvan a maga tehetsége, amellyel embertársait szolgálja, de ezt csak akkor tudja kibontakoztatni, ha döntéseit a jó szándék vezérli. Ehhez pedig egy belső iránytűre van szükség. A görögkatolikus egyház ezt az iránytűt adja a kezünkbe.

Az elhangzott beszédek között a Szent Efrém Férfikar és a Szent Atanáz Kórus liturgikus énekeket, Káplár Gréta pedig Szent Istvánhoz szóló népénekeket adott elő. Mohai Gábor Rákos Sándor versét szavalta el. Az emlékülés a Damaszkuszi Szent Jánostól választott centenáriumi himnusz eléneklésével zárult.

A rendezvénnyel egy időben nyílt meg a Hajdúdorogi Egyházmegye centenáriumi kiállítása is, amely a magyarországi görögkatolikus egyház történetét, életét és tevékenységét mutatja be. A kiállítás az Országház után Nyíregyházán, Hajdúdorogon, Máriapócson, Budapesten, Brüsszelben, Rómában és Bécsben lesz megtekinthető.

 

Az eseményről készült további fényképeket a képtárunkban tekinthetnek meg.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert